Jelentőségéhez mérten tényleg sokat foglalkozunk az ex-alpolgármester, ex-államtitkár facebookos tevékenységével. Elmondom, hogy miért.
A cikk a hirdetés után folytatódik
Az Associated Press (AP), az Egyesült Államok egyik legnagyobb és legrégebbi hírügynöksége, 2007-ben bojkottot rendelt el. A belső, nem publikus utasítás ellen az újságírók és szerkesztők egy része azonnal tiltakozott, szakmai kritikákat fogalmazott meg: a hírek manipulálásának tartották.
Pedig “csak” egy ideiglenes kísérletről és “csak” egy bizonyos személyről volt szó. A február 19-én kezdődő kísérletben arra voltak kíváncsiak, hogy mi történne, ha egy egész hétig nem számolnának be Paris Hiltonról. Aztán persze a kísérlet sikere esetén teljesen ki is kopna a híradásaikból. Ma már ez nem tűnik olyan nagy vállalásnak, hiszen a Hilton-örökös 2019-ben ritkán kerül címlapokra, címoldalakra, de akkoriban, bő egy évtizeddel ezelőtt, a celebsége csúcsán ez igenis nagy vállalás volt egy hírekből élő szolgáltatónak.
Néhány AP anyagban azért – hivatkozásként – felbukkant a neve, és valóban nem számoltak be például Paris (egyik) bódult születésnapi bulijáról, de ki is szivárgott a belső, és szakmailag megosztó utasítás. Az AP kapott hideget, meleget az ügyben: szakmailag, erkölcsileg pró és kontra is lehet érvelni.
A bojkott végül egészen pontosan nyolc napig tartott. Egyszerűen nem tarthatott tovább, mivel a ismertsége miatt ismert hölgy, akinek korábban elvették a jogsiját mégiscsak vezetett, és lebukott, így börtön fenyegette.
És hogy jön ide Hoppál Péter? Ő a lassan minden látható teljesítmény nélkül, szavazó és propagandarobotként haknizó képviselő a fideszes celebpolitikus mintaképe. Sok munkája van neki ebben. Viszont legalább gyakran frissíti a Facebook-oldalát, mindig van, amit meg lehet mutatni a választóknak. Innen lehet némi elképzelésünk arról, hogy milyen a világképe, mely ügyeket érzi fontosnak. Innen tudhatjuk például azt is, hogy imádja a féknyúzt, nem érti az iróniát és nagyon fáj neki, ha valaki a közelmúltjára emlékezteti.
Így már talán érthető, hogy hiába próbálnánk, nem is nagyon tehetnénk mást, mint amit teszünk. Szóval, amikor szemlézzük a bejegyzéseit, nem pusztán azért tesszük, mert jó celebként hozza a kattintásokat, hanem, mert így tudjuk bemutatni, hogy hogyan éli meg politikusi karrierjét. Hogy tudjuk, mire számíthatunk vele és pártjával kapcsolatban.
És közben azért reménykedünk, hogy nem egy mesterséges bojkott fogja majd kikoptatni a hírekből, hanem az idő.
(A Hilton-bojkott itt olvasható részletesen az egyik AP szerkesztő szemszögéből.)
