A kutatás szinte minden korábbi feltételezést megerősített és a régészek valószínűsítik, hogy megtalálták a második Árpád-házi király, Orseolo Péter sírját.
A cikk a hirdetés után folytatódik
Ebben a tegnapi cikkben leírtuk, amit előzetesen tudni lehetett a mai bejelentésről. Elsősorban a kutatás célkitűzéseit érdemes ismét felidézni:
- Az első középkori építésű székesegyház helyének meghatározása
- Ebből következően a székesegyház építéstörténetének pontosítása
- A földradaros kutatás alapján feltételezhető késő római temetői épület ásatással való hitelesítése
- Orseolo Péter király sírhelyének lokalizálása
Úgy tűnik az első három pontot biztosan kipipálhatják a Janus Pannonius Múzeum régészei (a feltárás vezetője Tóth Zsolt, munkatársa Bertók Gábor, a kutatás konzulense Buzás Gergely régészek voltak). Nem teljesen terjedelmében, de nagyjából a székesegyház altemploma alatt volt az első pécsi székesegyház, most megtalálták az egyik falát is.
A kutatás során egy üres sírhelyet találtak, ami valószínűsíthetően az egyik alapító sírja lehetett, mást nem igen temethettek volna ide a korabeli szokások szerint. A kutatók szerint a kalocsai székesegyházzal érdemes párhuzamot vonni, ott az alapító Szent Asztrik apát maradványait találták meg 1911-ben, egy renoválás során.
A pécsi sírra is egy oldalfalban találtak rá, üres volt, és feltehetően egy exhumálás során, Dulánszky Nándor püspök sírjának építésekor kerülhettek át más, kiemelt helyre a maradványok. A precíz exhumálás arra utal, hogy nagyon fontos személy lehetett itt, így a kutatók feltételezése szerint Orseolo Péter. Egy másik lehetőség Szent Mór bencés szerzetes, pécsi püspök lehetne, de az előbbi a valószínűbb. Ami biztos, hogy a sír 11. századi.
Ebben a cikkben, aminek egyik szerzője a mostani ásatás konzulense, Buzás Gergely, részletesen leírják a középkori pécsi székesegyház(ak) és Orseolo Péter történetét.
Később hosszabb cikkben is beszámolunk a sajtótájékoztatón elhangzottakról.
Fotók, videó: Babos Attila
