Újabb, ezúttal névvel nyilatkozó szakember és számos szakcikk is megerősíti: kifejezetten káros a Munkácsy-képeknek a magas hőmérséklet. A bitumen alapú festékek ugyanis olvadnak.
Újabb, ezúttal névvel nyilatkozó szakember és számos szakcikk is megerősíti: kifejezetten káros a Munkácsy-képeknek a magas hőmérséklet. A bitumen alapú festékek ugyanis olvadnak.
A cikk a hirdetés után folytatódik
Tegnap számoltunk be arról, hogy az ideálisnál jóval magasabb, 30 fok körüli hőmérséklet uralkodik a pécsi Munkácsy-kiállításon a Zsolnay-negyed m21 galériájában. Az intézmény vezetői azt nyilatkozták lapunknak, hogy nincs gond ezzel a hőmérséklettel, mert a páratartalom a lényeg, az pedig rendben van. Ettől függetlenül azt ígérték, hogy a klímát megjavíttatják. Egy kommentelőnk arról számolt be, hogy már július elején sem működött a klíma, amikor ő a kiállítást megtekintette, akkor is nagyon meleg volt.
Még korábban kérdéseket küldtünk a nyíregyházi múzeumnak, ahol korábban három hónapig volt látható a Munkácsy-kiállítás. Ma kaptunk választ tőlük. A Jósa András Múzeum igazgatójának megbízásából Havasi Dóra Zita restaurátor azt írja: Nyíregyházán a klímaberendezés segítségével folyamatosan 20-21 fokon tartották a kiállítótermek hőmérsékletét.
A szakember szerint az ingadozó, illetve a szükségesnél magasabb hőmérséklet fizikai és kémiai károkat is okoz: „az aszfalt (festékanyagként) nem köt meg, állandóan mozog, repedezik a felette lévő festékréteg. A szerves anyagok öregednek és bomlanak”. Imrik Zsófia festő-restaurátor interneten elérhető publikációjából idéz:
„A Munkácsy-képek állagromlása közismert probléma. Állapotuk visszafordíthatatlan, de a romlás lassítható, ha 18°C-nál nem magasabb hőmérsékletű klímavitrinben tárolják őket. Munkácsy mesterséges aszfaltot használt. A mesterséges aszfalt olyan kőolajból desztillált bitumen, mely adalékanyagként tartalmaz még lenolajat, masztix gyantát, méhviaszt és vasoxidport. Természetes változata – melyet a 16. századtól használtak lazúrfestékként – nem okoz problémát. Munkácsy a mesterséges változattal járt pórul, amit vastag rétegben hordott fel a vászonra. Ez a barna massza, amit a pigmentekhez kevert, sosem szárad meg, termoplasztikus, hőre mocorog. Mivel az alsó rétegekben használta, a rá kerülő festékrétegek a mozgás miatt megrepedeznek. A képek sötétedését a vasoxidpor okozza, oxidálódása nem vörös rozsdát, hanem feketét eredményez. A felület szappanosodik, s ettől szürke réteg alakul ki rajta. A szürkeség eltávolítható, viszont a folyamat megállíthatatlan.”
Egy olvasónk hívta fel figyelmünket egy másik szakember, Végvári Zsófia interneten elérhető publikációjára. Végvári azt írja: “A festmények romlása jelen tudásunk szerint nem állítható meg, mivel bonyolult kémiai és fizikai folyamatok összetett hatása eredményezi a felület besötétedését. Ami szintén biztos, hogy sem a hideg, (szappanosodás és szürke máz a kicsapódó pára hatására), sem a meleg (olvadás) nem tesz jót a festményeknek.”
A nyíregyházi restaurátor levelében hangsúlyozza: Egy múzeumban fontos az állandó hőmérséklet-, páratartalomérték tartása. A szerves anyagokból készült műtárgyak optimális körülményei: 18-22°C , 40-55% RH. Fontos még a megvilágítás mértéke is. 50-60 lux-óra az ideális mérték.
Havasi Dóra Zita szerint a szakirodalomban számos szakcikket lehet találni a Munkácsy-képek problémáiról, tárolásuk ideális körülményeiről.
Ennek fényében érthetetlen, a ZSÖK vezetése miért nem oldotta már meg korábban a problémát, hiszen szakmai berkekben közismert volt eddig is, hogy a Munkácsy-képeknek nem tesz jót a magas hőmérséklet. Vincze Balázs igazgató lapunknak tegnap úgy nyilatkozott, reméli, két héten belül meg tudják javíttatni a klímát. Nem lennénk meglepve, ha a cikkünk keltette országos médiavisszhang nyomán átmeneti megoldásként a ZSÖK-vezetés addig is kitalálna valamit a termek, és a hatalmas értéket képviselő műkincsek hűtésére. Mert bár a festmények jelenleg Pákh Imre műgyűjtő tulajdonában vannak, a magyar kultúra értékei, ráadásul sajtóinformációk szerint az állam rövidesen megvásárolhatja azokat.
Keretes szerkezetek.
