Ha nem történik érdemi változás, akkor májusban bezár a néhány év alatt kultikussá vált szórakozóhely és szellemi központ. Habár sok a hasonlóság, mégsem arról van szó, ami a budapesti Auróra körül történt.
A cikk a hirdetés után folytatódik
Öt éve nyitott meg Pécsett, a Búza tér közelében, a Király utca végén a Szabadkikötő. A Szabadkikötő Pécs egyik utolsó olyan helyszíne, amely még fogad be a NER-szabványokhoz képest szabadabb és nyitottabb rendezvényeket, és ahol van lehetőség élőzenés koncerteket hallgatni. Mindemellett számos közösségi program zajlik náluk, és egy kreatív alkotóközösség is működik az ingatlan nem nyilvános részein. Amúgy éppen olyan jellegű tevékenységeket vivő kis vállalkozások, egyéni vállalkozók, amilyenekről már nagyon régóta harsogják a város jövőjéről beszélők, hogy ilyen vállalkozásokból lenne még sokkal többre szükség.
A Szabadkikötőt egy nonprofit szervezet, sőt egy szociális szövetkezet működteti. A társaság a tervezett hely kulturális, összművészeti jellege és a kialakított közösségi tér miatt kapta meg a bérleményt az egykori Borostyán nevű menüzős étterem helyén. Amikor a Szabadkikötőnek helyet adó ingatlant kibérelte a szövetkezet, a Borostyán nevű étterem már jó ideje zárva volt, nem tudták kiadni a helyet. A kezdetekkor a pécsi vagyonkezelő az ingatlant nagyon kedvező díjért adta bérbe, cserébe sávosan emelkedő díjat állapítottak meg, ami három év után elérte a csúcsát – onnantól ők is úgy fizettek mint mindenki más, vagyis az infláció mértékéhez igazított, évről évre emelkedő díjat.
Jelenleg azonban már a dupláját fizetik annak, amit egy éve fizettek, a vagyonkezelő új vezetése ugyanis megújíttatta velük a bérleti szerződésüket, arra hivatkozva, hogy a Szabadkikötő szerződésében nincsen nevesítve a vendéglátóipari tevékenység. A nevesítés ellen a bérlőknek sem volt végül kifogása, de az már meglepetésként érte őket, hogy az utolsó, azaz a csúcsot elérő, majd már az inflációval is terhelt bérleti díjat egyik napról a másikra duplájára emelték meg a tavalyi évben.
A Szabadkikötő éppen ezért most óriási bajban van, és ha nem történik érdemi változás, és pozitív változás, akkor bizony bezárnak májusban. Éppen ezért egyre több Pécsett ismert ember áll melléjük, és próbálja támogatni őket.
A Szabad Pécs a múlt héten beszélt a helyet üzemeltető szociális szövetkezet egyik vezetőjével, Mata Csabával, de cikkünkkel megvártuk a kedd délelőtti sajtótájékoztatót, habár már napokkal ezelőtt egy sajtóközleményt is kiadtak. Nem csodálkozunk azon, ha mindazok, akik akár személyesen, de akár csak a sajtó útján ismerik nagyjából a budapesti Auróra nagyon hasonlónak tűnő helyzetét, most rögtön eszükbe is jutott az esetleges párhuzam. El kell mondjuk azonban, hogy a Szabad Pécs legjobb tudomása szerint nem politikai motiváció áll a ránézésre a Szabadkikötő ellehetetlenítését célzó folyamatok mögött, csupán teljesen indokolatlannak tűnő hivatali keménykedés és rugalmatlan hozzáállás.
Azt is tudni kell ugyanis, hogy az egyszer már a ?csúcsot? elérő sávos emelkedés után megduplázott bérleti díjról is azt mondták, hogy a szabadkikötősök örülhetnének inkább, mert ez a díj még kifejezetten baráti, a piaci alapú díj alsó tartománya, s emiatt a következő egy-két évben ezt is tovább növelnék sávosan, vagyis az infláció mértékét meghaladóan, és még akkor sem fizetnek annyit mint jónéhányan mások.
Csakhogy, merthogy még ez a fenti sem a vége a történetnek, korábban több korlátozást is el kellett viselniük. A Király utcai bejárattal rendelkező, többszintes ingatlannak ugyanis a belső udvarán van egy üvegházas értékesítő tér is, ami mögött még egy kis udvaron is lehetett asztalokhoz ülni. Azt a lehetőséget azonban a folyamatos bejelentések miatt megszüntették. Sőt, mindezek után lekorlátozták a nyitvatartási idejüket, amelynek köszönhetően korábban hajnali kettőig nyitva lehettek. Most már ez csak éjfélig lehetséges, márpedig ez komoly kiesést jelent nekik a bevételeikből, hiszen nem csak a két óra esik ki, ami péntekenként és szombatonként különösen fájó, hanem azzal is számolniuk kell, hogy egyesek emiatt már el sem mennek hozzájuk.
Vagyis egy-két év alatt veszítettek a nyitvatartási időből, az értékesítő térből, majd a duplájára emelték a bérleti díjukat. Ez az, ami miatt most azt mondják, hogy nem bírják már sokáig, és ha nem tudnak legalább abban előrelépést elérni, hogy a hajnali kettes zárást minimum a fedett részre (azaz az üvegházra már nem is, csak a szűk benti térre) megkapják, akkor befejeződhet egy éppen csak most indult pécsi sikertörténet. Amit nemcsak a szombatonkénti családi programok, hanem a hely hangulata és a koncertek miatt is bánhatnak a pécsiek. Illetve hát az sem a legjobb, ha egy helyi vállalkozás ennyire nem tud tervezni előre azzal, hogy mire kell készülnie. Mata Csaba azt is hangsúlyozta ennek kapcsán, hogy azért sem a bérleti díj lefelezését vagy csökkentését kérik, mert, ha ez a piaci alapú minimum díj, akkor ők ezt elfogadják, nem tehetnek mást, illetve nem tudnak vele mit kezdeni, habár továbbra is azt gondolják, hogy nem a belvárosi, profitorientált vendéglátóhelyekhez kellene mérni őket. Ugyanakkor úgy látják, hogy a vagyonkezelő részéről is van megértés és rugalmasság az irányukba, a céggel való viszonyuk egyáltalán nem rossz, a nyitvatartási idő növelése nélkül azonban nagyon nehezen képzelhető el a hely hosszú távú jövője.
Úgy tudjuk, egy közelben lakó (e tekintetben) vehemensebb pécsi
polgár próbálja meg minden erejével és kapcsolataival elérni,
hogy zárják be a helyet. Ám nem ez, vagy csak ez lehet amögött,
hogy elindult egy kívülről mindenképpen durva csuklóztatásnak
látszó folyamat, hanem az is, hogy a pécsi hatósági főosztálynál is
úgy gondolhatják, hogy a hely renitens, visszaeső abban, hogy
nem tartja be a nyitvatartásra és annak körülményeire vonatkozó
szabályokat.
A tavalyi POSZT alatt például az értesüléseink szerint, egy NKA által támogatott kiemelt koncert éjjelén kétszer is ellenőrizték a helyet, mindkétszer fejcsóválva. Merthogy a nyári melegben kinyitották az ?üvegház? ajtaját, miközben az udvaron már nem lehetett értékesíteni. Sőt, olyan is volt, hogy a záróra után még voltak beszélgető vendégek italokkal az asztaloknál, ami szintén nem tetszett az ellenőrzészt végzőknek, hiába mondták, hogy mindenki még a záróra előtt kapta meg az utolsó italát. A szociális szövetkezet tagjai úgy vélték, és úgy vélik most is, hogy egy közösségi térnek része a vendéglátás is (emiatt vettek ki például egy olyan helyet, ahol vendéglátóegység működött korábban), és ezt nem is kell emiatt nagyon magyarázni, a náluk lecsapódó folyamatokból és információkból azonban olyan kép rajzolódik ki, amibe az is belefér, hogy a hatósági és főbérlői oldalról úgy vélekednek, hogy a Szabadkikötő tulajdonképpen csak egy kocsma, amivel ráadásul időnként probléma is van (vagy valaki folyton problémázik miattuk), és a baba-mama klubot, más közösségi foglalkozásokat és a kreatív közösségi irodát pedig ennek a hatalmas biznisznek az álcájaként ?tartják?.
Ez utóbbi, persze, puszta feltételezés, a tény az az, hogy a Szabadkikötő Pécs egyik legjobb belvárosi helye, amelyben még mennek igazi és jó koncertek is, kultúraközvetítés, ha úgy tetszik és amely ennek ellenére a pécsi önkormányzattól nem kapott még e célra számottevően mondható támogatást, ám amit állami szinten, az NKA programokra adható forrásain keresztül meg finanszíroznak évek óta.
Fotó forrása: Youtube
19? Lapot!
