Egy egyetemi professzor, egy másik fül-orr-gégész szakorvos, és egy boncmester áll bíróság elé a jövő héten Pécsett, mert a rendőrség és az ügyészség is úgy látta, hogy ők hárman bűncselekményt követtek el azzal, hogy nem megfelelő módon, a szükséges előzetes engedélyek vagy hozzájárulás nélkül vetettek ki, majd használtak fel emberi koponyacsontokat. Az emberi csontok egy jó részét a rendes egyetemi oktatásban, egy speciális, évenként megrendezett, fizetős, nemzetközi kurzuson használták fel, de el is adhattak belőle valamennyit, sőt külföldre is kerülhettek a pécsi hullaházban magyar holttestekből kivett emberi csontok.
A cikk a hirdetés után folytatódik
Majdnem pontosan három évvel ezelőtt, 2020 januárjában, a Szabad Pécs hozta nyilvánosságra azt a nem mindennapi ügyet, amelyben több száz emberi koponyacsontra bukkantak a hatóságok egy pécsi klinikán, 2019 tavaszán. A csontok formaldehiddel felöntött műanyag vödrökben voltak, a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központja egyik klinikájának alagsori szobájában tárolták őket.
A koponyacsontok a pécsi egyetem egy másik egységéből, gyakorlatilag a hullaházból kerültek ki, ott vették ki azokból, akik előzetesen kifejezetten úgy rendelkeztek, hogy felhasználhatják a testüket a haláluk után orvosi célokra, illetve nagyobb részt olyanokból, akik életükben vagy végrendeletükben nem tiltották meg testrészeik vagy szerveik későbbi, ilyen célú felhasználását.
Az egyes részleteit tekintve erősebb gyomrot kívánó ügyről a Szabad Pécs megírta azt is a három éve közölt cikkben, hogy emberi test tiltott felhasználásának gyanúja miatt indult nyomozás a sziklacsontok (hangsúlyozzuk: nem kis mennyiség, több száz emberi koponyacsont) lefoglalása után. A nyomozást a Nemzeti Nyomozó Iroda vezette. A csontok jelentős része hamvasztás előtt álló holttestekből származhatott.
Az ügy kulcsszereplője egy korábbi klinikavezető professzor, ő “rendelte meg” az éppen szükségesnek tartott mennyiségű koponyacsontokat a PTE Pathologiai Intézetéből, gyakorlatilag a hullaházból.
Amint arról most a Szabad Európa és a Szabad Pécs értesült, a nyomozást lezárta az NNI, mégpedig vádemelési javaslattal, és az ügyészség is úgy látta, hogy bűncselekmény történt, ezért vádat emelt három férfi ellen, egyikük éppen a már említett volt klinikaigazgató főorvos. Ő az ügy elsőrendű vádlottja, a bírósági szakasz a jövő héten kezdődik meg, január 18-án tartják az előkészítő ülést, amelyen a vádlottaknak nyilatkozniuk kell arról szóban vagy írásban, hogy ártatlannak vallják-e magukat, avagy beismerik bűnösségüket, és egyben elfogadják az ügyészség által számukra megajánlott büntetést. Ami persze adott esetben lehet csak pénzbüntetés, felfüggesztett börtönbüntetés, de letöltendő büntetés is.
Úgy tudjuk, hogy a pécsi sziklacsont ügy három vádlottja közül kettőnek akkor sem kellene börtönbe vonulnia, ha elismernék már a jövő héten a bűnösségüket és alkut kötnének gyakorlatilag, elfogadva az ügyészség által megajánlott büntetést – vagyis, amennyiben értesülésünk helyes, ők ebben az esetben csak pénzbüntetést kapnának csak, vagy legfeljebb felfüggesztett ítéletet hirdetnének ki velük szemben.
Meglepetés lenne, ha bűnösnek vallanák magukat
Ugyanakkor az elsőrendű vádlott, a volt klinikaigazgató professzor ebben az esetben sem úszná meg a börtönt. Kizárható, hogy ő igent mondjon az ügyészség ajánlatára. Azaz vele akkor is folytatni kell a pert – s akkor már rendes, hagyományos keretek közt –, ha a másik két vádlott vagy egyikük esetleg belemegy az ügyészségi alkuba és bűnösnek vallja magát. Habár, nem hivatalosan szerzett információ alapján úgy látjuk, hogy ketten biztosan ártatlannak vallják majd magukat és kérik magukra nézvén a rendes tárgyalás megtartását, de meglepetés lenne valójában, ha bármelyik vádlott elfogadná a javasolt büntetést, magyarul beismerné bűnösségét. Már csak azért is az a valószínűbb, hogy lesz rendes elsőfokú tárgyalás három vádlottal, mert egy ilyen helyzet egységes(ebb) védelmet feltételez.
A szerepeket tekintve az elsőrendű vádlott volt a csontok megrendelője a klinika és egy alapítvány vezetőjeként, a boncmester vette ki a szükséges csontokat, míg a másik orvos – aki azóta helyettes vezető lett a klinikán – a vád szerint tudta, hogy a csontokat nem jogszerűen szerzik be. Ahogyan azt is, hogy a sziklacsont kurzuson plusz pénzt kértek a főorvos irányítása alatt álló alapítványnak azoktól, akik az emberi csontokon akartak még gyakorolni, és volt olyan eset is, amikor a harmadrendű vádlott orvos külföldre vitt ki magával néhány a besorolás szerint emberi szervnek minősíthető koponyacsontot.
Pénzt kaphatott a csontokért a boncmester
A csontokat a vádirat szerint 2018-ban, legalább egy éven át, folyamatosan igényelték meg, és voltak, lehettek kiemelkedő időszakok is, amikor többre volt szükség, például a pécsi sziklacsont kurzus idején, vagy vizsgaidőszakban. Érdekességként említhető, hogy az idei pécsi sziklacsont kurzus éppen január 18-án kezdődik, és a két, a büntetőperben érintett orvos is ott lesz majd a tudomásunk szerint és előad.
A vádirat szerint a boncmester a sziklacsontok kivételéért pénzt, darabonként 2500 forintot kapott, általában havonta 15-20 csontot biztosítva a pécsi klinikának, ugyanakkor egyrészt erre nem lett volna joga, másrészt a csontok kivételéről nem tudtak olyan felettesei, akiknek tudniuk kellett volna erről és azt engedélyezni.
Emberi test tiltott felhasználása a vád
Az ügyészség a vádlottakat társtettesként, egészségügyi szolgáltató alkalmazottja által, a foglalkozása körében kereskedéssel, üzletszerűen elkövetett emberi test tiltott felhasználásának bűntettével, az elsőrendű vádlottat azonban további bűncselekmények elkövetésével is, köztük ráadásul halált okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés bűntettével, sőt folytatólagosan, jelentős kárt okozó, üzletszerűen elkövetett csalás bűntettével is vádolja.
Az utóbbi rész tudomásunk szerint a már említett alapítvány működésére, illetve egyetemi szerződésekre vonatkozhat. A halált okozó gondatlan veszélyeztetés azonban egy teljesen más ügy, gyakorlatilag egy műhibaper, egy másik feljelentés miatt került a bíróságra, s csak abból a szempontból kapcsolódik a sziklacsontos ügyhöz, hogy az elsőrendű vádlott volt egy olyan műtétnél a felkért operáló szakorvos, ahol végül egy idősebb nő elhunyt.
Nem nyilatkoznak
Kerestük a vádlottak védőit, és rajtuk keresztül a vádlottakat, hogy megismerjük álláspontjukat, de pár nap gondolkodási idő lejártával végül az ügyvédek közölték, hogy egyelőre nem kívánnak nyilatkozni. Úgy tudjuk, habár ez nem megerősített információ, ugyanakkor eléggé kézenfekvő lehetőség is, hogy az egységes védelem arra fog alapozni, hogy büntetlen előéletű, köztiszteletben álló emberek a védenceik, akik jó, sőt kiemelten jó célok miatt használták az oktatásra, gyakorlásra, továbbképzésre egyébként szakmailag a műanyag csontutánzatoknál sokkal jobbnak tartott valódi emberi koponyacsontokat, vagyis az oktatás és a tudomány szolgálata miatt, a felnövekvő orvosgenerációk fejlődése érdekében dolgoztak. Valamint, hogy amit tettek az semmiféle veszélyt nem jelent a társadalomra nézvést. A mostanra elsőrendű vádlottá lett orvossal korábban tudtunk beszélni, akkor azt mondta, hogy ő nem követett el semmit, ártatlan, a sziklacsontkurzus egy fontos szakmai, egyben elődjétől megörökölt esemény, ami évtizedek óta a pécsi klinika nemzetközi hírét öregbíti, a mostani ügy és eljárás mögött pedig az van, hogy valakik le akarják őt járatni. Akkor még azt is kiemelte a saját védelme érdekében, hogy ha nyomoznak is, ő arról hivatalosan nem tud, mert őt nemhogy gyanúsítottként, de tanúként sem hallgatták ki.
A Pécsi Tudományegyetemet is kerestük, de annyit közöltek, hogy folyamatban lévő ügyről nem nyilatkoznak.
Mi is az a sziklacsont?
Az emberi fül mögötti páros koponyacsontot sziklacsontnak nevezik. A sziklacsont a halántékcsont egyik külön fejlődő része, benne helyezkedik el a közép- és a belső fül is. Az emberi csontot – a koponyacsontot is – az orvosi szakirodalom emberi szervként osztályozza.
Arra is még korábban találtunk magyarázatot, hogy miért hamvaszandó halottakból vették ki a csontokat, s a válasz az, hogy a sziklacsont “kiműtésének” megvan az a kockázata, hogy a csont eltávolítását követően már nem lehet nyitott koporsós temetést garantálni.
Úgy tudjuk, a korábbi klinikaigazgató a közelmúltban még dolgozott a klinikán és műtött is, de ez a lehetőség mostantól, vélhetően az eljárás megkezdése miatt már nem áll fenn a részére.
A koponyacsontok lefoglalása, majd a nyomozás elrendelése után a PTE orvos végzettségű rektora, az orvosi kar korábbi dékánja belső vizsgálatot ugyan nem indított, de haladéktalanul intézkedett, amely után az egyetem Szenátusa 2019 nyarán elfogadott egy új rektori utasítást, amely “az oktatási célból, halottból történő szerv, illetve szövet eltávolításról és felhasználásról, illetve a holttesten végzett beavatkozás folyamatának szabályozásáról” szólt.
Ez a cikk a “Szabad oldal” kezdeményezés részeként jelent meg, együttműködésben a Szabad Európával.
19? Lapot!
