A TASZ kezdeményezésére és jogi segítségével a Szabad Pécset kiadó nonprofit kft. bíróságon támadta meg egy évvel ezelőtt a 476 tévét, rádiót, híportált, újságot és folyóiratot tömörítő fideszes médiaholding, a KESMA megalakulását jóváhagyó versenyhivatali döntést. A Fővárosi Törvényszék napokban kézbesített határozata kimondja, hogy a GVH jogsértő módon állította ki a bizonyítványt, ezért a bíróság megsemmisítette a versenyhivatalnak a KESMA-fúziót jóváhagyó döntését. A törvényszék döntése jogerős, ellene fellebbezni nem lehet, a GVH legfeljebb a Kúriához fordulhat felülvizsgálati kérelemmel. Avagy eleget tesz a törvényszék döntésének. Frissítés: A GVH szerdai közleménye szerint lesz új eljárás, de nem fogják ismétetlen sem vizsgálni érdemben az ügyet. A Kormány is reagált a hírre, szerintük már rendeződött is a KESMA helyzete.

A cikk a hirdetés után folytatódik



Frissítés 14.10 – Reagált a Kormány és a GVH is

A GVH közleménye szerint a Fővárosi Törvényszék csupán arra kötelezte őket, hogy a döntést a korábbitól eltérő formában hozza meg, egy új eljárás lefolytatását követően. Mindemellett azt hangsúlyozták, hogy a Fővárosi Törvényszék decemberi határozata megerősítette, hogy a versenyhivatalnak nem volt hatásköre a KESMA-fúzió versenyjogi szempontú vizsgálatára.

A Kormány, még pontosabban a Kormányzati Tájékoztatási Központ is közleménnyel reagált a lapunk által nyilvánosságra hozott bírósági határozatra. Sőt, kiemelték, hogy már meg is született a GVH-nál az új határozat.

„A Közép-Európai Sajtó- és Médiaalapítvány ügyében hozott versenyhivatali határozatnál a  bíróság részéről a kormány döntésével kapcsolatban semmilyen kifogás nem merült fel. A bíróság azt állapította meg, hogy a GVH által kiállított hatósági bizonyítvány volt  formailag hibás.  A GVH a Fővárosi Törvényszék döntése nyomán orvosolta a formai hibát, és új határozatot hozott. A bírósági döntésnek megfelelő új határozatot a GVH már kiadta, így az ügy jogilag rendezett” – írták.

Korábban írtuk

A KESMA-ról, azaz a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítványról Orbán Viktor miniszterelnök elismerően nyilatkozott azt követően, hogy közérdekre hivatkozva a kormány nemzetstratégiailag kiemelt jelentőségű szervezetnek minősítette azt. A kormányfő azt emelte ki, hogy a KESMA egy alapítvány, vagyis nem profitorientált szervezet, így a kormány szerinte jó döntést hozott a kiemelt szervezetté nyilvánítással.

A KESMA 2018 augusztusában jött létre, majd felvásárlásba kezdett, és több médiavállalkozásban is többségi részesedést szerzett. Aztán Fidesz-közeli vállalkozók valami okból kifolyólag úgy döntöttek, hogy a saját tulajdonukban álló médiaérdekeltségeiket adományozás útján egészen egyszerűen odaajándékozzák a KESMA-nak. Az erről szóló, üzleti szempontból meglepő bejelentések 2018 novemberében, gyakorlatilag egy nap leforgása alatt megtörténtek. Így tehát, néhány óra leforgása alatt több tízmilliárd forint értékű ajándék médiaérdekeltséghez jutott hozzá a KESMA.

Azt követően a szervezet alá 476 médiatermék tartozott, azóta azonban egyrészt tovább dagadt a Fidesz-közeli médiaholding, másrészről azóta vállalatcsoporttá is alakult a KESMA és az alá tartozó 28 nagy médiacég. Az Orbán Viktor médiaügyi bizalmi emberének számító Liszkay Gábor által vezetett Mediaworks 2019 tavaszán szerzett a KESMA-cégek felett uralmi jogot.

A kormány még ezt megelőzően, de már a példátlan összeolvadás és adományozást követően minősítette közérdekre hivatkozva nemzetstratégiai jelentőségű szervezetnek a KESMÁ-t.

Az, hogy a KESMA egy egészen elképesztő médiakoncentrációt jelent a magyar piacon, nem is lehet vita tárgya. A GVH, azaz a Gazdasági és Versenyhivatal mindettől függetlenül, a nemzetstratégiai szempontból kiemelt szervezetté nyilvánítást követően nem gördített akadályt a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány tulajdonszerzése, a példa nélküli, nagy jobboldali médiaösszefonódás elé, és kiállította a fúzióhoz szükséges hatósági bizonyítványt. A TASZ és a Szabad Pécset kiadó nonprofit kft. ezt a döntést támadta meg bíróságon. És a Fővárosi Törvényszék, a napokban kézbesített határozata szerint meghozta a döntését az ügyben, és kimondta, hogy a GVH jogsértő módon állította ki a bizonyítványt, ezért a bíróság megszüntette azt.

A Fővárosi Törvényszék határozata alapján tehát kimondható, hogy a KESMA jelenleg nem rendelkezik törvényesen a nagyjából 500 médiaterméket és csaknem harminc médiacéget magában foglaló médiaportfóliója felett, mert a visszavont hatósági bizonyítvány hiányában nem lehet jogszerűen tulajdonosa a médiacégeknek, nem rendelkezik (mégsem rendelkezik) a médiacégek tulajdonlásához vagy adományként való elfogadásához és azok egy cégcsoportba rendezéséhez a törvény szerint kötelező engedéllyel, hatósági jóváhagyással.

A törvényszék döntése jogerős, az ellen nem lehet fellebbezni, a GVH legfeljebb felülvizsgálati kérelemmel fordulhat a Kúriához.

A GVH a hatósági bizonyítvány kiadásával nem csak a gigászi összefonódást hagyta jóvá, de azt is igazolta, hogy a KESMA tulajdonszerzése nem veszélyezteti a szabad piaci versenyt.

A bíróság viszont azt mondta ki, hogy a GVH jogsértő módon járult hozzá a fúzióhoz a bizonyítvány kiadásával, ugyanis a versenyhivatal semmilyen érdemi vizsgálatot nem folytatott. A GVH mindössze a saját hatáskörének a hiányát állapította meg, és még az összefonódást nemzetstratégiai jelentőségűvé nyilvánító kormányrendeletet sem említette. Ehelyett egy olyan jogszabályi rendelkezésekre hivatkozva szüntette meg az eljárását, amelyeket nem lehet erre az ügyre alkalmazni a bíróság jogerős döntése szerint. Arra is felhívta a figyelmet a törvényszék, hogy ha a GVH azzal érvel, hogy nincs hatásköre eljárni, akkor hatósági bizonyítvány kiadására sem jogosult.

A TASZ a napokban kézhez vett írásos bírósági határozatot úgy értékelte, hogy a Fővárosi Törvényszék a döntésével megsemmisítette az egyik jogi feltételét annak, hogy a KESMA tulajdonszerzését bíróságon bejegyezhessék. Ahhoz ugyanis, hogy a KESMA a számára “felajánlott” lapkiadó és médiaszolgáltató cégek tulajdonosává válhasson, szükség volt a GVH által kiállított hatósági bizonyítványra. Ugyanez a bizonyítvány tette lehetővé azt is, hogy a KESMA 2019 szeptemberében jelentős összevonást hajtson végre – 11 cégét olvasztotta be a szintén tulajdonában lévő Mediaworks Zrt-be. A hatósági bizonyítvány bíróság általi megsemmisítése tehát egyben azt is jelenti, hogy ezeket az ügyleteket nem lehetett jogszerűen végrehajtani.

A TASZ jogi szakértőinek a véleménye szerint, ha a GVH a Kúriához fordul, azzal néhány hónapig még elodázhatja a döntést. Ha viszont ezt nem teszi meg, hanem végrehajtja a törvényszék jogerős döntését, akkor újra le kell folytatnia az összefonódás bejelentésével kapcsolatos eljárást. Ennek során, ha szükséges, a KESMA-t is nyilatkoztatnia kell, végül pedig az eljárás során kialakított jogi álláspontjának megfelelő formában és tartalommal, kellő indokolással ellátva kell lezárnia a vizsgálatot.

Miután a KESMA cégbirodalmán belül szinte folyamatosak az összevonások, amiket minden esetben a cégbíróságnak kell jóváhagynia, a TASZ tudatja a cégbírósággal a Fővárosi Törvényszék döntését, amelynek értelmében az újabb összeolvadások vagy beolvadások jogi feltétele hiányozhat.

A TASZ és a Szabad Pécs mindemellett figyelemmel kíséri a GVH döntéseit, és ha a versenyhivatal az új eljárásban jogsértő döntést hoz, azt ismét meg fogjuk támadjuk. Továbbra is fenntartjuk ugyanis, hogy a KESMA-birodalom létrejöttét megengedő kormányrendelet alkotmánysértő.

Mint azt a Szabad Pécsen, majdnem pontosan egy éve megjelent cikkben olvashatták, a Társaság a Szabadságjogokért emberi jogi jogvédő civil szervezet megkeresésére, és a szervezet segítségével kezdeményezte a Szabad Pécset kiadó Freedom Média Nonprofit Kft. a KESMA-fúziót jóváhagyó GVH-s hatósági bizonyítvány bírósági felülvizsgálatát a Fővárosi Törvényszéken. A felülvizsgálati kérelem beadása, a peres eljárás elindítása tehát a TASZ ötlete volt. A pert kezdeményezni azonban egy (vagy több) érintett piaci szereplőnek lehetett, márpedig a Szabad Pécset kiadó nonprofit kft. ilyen érintett szereplő. Mint egy éve is írtuk, azért vállaltuk a pert, gyakorlatilag külön gondolkodási idő nélkül, és fogjuk újra, amennyiben erre szükség lenne, mert független vidéki regionális politikai-közéleti hírportálként a Szabad Pécsnél hiszünk abban, hogy a sajtó- és véleményszabadság, a plurális, sokszínű sajtó megléte az egyik legfontosabb alapjog. A sajtó, és a szabad  sajtó az egyik legfőbb csatornája ugyanis minden más alapvető emberi és szabadságjog kivívásának, az egyéni és közösségi jogokkal kapcsolatos viták lefolytatásának. Álláspontunk, és legalább annyira emberi és morális, mint szakmai és jogi álláspontunk szerint a KESMA megalakulása, a több száz médiatermék egy holding és egy központi irányítás alá szervezése súlyosan torzítja a teljes magyar, és különösképpen a vidéki médiapiacot és a nyilvánosság szerkezetét. A bíróság döntésének ismeretében még inkább úgy gondoljuk, hogy jól tettük, hogy vállaltuk a pert, és még inkább örülünk annak, hogy vannak, léteznek még hazánkban az igazságért, az alapvető emberi és szabadságjogokért kiálló szervezetek. Köszönet nekik.

FRISSÍTÉS – 10.50 – A TASZ közleménye a döntésről

“Fővárosi Törvényszék: Jogsértően kapott szabad utat a KESMA

Budapest, 2020. január 29. – Jogsértően hagyta jóvá a versenyhatóság a kormánypárti sajtóbirodalom létrejöttét, melynek során 476 médiatermék került a Közép-európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) tulajdonába – állapította meg a bíróság abban a perben, amelyben a Szabad Pécs online lap kiadóját a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) képviseli.

Megsemmisítette a Fővárosi Törvényszék azt a hatósági bizonyítványt, amellyel a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) jóváhagyta a KESMA tulajdonszerzését azokban a cégekben, amelyeket kormánypárti üzletemberek egyszerre ajánlottak fel az alapítvány számára 2018. november 28-án. A bíróság döntése azt jelenti, hogy hiányzik a kormánypárti sajtó példátlan mértékű összevonásának egyik jogi feltétele.

A GVH azután adott zöld utat a KESMA tulajdonszerzésének, hogy a kormány egy rendeletben nemzetstratégiai jelentőségűnek minősítette az üzletet, kizárva a versenyjogi vizsgálatot. A hivatal a saját hatáskörének hiányára hivatkozva lezárta az eljárást, és igazolta, hogy nem áll fenn olyan körülmény, ami miatt vizsgálatot kellene lefolytatnia az összefonódás előtt. Az ítélet szerint ezt nem tehette volna meg.

A Szabad Pécs és a TASZ szerint a koncentráció súlyosan torzítja a sajtópiacot, aláássa a média sokszínűségét és veszélyezteti a tisztességes gazdasági versenyt, ezért azt kérték a bíróságtól, hogy semmisítse meg a GVH döntését és kötelezze a hivatalt versenyfelügyeleti eljárás lefolytatására. Ezen túl pedig forduljon az Alkotmánybírósághoz, mert az összefonódást lehetővé tevő kormányrendelet, és az azt megalapozó törvény is ellentétes az Alaptörvénnyel – a törvény ugyanis lehetővé teszi a kormány számára, hogy bármilyen üzleti tranzakciót felmentsen a versenyjogi vizsgálat alól, a rendeletben pedig a kormány visszaélésszerűen alkalmazta a törvényt, amikor a döntést egyetlen szóban, a közérdekre hivatkozva „indokolta”.

A Fővárosi Törvényszék megállapította, hogy a GVH semmilyen érdemi vizsgálatot nem folytatott, és még az összefonódást nemzetstratégiai jelentőségűvé nyilvánító kormányrendeletre sem hivatkozott, így jogsértően adott ki hatósági bizonyítványt. A bíróság arra is felhívta a figyelmet, hogy ha a GVH azzal érvel, hogy nincs hatásköre eljárni, akkor a hatósági bizonyítvány kiadására sem jogosult.

A hatósági bizonyítvány megléte az egyik jogi feltétele annak, hogy a KESMA tulajdonszerzését a cégbíróságon bejegyezhessék. Szükség volt a bizonyítványra akkor is, amikor a KESMA 2019 szeptemberében jelentős összevonást hajtott végre – 11 cégét olvasztotta be a szintén tulajdonában lévő Mediaworks Zrt-be. A dokumentum bíróság általi megsemmisítése azt jelenti, hogy ezen ügyletek jogszerűsége is kérdéses.

A döntés értelmében a GVH-nak újra le kell folytatnia az összefonódás bejelentésével kapcsolatos eljárást, ki kell alakítania jogi álláspontját, és az annak megfelelő formában és tartalommal, kellő indokolással ellátva kell lezárnia a vizsgálatot.

„Tudatjuk a cégbírósággal a Fővárosi Törvényszék döntését, amelynek értelmében az újabb összeolvadások és beolvadások jogi feltétele hiányozhat. Emellett figyeljük a GVH döntéseit, és ha az új eljárásban jogsértő döntést hoz a hivatal, azt ismét megtámadjuk. Továbbra is fenntartjuk, hogy a KESMA-birodalom létrejöttét megengedő kormányrendelet sérti az Alaptörvényt” – mondta Dojcsák Dalma, a TASZ politikai szabadságjogi programvezetője.”

KategóriákMETÁL