Talán csak kevesen vitatkoznak azzal, hogy a pécsi zebrák veszélyesek. Pedig jó gyakorlatok vannak, és most úgy tűnik, hogy politikai szándék is van a helyzet javítására.
A cikk a hirdetés után folytatódik
Az új városvezetés december elején szinte egy egész közmeghallgatást szentelt a városi közlekedés problémakörének, ezen belül is a gyalogátkelőhelyeknek. Pécsen a sok gyalogosgázolást nem csak közéleti szereplők, de a városlakók is a közvilágítás korszerűsítésével együtt emlegetik, aminek a politikai szála tagadhatatlan. A beruházást a miniszterelnök vejéhez köthető cég, az Elios nyerte el, talán ezért sem merte a korábbi, fideszes városvezetés – legalábbis nyilvánosan – elismerni, hogy valós problémákról van szó. Miközben a háttérben azért történhettek intézkedések.
Az 5 évvel ezelőtti 1 milliárd forintos hitelből megvalósított beruházás az egyik elsődleges célját, azaz a közvetlen költségmegtakarítást valóban elérte. Erről ebben a cikkben írtunk részletesen. Azonban a gyalogosok biztonságérzete mélypontra jutott, amit tragikus balesetek sora erősített. A városi közmeghallgatáson az is elhangzott, hogy különösen a téli időszakra jellemző ez: a késő délutáni, kora esti vagy éppen hajnali órák veszélyesek. A propagandamédia azonban még az olyan tragikus események után is mint a Lánc utcai gázolás, mintha azon dolgozott volna, hogy mentségeket keressen, a felelősséget elsősorban másra hárítsa. Idén márciusban, ebben a cikkben kíséreltük meg a zebrán történő gyalogosgázolások körülményeit felmérni. Kiderült, hogy ha nem is teljes egészében, de részben a közvilágítás-korszerűsítés is veszélyforrás. Akárcsak az utak állapota, az egyéb tereptárgyak vagy éppen a közlekedési morál.
Pedig jó gyakorlatok vannak: ha a beruházásoknál nem kizárólag a közvilágítási áramszámla csökkentése, de a tényleges megtérülés és a biztonsági szempontok is folyamatosan a megrendelők szeme előtt lebeg. Nagy János, a Világítástechnikai Társaság elnöke szerint sokszor számukra is érthetetlen, hogy az önkormányzatok miért nem kértek segítséget ilyen komoly beruházások esetében. Nem Pécs az egyetlen olyan település, ahol problémás az új ledes lámpák rendszere – az utóbbi időszakban például Kecskeméten indulatos téma ez. A szakember szerint a problémák sok esetben abból adódnak, hogy nem megfelelő méretezés történik, hanem egyszerűen lámpacsere. Ami kétségkívül azonnali megtakarításhoz vezet, viszont ezért fordulhat elő, hogy az út egyik fele sötétségbe borul, a másik oldal pedig fényárban úszik. Pedig a szervezet rendszeresen szervez közvilágítástechnikai workshopokat, 50 éve közvilágítási ankétot, és tanácsadást is nyújtanak, mondja Nagy János, aki jó példaként a budapesti közvilágítás-korszerűsítéseket emelte ki. A Budapesti Dísz- és Közvilágítási Kft. éppen a napokban kapott Közbeszerzési Nívódíjat, amit részben annak köszönhet, hogy megmutatta, az átlag feletti, azaz a 10-14 éves jótállás elvesztése nélkül is megoldható egy komplex okos világítás-rendszer beszerzése. Az Elios pécsi jótállása 5 éves, és 2020 tavaszán fog lejárni.
Nem ez az első alkalom, hogy ilyen program készül, de most ismét polgármesteri utasításra egy átfogó munka vette kezdetét. Azonban egy-egy zebra közvilágítási szempontból biztonságosabbá tétele összetett kérdés, ezért szinte minden esetben egyedi megoldásokat kíván. Az elkövetkező egy év feladata, hogy összességében sikerüljön a problémát kezelni, valamilyen mégiscsak általános, egységes irányelv mentén. Ami nem kis feladat, hiszen a városban 338 gyalogátkelőhely van (142 jelzőlámpás, 19 sárga villogóval ellátott) és ezek kétharmada az önkormányzathoz tartozik. A hivatal részéről Hoffmann Lászlóval és a decemberi közmeghallgatáson prezentáló Varga Péterrel, a városüzemeltetési osztály szakembereivel tudtunk beszélgetni az előttük álló munkáról. Illetve azt is megtudtuk, hogy hogyan is nézhet ki a gyakorlatban egy gyalogátkelőhely biztonságosabbá tétele.
“A gyalogátkelőhelyek esetében nagyon fontos, hogy milyen az oszlopok elrendezése. Megfelelő oldalról kell érkeznie a megvilágításnak, hogy kellő kontrasztot és így megfelelő láthatóságot tudjon biztosítani a gyalogosoknak. Ez sok esetben a városban nem adott, ezeket kell feltérképezni, költséghatékony megoldásokat kell keresni” – kezdi Hoffmann László.
Úgy tűnik, egy jó megoldás, ha úgy tetszik beavatkozási prototípus, már van. Október vége óta két, korábban igencsak problémás zebrán már más megvilágításban lehet átkelni. Ezek a Nagy Imre úton a Maléter Pál út a Keszűi úti körforgalom között vannak. Pont az a kettő, amikkel márciusi cikkünkben kiemelten foglalkoztunk.
“Teljesen jogos volt a cikkben, hogy nem volt megfelelő ott a megvilágítás. De korábban, a korszerűsítés előtt sem volt az” – teszi hozzá Hoffmann László.
A megoldás keresése nem volt egyszerű folyamat, mert a méretezés, azaz a megfelelő mennyiségű és kellően egyenletes világítás tekintetében tervezőkkel, gyártóval kellett egyeztetni és különböző fénytechnikai adottságokat, lencseformákat összehasonlítani. És persze forrást is kellett találni kivitelezéshez. Végül kifejezetten zebravilágító lámpatesteket szereltek fel.
Az út normál megvilágítását biztosító lámpatest az oszlop tetején található. Az új lámpatest pedig 2-3 méterrel lejjebb. Ennél a kialakításnál nem csak az egyenletesség és a mérték, de a kontrasztosítás is sokat számít. Tehát, amikor a gyalogos átmegy a zebrán olyan fényt kell, hogy kapjon, ami pozitív kontrasztot biztosít, látszódnia kell az árnyékának mögötte. Azaz jó irányból kell világítani. Ledek és a lencsék elrendezéséből fakadóan ezek a lámpák nem hosszanti irányú megvilágítást adnak, mint az utca általános megvilágítása, hanem inkább egy keresztbe irányuló fénynyalábot, ami mind a fellépő mind a lelépő oldalon egy 2-3 méteres mélységben megvilágított felületet is kialakít. Ez pedig összességében is kiemeli a gyalogátkelőhely a felületét. “Ez még mindig nem 100%-os megoldás, mert arra szeretnénk törekedni, hogy minden zebrát kétoldali megvilágítással lássunk el – noha adott esetben, ahol nem túl széles az út, a szabvány az egyoldali megvilágítást is engedélyezi” – mondja a szakember.
A Nagy Imre úti új, kifejezetten a zebrát megvilágító lámpákat egyértelműen sikeresnek – a felszerelésük óta eltelt idő rövidsége miatt – még nem lehet nevezni. Azonban a fotóinkon is jól látszik a márciusi és a jelenlegi állapot közötti különbség. A gyalogosok nem szinte teljes sötétségben állnak az út szélén és a zebrán közlekedve is biztonsági szempontból sokkal kedvezőbb megvilágítást kapnak.
Nagy János, a Világítástechnikai Társaság elnöke szerint a gyalogátkelőhelyek biztonságosabbá tételét további olyan jó gyakorlatokkal lehetne erősíteni, amiket sok helyen már törvény egységesített. Franciaországban az utcai világítás színhőmérsékletét is törvény írja elő (3000 Kelvinnél nem lehet kevesebb), és az is meg van határozva, hogy a gyalogátkelőhelyeknél 1000 Kelvin különbségnek kell lennie. “Ez a színhőmérséklet-különbözet önmagában is figyelmezteti autósokat a fokozott óvatosságra” – mondja a szakember. Pécsen a közbeszerzést 4000, illetve 4250 kelvines ledes világításra írták ki, azaz 5000 K körüli lámpákat kellene felszerelni. Ezeknek azonban az energiaszükséglete is magasabb, így ha ezzel a megoldással is számolnak az ismét drágíthatja a közvilágítást. Hasonlóan hasznos lehet, ha az adott útkategóriához a szabvány szerint tartozó közvilágítást eggyel magasabb útkategóriához rendelt, azaz erősebb fénnyel oldják meg.
A városüzemeltetési főosztály munkatársai azt is elmondták, hogy a Lánc utcai gyalogátkelőhely átalakítására is kidolgoztak már egy kiviteli tervet, aminek az engedélyezése is megtörtént. Jelenleg az árajánlatokat várják, azonban, hogy ez mikor valósulhat meg még kérdéses, ugyanis a forrást egyelőre nem látják rá.
