Pécs után más városokban is folytatódott a közvélemény-kutatásnak álcázott etikátlan manipuláció. Így nevezték legalábbis piac- és társadalomkutatási szakemberek azt, hogy nem létező közvéleménykutatók nevében, fideszes polgármesterjelöltek politikai ellenfeleit sározzák be a legkülönfélébb és legmocskosabb rágalmakkal. Az első áldozat Péterffy Attila volt, de ez még Hoppál Péternek is sok volt.
A cikk a hirdetés után folytatódik
A Szabad Pécs írta meg néhány hete, hogy zajlik Pécsett egy ún. telefonos közvélemény-kutatás, ami valójában, első és második ránézésre is a legmocskosabb és legsunyibb politikai lejárató kampánynak tűnik, és amelyhez még a ner-propagandát a legvadabban toló pécsi “újságok” is kisdobosok.
Az Amygdala közvéleménykutató nevében ugyanis a szokásos kire szavazna október 13-án-típusú kérdések mellett olyanokat is feltettek az ellenzéki jelöltről, amelyek hazug módon, de azt sugallják, hogy a fideszes polgármesterjelölt (Pécsett éppen Vári Attila kétszeres olimpiai bajnok vízilabdázó) ellenfele konkrétan bűncselekményt/bűncselekményeket követhetett el.
Meg kell jegyezni, hogy ez a fajta piszkos kampányfogás egyébként még a ner feltétlen hívének számító Hoppál Pétert, a Fidesz pécsi elnökét is kiakasztotta, mert önálló Facebook-posztot szentelt annak, hogy egyetértsen Péterffy Attilával abban, hogy ebben az ügyben feljelentést kell tenni.
Meg is történt és a rendőrség nyomoz is már. A pécsi hivogatások gyébként akkor abbamaradtak, valószínűleg azért (is), mert országos felháborodás lett a hír kapcsán.
Ez nem jelentette azt, hogy mindenütt így történt. Az Index egy pénteki cikkében részletesen foglalkozik a témával.
Mint írják, egy-egy ellenzéki politikust besározó, sugalmazó kérdéseket feltéve telefonálgatnak valakik az Amygdala Közvéleménykutató Intézet vagy a Társadalomkutató Intézet nevében. Ilyen nevű intézetek azonban valójában nem léteznek.
Leírják azonban azt, hogy az egyik mögött egy neves, főként egészségügyi piackutatásokkal foglalkozó cég áll, a másikról pedig egyelőre nem tudni, kicsoda. Mindenesetre mindkét „intézet” némely külföldi politikai kampányokban már jól ismert lejárató kampánymódszert használja.
Az Indexnek nyilatkozó piac- és társadalomkutatók egyöntetűen azt mondták, hogy az efféle kérdésfeltevés súlyosan etikátlan, káros a szakmájukra, és hogy nem emlékeztek hasonló esetre a magyar piac- vagy közvéleménykutatások történetében.
Az Index arra hívta fel a figyelmet, hogy az úgynevezett push poll-ok Magyarországon kívül bevett kampányeszköznek számítanak, az Egyesült Államokban már Richard Nixon elnöksége idején voltak ilyen közvélemény-kutatásnak álcázott lejáratókampányok, és Oroszországban is nemrég zajlott egy hasonl kampány. Alekszej Navalnij orosz ellenzéki vezető nyilatkozta azt, hogy az orosz helyhatósági választások előtt ilyen negatív üzenettekkel operált a kormányzat (vagy annak érdekében valaki).
A fő céljuk a megrendelőknek ezzel a módszerrel, hogy politikai propagandát szeretnének terjeszteni egy-egy politikailag billegő körzetben a sugalmazó, kérdésnek álcázott állításaikkal.
Ez a módszer viszont annyira ellenkezik minden piac- és társadalomkutatási szakmai elvvel, hogy az Egyesült Államokban minden magára valamit is adó kutatás-szakmai szervezet elítéli, az AAPOR amerikai közvélemény-kutatók szövetsége pedig állásfoglalást is kiadott a push pollok ellen.
Az amerikai kutatószövetség definíciója szerint
„A PUSH POLL A NEGATÍV KAMPÁNYOKNAK OLYAN FORMÁJA, AMIT POLITIKAI KUTATÁSNAK ÁLCÁZNAK. EZEKBEN NEM FOGLALKOZNAK VALÓJÁBAN VÉLEMÉNYKUTATÁSSAL, A CÉLJUK, HOGY SOK SZAVAZÓT ELÉRVE HATÁSSAL LEGYENEK A VÁLASZTÁSOK KIMENETELÉRE.”
19? Lapot!
