Két héten belül a második tök ugyanolyan “interjút” adja az önkormányzati lapnak a Fidesz polgármesterjelöltje, aki igazából még nem is az.
A cikk a hirdetés után folytatódik
A budapesti Fidesz-központ még nem bólintott rá hivatalosan Vári indulására. Egy nagyon vad pletyka szerint lehet, hogy nem is fog, de nem valószínű, hogy hülyét csinálnának magukból a helyi jelölés országos szinten való megtorpedózásával. Talán ez az átmeneti állapot az oka annak, hogy Vári sem a két héttel ezelőtti, sem a mostani interjúban nem mond igazából semmit. Ennek eredménye viszont egy újabb borzasztóan vicces erőlködés, egy olyan olimpiai szintű közhelyparádé, amin nem lehet nem röhögni. Hogy mégis miért volt akkor szükség két ennyire semmilyen interjúra, arra viszonylag egyszerű lehet a magyarázat: a leendő jelölt állítólag nem túl acélos ismertségét feljebb kell tornázni valahogy.
Ezúttal némileg ugyan kevesebb a sporthasonlat, de azért most is elpattan egy-egy “sportnyelven szólva” fordulat, sőt, a szöveg eleje egy az egyben Vári sportolói múltjáról szól.
Az egyetlen valódi tartalom a szövegben az, hogy Vári elmondja, ő tíz évre tervez, minimum ennyi idő kell neki polgármesterként.
De nézzük a bajnoki süketelés legjobb részeit!
“A sikerért mindennap meg kell dolgozni, és irgalmatlanul sokat. Akár ma is.”
Ja, ja, akár. Érdekes, hogy ezek mennyit hangsúlyozzák, hogy ők igenis dolgoznak, méghozzá SOKAT.
“Merthogy mi is egy csapat vagyunk, amelyben mindenkinek megvan és lesz is a maga feladata.”
Egészen döbbenetes kijelentés!!!! Ki hitte volna, hogy a Vári által vezetett cégben, mindenkinek megvan a maga feladata? Esküszöm, én eddig úgy gondoltam, hogy a PSN-nél a portás dönt arról, hogy a 2Rule-tól vagy az Adidastól rendeljen a cég sportruházatot.
“Mert hiszem, hogy akkor lehet sikeres egy város, ha a polgárai sikeresek, elégedettek. Ha biztonságban érzik magukat s szeretteiket, és büszkék arra a közösségre, amelyben élnek, ahová tartoznak.”
Nem mondod, Tesa! Totál azt hittem, hogy akkor lehet sikeres egy város, ha a polgárai sikertelenek és elégedetlenek, ha nem érzik magukat biztonságban és nem büszkék arra a közösségre, amelyben élnek.
“Éppen ideje tehát, hogy Pécs valóban nyerjen, hogy – sportnyelven szólva – bajnokká váljon!”
Addig nem nyugszunk, amíg nem tud minden meszesi közmunkás akkora csavargólt dobni, mint Vári Attila a ruszkiknak.
(az emberek) “A politikusoktól azt várják, hogy velük foglalkozzanak, s ne a saját mániáikat valósítsák meg. A magyar kormány is azért tud sikeres lenni, mert Orbán Viktor nyitott szemmel és füllel jár az országban.“
Ezt első olvasásra tényleg nem hittem el. Politikusok, az ő mániáik, és az egyszerű nép elvárásai. Tehát Orbán “Igazságos Mátyás” Viktor a nép óhaját teljesítve szórta tele üresen kongó stadionokkal az országot és nem azért, mert ez a mániája.
“A pécsiek közé tartozni meg amúgy is jó, mert a világon bárhol pillanatok alatt megismerik egymást. Szóval sosem vagyunk egyedül.“
Az interjú csúcspontja, David Attenborough-i magasság és mélység. A pécsiek kiemelkedően intelligens élőlények, bárhol pillanatok alatt megismerik egymást. Fogságban nevelt példányaik ezt a képességüket elvesztik. Hoppá, majdnem ráléptem egyre, szerencsére még időben kikerültem, nézzék csak, milyen ügyesen iszkolnak szavazni a Fideszre!
“Sportolóként pedig mindegy is volt a hovatartozásunk, mert olyan szeretet vett bennünket körül az ország bármely pontján, hogy Battonyától Nemesmedvesig mindenütt otthon voltunk s vagyunk.”
Az interjú ezen a ponton történelmi távlatot nyit. Ez a “Battonyától Nemesmedvesig” telitalálat. Azonnal 1985-be repíti vissza azt, akinek még vannak emlékei arról, hogy akkoriban úgy tanították, amúgy teljesen alaptalanul, hogy 1944-ben Battonyánál léptek be a felszabadító szovjet csapatok Magyarország területére, és Nemesmedves volt az utolsó felszabadított település.
“…a beszélgetést sosem szabad befejezni, legfeljebb felfüggeszteni, egy időre abbahagyni, ám utána mindig folytatni kell. Csak így juthatunk közösen előre. Úgyhogy köszönöm a lehetőséget, s kérem, sokszor folytassuk majd!”
– mondta Vári az önkormányzati lap főszerkesztőjének. Állítólag 1,01-es szorzót adnak arra a fogadóirodák, hogy ez megtörténik.
Keretes szerkezetek.
