A nándorfehérvári diadal nagyon kerek, 563. évfordulójáig kellett várni, hogy összeálljon a kép.

A cikk a hirdetés után folytatódik



Bár július 22-ét már 2011-ben a nándorfehérvári győzelem emléknapjává nyilvánította az Orbán-kormány, a migránsválságig kellett várni, hogy végre, sok másikhoz hasonlóan ez a történelmi esemény is mai politikai célokat szolgáljon.

Tavaly a fideszes Völner Pál egy megemlékezésen úgy fogalmazott, hogy “eltelt 560 év, és Európa most ismét veszélyben van, ismét meg kell védenünk határainkat, kultúránkat. Most viszont egy más jellegű veszély, nem fegyveres seregek, hanem bevándorlók özöne fenyegeti Európát”.

A cikk a hirdetés után folytatódik



Ugyanerről beszélt ma az MTI szerint Budapesten Németh Szilárd, a Honvédelmi Minisztérium államtitkára is 1456 kapcsán. “Európa biztonságának visszaszerzéséhez meg kell állítani a bevándorlást, meg kell védeni az európai keresztény kultúrát, és tisztelni kell a nemzeteket” – mondta Németh, aki nemcsak Európa megvédése, hanem birkafejevés vonatkozásában is komoly szaktekintélynek számít.

Semjén Zsolt miniszterelnökhelyettes tavaly decemberben a Hunyadiaktól napjainkig című konferencián azt mondta: “a történelem gyakran ismétli önmagát, ezért a múlt tanulságokkal szolgál a jelenre és a jövőre. Európa mai helyzetét látva szembeötlő, hogy ma is veszélyben Európa keresztény civilizációja, ha nem is az Oszmán Birodalom, hanem az iszlamizáció fenyegetésétől.”

Nemzetközi esemény is volt ma a diadal évfordulóján: magyar kezdeményezésre a Belgrádhoz (Nándorfehérvár) tartozó Zimonyban Áder János köztársasági elnök és Aleksandar Vucic szerb elnök avatta fel Hunyadi János szobrát.

A cikk a hirdetés után folytatódik



A több mint félezer évvel ezelőtti esemény tehát kiválóan beilleszthető az orbáni politikai kommunikációba. Világos minden, mint a török félhold: muszlim veszély és egy nagyszerű keresztény vezér, aki megállítja az inváziót. A nándorfehérvári vár a Magyar Határkerítés, Hunyadi János pedig Orbán Viktor. Olyan apróságokat nyilván nem illik hangsúlyozni, hogy eleinknek nem az volt a legfőbb problémájuk az agresszívan terjeszkedő Török Birodalommal, hogy az nem keresztény, hanem hogy el akarja foglalni az országot.

A Guardian budapesti tudósítója mutatott rá nemrég arra, hogy Orbán retorikájában az utóbbi időben vette át a nettó migránsozást a kereszténység védelmébe burkolt migránsozás. A hétfői pécsi megemlékezésen azért nem merészkedtek némethszilárdi vagy semjéni magasságokba a megszólalók, ám az bizonyos, hogy ilyen látványosan, hosszan és tartalmasan még soha nem emlékeztek meg a városban az 1456-os eseményekről, amelyek kapcsán a keresztény vagy kereszténység szó sem hangzott el ennyiszer még, mint ma. Nyolc éve, az emléknappá nyilvánítás évében, az 555. évforduló alkalmából megrendezett pécsi ünnepségen ugyan volt némi hagyományányőrzés és jelmezes vonulás, de akkor még Csizi Péter alpolgármester csak az összefogás fontosságáról beszélt, kereszténységről nem, és nem álltak terepszínű gyakorlóba öltözött fegyveres katonák a ló farka alatt, mint most. 

Katonák az ünnepségen, kettejük kezében fegyver. A háttérben Hóvári János történész beszél

Páva Zsolt polgármesternek karrierje végén már nem igazán kell különösebben pedáloznia a kormányzati kegyekért, beszéde ennek megfelelően visszafogott és tárgyilagos volt, nem rímelt a kormányzati kommunikációra. Méltatta Hunyadit mint államférfit és hangsúlyozta, az akkori siker záloga elsősorban az összefogás volt.

Páva Zsoltnak már nem kell különösebben pedáloznia a kormány kegyeiért

Az is furcsa lett volna, ha Hóvári János történész, turkológus, aki múlt héten még a szigetvári Szulejmán-ásatáson tartott beszédet, nekiáll két vallás harcaként értelmezni a szóban forgó történelmi eseményt, pláne jelenkori párhuzamokat vonni. Hóvári, azon kívül, hogy udvarolt kicsit Páva Zsolt polgármesternek, amiért ilyen szépen ápolja Hunyadi János és a nándorfehérvári győzelem emlékét, a történelmi tényeket sorolva elevenítette fel 1456 júliusának történéseit. 

Lengvárszky Attila a keresztény magyarság ellen szövetkezőkről beszélt

Lengvárszky Attila sem migránsozott, de beszédéből kiderült, hogy nem áll nagyon távol a Pécsi Polgári Szalon elnökétől a kormányzati narratíva. Lengvárszky, aki a PTE oktatási igazgatója is, párhuzamot vont az akkori és a mostani történelmi helyzet között, sűrűn emlegetve a kereszténységet és a keresztény értékek fontosságát. Volt egy mondata, amit szó szerint ideírok, ám azt nem tudom, mire gondolt a költő: “Mit gondolunk azokról a keresztényekről, akik a jobb lét eljövetelének hitében az oszmán fanatizmust támogatják? Mit gondolunk ma azokról a keresztényekről, akik ma így a keresztények, vagy épp a keresztény magyarság ellen szövetkeznek, például a legkorszerűbb digitális eszközök segítségével?” A helyes megfejtők között korszerű, digitális chemtraileket sorsol ki a Magyarság Ellen Szövetkező Szabadkőműves Páholy.

KategóriákMETÁL