A volt pécsi laktanya, az Áper már nem a „spanyolok”, hanem egy magyar cég kezében van. A PTE leendő tudományos és innovációs parkja ott épülhetne meg.
Az egykori laktanya már nem a spanyolok tulajdonában, hanem egy magyar magánvállalkozás kezében van. A Pécsi Tudományegyetem leendő tudományos és innovációs, azaz Science Parkja a jelenlegi viszonyok szerint az Áperben találhatna ideális helyszínre. A kormányhatározat már szól a tervről, de a fejlesztéshez pénzt is csoportosító kormánydöntés még nincsen.
A cikk a hirdetés után folytatódik
Épületbontások, lőszermentesítés, veszélyes hulladékok ártalmatlanítása lennének az elsők a feladatok között, amennyiben valóban elindulhatna a pécsi Science Park, azaz a Pécsi Tudományegyetem Tudományos és Innovációs Parkjának a fejlesztése, és annak a helyszíne valóban a volt pécsi katonai laktanya, az Áper lenne. Ami egyébként több szempontból is izgalmas választás lenne, Pécs keleti városrészében ugyanis mind a gazdaságfejlesztés, mind a lakóterületek fejlesztése messze a várakozások és a remények alatt teljesült.
A fentebb felsorolt előkészítő folyamatok teljesítése még a pécsi önkormányzatnál jóval gyorsabban és hatékonyabban dolgozó Pécsi Tudományegyetemnek is legalább egy-másfél évébe kerülhetne, addig pedig gyakorlati fejlesztés, építési program nyilvánvalóan nem indulhatna el.
És hiába is akar a pécsi egyetem és a pécsi önkormányzat is egy 2030-ig szóló fejlesztési koncepciót elfogadtatni, az első nagy és látványos eredményeknek mindenképpen már rövid-középtávon meg kell mutatkozniuk ahhoz, hogy egy nagyobb, átfogó város- és egyetemfejlesztési vízióra pénzt lehessen Pécsre csatornázni.
Az biztos, hogy az egyetemi tervek közül is a zászlóshajó mindenképpen a Science Park létrehozása lehet, amelyet ráadásul már egy kormányhatározat kijelölt Pécsre is. Sőt, a több más magyar egyetemi városban is kialakítandó Tudományos és Innovációs Központok egymással láncolatban lennének, az egyetemek közt e tekintetben a mostaninál szorosabb lenne a viszony, konkrétabbak az együttműködések.
Egy ilyen víziónak azonban helyet is kell találni, méghozzá egybefüggő, jelentős területet. Pécsett ez a jelenlegi viszonyokat ismerve szinte kizárólag a volt katonai laktanya lehet, az Áper azonban jelenleg nem köz-, hanem magántulajdonban van.
Az Áper is része volt annak a stratégiai ingatlancsomagnak, amelyet még 2009 előtt tudott eladni 5 milliárdos vételáron a ?spanyoloknak?, a Grupo Miltonnak a pécsi önkormányzat. Ennek a része volt például az azóta már lebontott pécsi Magasház is többek közt. Az eredeti csomagban nem szerepelt volt Szigeti út-Tüzér utcai tömbben lévő egykori lovarda is volt időközen spanyol kézben is, de ahogy azóta az is, a Pécs keleti kapujában lévő, majdnem hetven hektáros Áper tulajdonjoga is gazdát cserélt. A Grupo Milton után az ingatlan 2009-től egy holland-spanyol beruházó cég tulajdona volt. Később azonban, 2012 nyarán egy magyar, budapesti székhelyű cég, az Iter Gép Kft. kezébe került, amelynek tulajdonosa két másik gazdasági társaság, az SK Terra Kft. és a Zöld Park-Ház Kft.
A területet tehát mindenképpen meg kell ahhoz vásárolnia, vagy az egyetemnek, vagy az államnak, (a pécsi önkormányzatnak erre biztosan nem lesz forrása), hogy azon az egyetemi fejlesztés elindulhasson. Illetve tudni kell még azt is, hogy a majdnem 70 hektáros ingatlanra a nyilvántartás szerint számos követelés és tartozás van bejegyezve. A pécsi önkormányzatnak is van egy 56 és egy 114 milliós végrehajtási joga évek óta bejegyezve, tavaly pedig 271 milliós jelzálogjogot jegyeztetett a tulajdoni lapra a városi adóiroda.
A PTE a Palkovics László-vezette Innovációs és Technológiai Minisztériummal egyeztetve kezdte meg egyebek mellett a pécsi Science Park koncepciójának a kidolgozását a tudomásunk szerint.
A cél kimondottan is Pécs és a régió újraiparosítása, valamint a társadalmi és gazdasági környezet revitalizációja. Ez utóbbi miatt is fontos és izgalmas választás lenne az Áper a Pécs-keletre fentebb már írtak miatt.
Egy már elfogadott kormányhatározat szól a tudományos egyetemi kutató parkok tervéről, köztük arról is, hogy Pécsett is létre kellene hozni egy ilyen innovációs kutatóközpontot, de a fejlesztéshez pénzt is csoportosító kormánydöntés még nem született meg.
A Szabad Pécs úgy tudja, hogy erre talán már a közeljövőben sor kerülhet, de akkor is legfeljebb pénzügyi keretek elfogadása történhet – ettől még az nagyon fontos lépés és előrelépés lenne.
Azt is tudni kell azonban, hogy ahhoz, hogy a Science Park működhessen és jól és hosszú távon működhessen, Pécsett nem lesz elegendő az egyetemről kiáramló kutatás-fejlesztési vagy más, start-up cégek betelepítése, vagy egyetemi inkubátor jellegű létesítmények kialakítása az új városrészben, a pécsi Science Parkhoz, illetve parkban egészen biztosan szükség lenne a gazdaság egyéb, egyetemtől független helyi kis- és közepes vállalkozások beáramlására is. Nyilván azokról a kisebb, de akár nagyobb gazdasági társaságokról beszélünk, amelyeknek az új pécsi ipari park túl nagy falat lenne.
A Szabad Pécs úgy tudja, hogy a Science Park a tervezés szintjén az első két nagy ütemben legalább 40 milliárdos fejlesztést jelentene, és nagyjából 2019-2023 közt zajlana. Természetesen számos egyéb kapcsolódó, a vállalkozásokat helyben kiszolgáló fejlesztéseket is hozna egy ilyen mérvű beruházás, nem csak a belső utakat, az útkapcsolatot, parkolókat, de számos olyan szolgáltatás megtelepedését is, amelyek az itt dolgozók igényeinek és érdekeinek megfelelnek.
19? Lapot!
