Az előző városvezetés egy belügyminisztériumi pályázatnak köszönhetően indította el a 136 millió forintos bővítési projektet: megduplázódik a kamerák száma.
A cikk a hirdetés után folytatódik
Áprilisban ebben a cikkben részletesen foglalkoztunk a térfigyelőkamera-rendszer bővítésével és az azzal kapcsolatos adatbiztonsági aggályokkal. Azt is bemutattuk, hogy az ehhez hasonló rendszerek hatékonysága miért kérdéses. A rendőrség – saját bevallása szerint – nem vezet statisztikát a térfigyelő kameráknak köszönhető bejelentésekről és azt sem tudták megmondani, hogy hány esetben használták fel a kamerák által készített felvételeket. Cikkünk írásakor volt még bizonytalanság a rendszer bővítése körül, így ismét a kamerákat figyelő, a rendszert üzemeltető pécsi közterület-felügyelethez fordultunk.
Az önkormányzati cég vezetője, Märcz János azt írta, hogy a terveknek megfelelően, 2019. november 15. napjáig elkészülnek a szerelési, üzembehelyezési munkák, valamint ezen a napon a kamerarendszer átadása is megtörténik. Ezután lesz látható az új kamerák helye a felügyelet térképén. A cégvezető azt is elmondta, hogy az eddigi munkaállomások mellet, egy állomással növekszik a kameraközpont, ennek üzemeltetésére 6 főt kellene beállítani.
A cégvezető tehát feltételes módban írt a munkatársakról. Azt egyelőre nem tudtuk meg, hogy az új kamerák hadrendbe állítása pontosan mennyi többletköltséggel jár. Ezalatt a dolgozók javadalmazását, felruházását, oktatásait és egyéb járulékait, valamint azokat az eszközöket kell érteni, amik a munkaállomás működtetéséhez szükségesek.
Eddig a térfigyelő kamerák központjában folyamatos munkarend mellett, nyolc órás munkabeosztásban dolgoztak a közterület-felügyelet munkatársai: egy műszakban 3 fő operátor / közterület-felügyelő és egy térfigyelő központos / közterület-felügyelő dolgozott. Az elmúlt években pedig átlagosan havonta 18 alkalommal tettek bejelentést.
Bár a politikusok – ahogy a korábbi fideszes városvezetők is – gyakran kommunikálják azt, hogy a térfigyelőkamerák nem csak a lakosság szubjektív biztonságérzetét javítják, azért a szakértők gyakran szkeptikusabbak. Abban egyetértés van, hogy célirányosan használva komolyan javulhatnak egyes mutatók: például őrzött parkolók esetében a kocsifeltörések száma csökken. Azonban a többi közterületi bűnözési mutató esetében alig kimutatható eredményt hoznak. Ez egy sor egyéb jelenséggel lehet összefüggésben, például a bűncselekmény egész egyszerűen kicsit odább valósul meg (halo-effektus).
