Ahol péntekenként száz muszlim imádkozik rendszeresen. A TEK is vizsgálta a helyet, sőt, az új fenntartó listázást és biztonsági őrt is emlegetett – értesült a Szabad Pécs. A NÖF nem kicsit reagálhatott túl egy nagyon is valós, de teljesen hétköznapi problémát.
A cikk a hirdetés után folytatódik
Rövid és velős üzenet hirdeti szerda óta, hogy szombattól, azaz mától bezár a pécsi kis dzsámi. Vagyis Jakováli Haszan pasa dzsámija a Kórház téren.
A pécsi kis dzsáminak új fenntartója van január elseje óta, a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram felelőse, a NÖF, azaz a Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft.
Nyilvánvaló, hogy az ő utasításukra került ki szerdán, február 27-én a dzsámi bejáratához egy értesítés, miszerint a törökkori múzeumként is funkcionáló híres pécsi épületet felújítás miatt bezárják, mégpedig pár napon belül, szombattól, vagyis mától. Ráadásul bizonytalan időre, de minimum tavasz végéig, azt írták ugyanis, hogy előreléthatóan három hónapig.
Márpedig március 15-e előtt nem bezárni szokták a télen esetleg zárva tartó múzeumokat, hanem éppenhogy kinyitni. Beszéltünk a pécsi turizmust és idegenforgalmat ismerőkkel, mind azt mondták, nem tudták, hogy a dzsámit bezárják. Sőt, úgy tudják, hogy a Pécsre érkező turistacsoportok egy része, nem kevés látogató is programjába illesztette a dzsámi megtekintését.
Az is érdekes, hogy aláírásként csak annyi van a papíroson, hogy az üzenetet a fenntartó jegyzi, hogy ki is ez a fenntartó, ki kellett derítenünk. Valami miatt ezt nem tartották fontosnak odaírni.
Ráadásul az elmúlt néhány évben már háromszor váltottak fenntartót. A Forster Központ után volt a szintén állami Budavári Ingatlanfejlesztő és Üzemeltető Nkft. egy átmeneti ideig felelős fenntartó, miután 2019. január elsejétől megkapta a Jakováli Haszan-dzsámi üzemeltetését a NÖF.
Őket is kerestük természetesen, már csütörtökön reggel, de akivel beszéltünk, e-mailes megkeresést kért. Csütörtök délelőtt elküldtük kérdéseinket, de csak annyit írtak, hogy majd válaszolnak a későbbiekben. Ez mindezidáig nem történt meg.
Az egyik legérdekesebb része ennek az ügynek az, hogy valószínűleg a pécsi muszlimok sem fognak tudni a felújítás alatt imádkozni a dzsámiban, ahol amúgy rendszeresen 60 és 120 fő szokott péntekenként imádkozni. Beszéltünk a muszlim közösség vezetőjével, de ő csupán annyit mondott, hogy nem tudott arról, hogy bezárják a helyet, de reméli, hogy be fognak tudni jutni és imádkozni az épületbe, és a korlátozás csak a múzeumi látogatást és nyitvatartást érinti. Ha érintené az imát is a változtatás, már szóltak volna neki, így vélekedett legalábbis a Tolna megyében, orvosként dolgozó férfi.
A Szabad Pécs azonban másképpen tudja. Egy nem pécsi, de péntekenként Pécsre imádkozni járó muszlim férfi azt mondta lapunknak, hogy ő, amikor erről érdeklődött, azt a tájékoztatást kapta, hogy szinte egészen biztosan be lesz zárva a dzsámi előttük is.
Mindenesetre erre a kérdésünkre sem jött válasz a NÖF-től. Ahogyan arra sem, hogy mit fognak felújítani, milyen forrásból, mennyiért, és egyáltalán miért döntöttek ilyen hirtelen. Arra is rákérdeztünk, hogy a biztonsági okok miatt meghirdetett felújítás más, nem épületbiztonsági okokat is érinthet-e. A nekünk névtelenséget kérve nyilatkozó muszlim férfi ugyanis azt mondta, a TEK már többször vizsgálta a helyet tudomása szerint, amivel amúgy semmi baja nem volt, nincs mit titkolniuk, Pécsett kb. harminc éve imádkoznak rendszeresen a baranyai és közelben élő muszlimok, köztük sok pécsi egyetemista is. Soha semmi probléma nem volt eddig ebből.
Lapunk úgy tudja, hogy a NÖF-nél az is felmerült, hogy regisztrációra lenne szükség, azaz egyfajta listát kellene vezetni a muszlimokról és biztonsági őrnek kellene beengednie a péntekenkénti imára igyekvőket, sőt, ötletként az is felmerült, hogy pénzt szednének tőlük. Évtizedekkel ezelőtt a török állam rendezte be az imahelyet, pénzt költött rá, ezért maradt meg az a szokás, hogy a helyi muszlimok ingyen járhatnak ide.
Lapunk a jórészt múlt év második feléből származó információdarabkákból arra jutott, de ez csak egy következtetés a részünkről, hogy valószínűleg egy teljesen valós, de hétköznapi problémát érthettek félre nagyon Budapesten. Az ugyanis, hogy a házat fel kell újítani, ismert dolog. És az is, hogy az egyetlen mosdó bizony nagyon kevés, amikor száz-százhúsz hívő érkezik egyszerre a Kórház téri dzsámiba. Ezt a problémát információink szerint az elmúlt fél évben is jelezték Pécsről, ami talán úgy csapódott le, hogy ide nagyon sok muszlim jár.
Ugyanis az az egészen elképesztő ötlet is felmerült a tudomásunk szerint, hogy mi lenne, ha 50 főben korlátoznák az imára érkezők számát, és bevezetnének egy szerdai imát is, és akkor mindenki bejutna. Azok kedvéért, akik nagyon keveset tudnak erről: a muszlimok a hét egyetlen napján, péntekenként imádkoznak a templomban.
Frissítés: Sajnos mi sem fogalmaztunk pontosan. A pénteki főima ?megfelezésének? ötlete az olyan, mintha például a templomba járó katolikusok azt mondanák, hogy ne menjenek a vasárnapi imára, mert van szerdán is, akkor menjenek. A muszlimok ugyanis – mint az közismert ? naponta ötször imádkoznak. A vallásuk tanítása szerint a legjobb, ha ezt mecsetben, dzsámiban, vagyis közösségben teszik. A péntek déli ima, a heti fő ima, amit lehetőleg minden muszlim férfinak együtt kell végeznie egy mecsetben, vagy dzsámiban, vagy (végszükség esetén) egy arra alkalmas helyen. Tehát az az ötlet, hogy a hívő muszlim férfiak egy része ne menjen a pénteki déli imára, az a szabad vallásgyakorlás korlátozásának tűnő felvetés.
Egyedülálló emlék
A Jakováli Haszan-dzsámi nem csak hazánkban, hanem Európa-szerte is egyedülálló török kori emlék, egyben és épségben megmaradt ugyanis egy dzsámi és a minaret is. Az épület ettől függetlenül nincs jó állapotban és néhány fokot a minaret is dől, emiatt nem is látogatható, nem lehet oda felmenni jelenleg. Hogy ki volt Jakováli Haszan, arról ebben a cikkünkben írtunk.
19? Lapot!
