A Fidesz pécsi közgyűlési frakcióvezetőjével, Csizmadia Péterrel készített interjút a pécsi önkormányzat online lapja, a Pécsma.hu. Amint azt a pécsi polgármesterrel készített interjújuk esetében is, ezúttal is csupán a szerintünk legfontosabb állításokat, kérdéseket és válaszokat idézzük, a teljes interjút a Pécsma oldalán olvashatják el. Csizmadia Péter elismerte a választási kudarcot, és szerinte több ponton is hibáztak, de azért sok mindenre szolgált (egyfajta) magyarázattal/mentséggel.
A cikk a hirdetés után folytatódik
A jogász végzettségű, és a mindennapokban Pécsett ügyvédként is dolgozó Csizmadia Péter (35) már 2001 környékén, 17-18 évesen, még gimnazistaként lett a Fidesz tagja. A közélet azért is érdekelte, mert a családja “megszenvedte a ‘90 előtti időszakot”, ami számára meghatározó volt politikai alapállását tekintve.
Arra a konkrét kérdésre, hogy lenne-e a Fidesz országgyűlési képviselőjelöltje 2022-ben, (szerintünk) kitérő választ adott “nincsenek ilyen ambícióim”, ami (szerintünk) az erre fogékonyaknál akár azt is jelentheti, hogy ő az egyik lehetséges kiszemeltje a kormánypártnak Pécsett/Baranyában 2022-re. Azt is mi jegyezzük meg, hogy nyilvánvaló, ha ez így is van, sok múlhat még azon, milyen munkát fog elvégezni Csizmadia a következő években, leginkább a Fidesz pécsi frakcióvezetőjeként.
Arra a kérdésre, hogy megemésztette-e már az októberi vereséget, úgy felelt, hogy egy politikusnak el kell fogadnia, hogy a választók nem úgy döntenek, ahogy ő szeretné. Márpedig „a pécsiek most úgy döntöttek, hogy egy nagyon furcsa technikai koalíciónak szavaznak bizalmat”. Szerinte, ha a tavaly tavaszi európai választáshoz hasonlóan “mindenki vállalta volna politikai hovatartozását” (vagyis az ellenzék végül összefogó pártjai külön indulnak – Szabad Pécs) , akkor teljesen más összetételű lett volna a közgyűlés. Csakhogy a (szerinte) egyetlen közös érdek, azaz a Fidesz legyőzésének vágya felülírt mindent.
És, hogy egyetért-e Orbán Viktorral? Mármint abban, és a maguk, a pécsi Fidesz vonatkozásában, hogy az ellenzék ott tudott nyerni, ahol jobb jelöltjei voltak. A válasz némileg cáfolja a Fidesz-vezért: „nem gondolom, hogy Péterffy Attila jobb jelölt lett volna, mint Vári Attila”. De meg is magyarázza: „Egy demokráciában az a tisztességes, ha pártok indulnak a választáson és nem ernyőszervezetek. Ha ez így történt volna, akkor ma Vári Attilának hívnák Pécs polgármesterét. Péterffy Attila győzelméhez az is hozzájárult, hogy el tudták hitetni, hogy ő a jobb jelölt”.
Sőt, arra a kérdésre is megerősítette a korábbi álláspontját, ami ugyanezen a gondolati síkon az egyéni körzetekre vonatkozott, mivel a 18 pécsi egyéni körzetből 16-ot vitt az ellenzéki szövetség (sőt, a másik kettőt is a Fidesz-KDNP-vel szövetségben induló ÖPE egy-egy jelöltje vitte el – Szabad Pécs): „Túlnyomórészt jobb, felkészültebb jelöltjeink voltak, mint ellenfeleinknek. A szavazólapon viszont nem volt sok választási lehetőség, volt a fideszes meg a nem fideszes. (…) Más kérdés, hogy az ellenoldalon a szélsőbaltól a szélsőjobbig tartó koalíciónak több szavazója volt, ez tény”.
És, hogy akkor mit szúrhattak el mégis? Csizmadia szerint két területen nem végezték el a dolgunkat. Az egyik a kommunikáció. Pedig egy 2010-ben, “a csőd szélén lévő, lecsúszott, működésképtelen várost vett át a Fidesz-KDNP”, amit, részben kormányzati segítséggel sikerült ledolgozniuk a többi nagyvároshoz képest. Ami a fő feladata az önkormányzatnak, abban Csizmadia Péter szerint az elődeiknél sokkal jobban teljesítettek, és Pécset végre egy átlag magyar nagyváros helyzetének megfelelő szintre hozták, de ezt nem sikerült kommunikálniuk, nem tudták elmagyarázni azt, hogy milyen mélyről kellett indulniuk.
Tagadta azt is, hogy az Orbán-i politikára mondtak sok helyen ellenszavazatot, protest módon. Szerinte az újságírók szeretik így értelmezni az őszi eseményeket. Majd – talán kissé ellentámadásba is átmenve – a Fidesz pécsi frakcióvezetője már arról beszélt, hogy 2019-ben a Fidesz-KDNP országos szinten is több szavazatot kapott, mint öt évvel korábban, vagyis: szó sincs arról, hogy megrendült volna a Fidesz támogatottsága.
És, hogy lesznek-e a buktának személyi következményei a helyi Fideszben? Csizmadia szerint nem feltétlenül kellene kapkodnia a Fidesz pécsi csoportjának. El kell végezni a szükséges elemzést, de alapvetően nem személyi változásokra van szükség, éppen azért, met “a Fidesz támogatottságával nincs gond”.
Hogy akkor mi a megoldás? Azokat az értékeket kell hangsúlyozni a jövőben, amelyek mentén ott van a stabil szavazóbázis. Így, „helyzet” esetén lesz, a biztos szavazóik mellett a bizonytalanokat is sikerülhet megszólítaniuk.
„Ön lett a közgyűlésben a Fidesz frakcióvezetője. Miért nem Vári Attila, aki Ön szerint az alkalmasabb polgármesterjelölt volt?
– A képviselők engem javasoltak, én pedig nagy tisztelettel elfogadtam.
– Vári Attila nem szeretett volna frakcióvezető lenni?
– Ezt tőle kellene megkérdezni.”
A Pécsi Vagyonhasznosító menesztett vezérigazgatója szerinte kiváló munkát végzett. Szentgyörgyi Dávidnak és csapatának komoly szerepe volt abban, hogy a Vagyonhasznosító gazdálkodását sikerült rendbe tenni. Szerinte a volt vezérigazgató tételesen cáfolta a városvezetés róla szóló állításait. Ezt is állította Csizmadia, aztán meg beismerte, nyilván nem látott bele a Vagyonhasznosító napi működésébe és pénzügyeibe, így teljes bizonysággal mégsem tud igazságot tenni.
Azt már a Szabad Pécs jegyzi meg, hogy mégis melyik fán ugrabugráló mókusnak kellene tudnia egy jelentős közvagyon felett diszponáló helyi cég pénzügyeibe belelátnia, ha nem a tulajdonos önkormányzat többségét adó kormánypárti képviselőknek, azon belül is a pénzügyi-gazdasági bizottság elnökének. És akkor most nem jövünk azzal, amit a Fidesz mantrázott, hogy alkalmas ember volt-e a posztjára. Főleg, hogy az interjúban első blikkre állította, hogy az egykori Fidelitas-tagból lett vezérigazgatónak biztosan igaza van, és tételesen cáfolta a vele szemben, egy átvilágítás után-közben nyilvánosságra hozott, róla szóló terhelő állításokat.
