Jó NAT-ot! Kezdhetném vicceskedve a fórumról szóló tudósítást, de mint azt, a moderátori szerepet betöltő Csovcsics Erika is mondta, nem problémafókuszú, hanem megoldásokat kereső beszélgetést kívántak folytatni.

A cikk a hirdetés után folytatódik



A hétköznap, csütörtök esti időpont ellenére is sokan gyűltek össze a Reggeliben. Tanárok, diákok, szülők. Az új NAT-ról rendezett fórumot a Pécsről a fideszes vezetés által kiátkozni kívánt Emberség Erejével Alapítvány szervezte. Merthogy, Soros-irodának sőt (majd valamikor, állítólag, mi tudjuk azt jól, stb.) migráns betelepítő programot folytató irodának hazudták. Ők voltak a szervezők, de több más partnert is bevontak, a kormány által és a kormánypropaganda által ugyancsak folyamatosan támadott TASZ vagy Amnesty is például, vagy a PDSZ, ha már az új NAT-ról volt és van szó. Az Emberség Erejével helyi kormánypropaganda sajtó általi támadása nem ért véget, sőt ez a fórum megint csak jó alkalmat adott arra, hogy kígyót-békát dobáljanak rájuk.

Alulról szervezték meg

Ilyen előzmények után került sor a fórumra. Amit egy mondattal úgy is jellemezhetünk, hogy valakik, alulról szerveződve, vették a fáradtságot arra, hogy szakembereket szervezve, az érintetteket meghívva egy nagyon friss, nagyon aktuális, nagyon valós és TÉNYLEG mindenkit érintő ügyről szervezzenek egy fórumot. Kis társadalmi vitát, ha úgy tetszik. Nyilvánosat, nyitottat, ingyeneset. Amint bármely magyar (a helyszín miatt jellemzően pécsi-baranyai) állampolgár részt vehetett.

Persze, a csütörtök este ellenére is megtelt Reggeliben – ez az est végére kiderült – jobbára olyanok jöttek el, akik nem értenek, nem értettek egyet a januárban nyilvánosságra hozott új Nemzeti Alaptantervvel (NAT). Ez amúgy szomorú következménye annak, hogy mennyire nincsenek is a szélesebb nyilvánosságban megrendezett fórumok, viták, beszélgetések, hogy az egyik politikai oldal szinte teljesen kiiktatta a társadalmi párbeszédet és vitát, a maga részéről. (A Nemzeti Konzultáció nyilván nem az. Sőt, csak még tovább ront ezene a kényelmetlen helyezeten.)

Pedagógusok, civilek, szakértők

Szóval megtelt a Reggeli (Pécs, Király utca) – álljon itt újra, megérdemlik, és nem csak azért, mert ők is kaptak a fejükre a propagandsajtótól: hogy hogy is merészelnek ilyeneknek helyt adni (szekunder szégyenérzet).

A fórumot tető alá hozó Emberség Erejével számos olyan szervezet és szerveződés képviselőit vonta be, akik és amelyek szerintük hiteles módon biztosították a program szakmaiságát.

A beszélgetés résztvevői: dr. Almásiné Balatinácz Éva (Pécsi Janus Pannonius Gimnázium magyar nyelv és irodalom munkaközösségétől; Iskola a határon Facebook-csoport), Nagy Erzsébet (PDSZ, Pedagógusok Demokratikus Szakszervezet, pécsi ügyvivő), Tasi Zsuzsanna (Független Diákparlament/ADOM), Beöthy Ádám (Amnesty International), Zeller Judit (TASZ). A program szervezését segítette még a Szülői Hang, a Civil Közoktatási Platform és a Szabad Egyetem is.

Csovcsics Erika a Vadgesztenye Általános Iskola alapítója és a Gandhi Gimnázium egykori igazgatója (sőt, a Budai Városkapu Iskolaközpont volt főigazgatója is) szerint a fő gond az, hogy a tananyag nem a 21. század diákságának készült, nem foglalkozik a jelen problémáival és nem is keres rá megoldásokat. Csovcsics Erika azonban azt is hangsúlyozta, hogy a korábbi NAT sem volt mestermű, és pont ezért várta több pedagógus is a változást. Abban tehát nem volt szerinte olyan nagy vita, hogy hozzá kell-e nyúlni a NAT-hoz, vagy sem.

„A pártok a NAT-ot is csak eszköznek tekintik”

A beszélgetés előtt Rajnai Richárd, a Pécsi Művészeti Gimnázium és Szakgimnázium volt igazgatója gondolatébresztőjét hallhattuk. Rajnai szerint az igazi gondot az jelenti, hogy még az új NAT is a kultúrharc egy újabb eszköze lett a pártok szemében. Fontosnak tartaná, hogy valóban szakmai munka kezdődjön, a tananyag valódi korszerűsítése. A  média órákat hozta példaként.

Azok ugyanis látszólag nem szűntek meg, hiszen tizenkettedikben, heti egyszer 45 percben tanulhatnak a végzősök, például a méltán híres ‘60-as évekbeli magyar filmekről (Jancsó, hosszú snitt, parabola stb.), miközben a tananyag talán egy mondatban említ olyat, hogy Magyarországon kívül is van még filmkultúra, valahol Európában(!). Miközben azért a diákok egy jó része a végzős éveire azért maguktól is eljuthat eddig. A lényeg, hogy a kétségtelenül fontos és jó magyar filmipar kb. európai Hollywoodként van bemutatva, de még az európai kitekintés is szinte hiányzik. Rajnai további égető problémának tartotta, hogy szerinte a januárban kijött alaptanterv a  totális ellenőrzés és kontroll eszköze. Nem is igazán a diákok, hanem inkább a tanárok felé.

A végszava elgondolkodtató volt: az elsősorban a tanárok védelméért, a biztonság eszközeiként telepítendő kamerák nem is biztos, hogy kizárólag arra jók, hogy azt ellenőrizzék, történik-e esetleg inzultus (ami persze elfogadhatatlan, és vannak is helyek, ahol gyakrabban előfordul, de szerencsére nem tömegesen jellemző).

Felvázolták

A fórum beszélgetésének résztvevői öt-öt percben adták meg az alaphangot, vázolták röviden álláspontjukat, és a szerintük szükséges lépéseket, a NAT megváltoztatása érdekében. (Mert mindenki szerint szükséges lenne a most megjelent tanterv felülvizsgálata és átírása.)

Az országosan is elhíresült, a NAT-ot kritizáló első tantestületi  nyílt levelet jegyzőket dr. Almásiné Balatinácz Éva képviselte. Azt mondta, nagyon csalódott volt, amikor kijött az új alaptanterv. Mivel munkaközösségükkel nagyon várták már azt, hogy korszerűbb módszerekkel taníthassanak, és a mai diákok új kompetenciáira igazított friss tanterveket használhassanak.

Erkölcsi kötelesség volt

Erkölcsi kötelességüknek érezték, hogy megírják a nyílt levelet. Egy kéréssel is fordult a hallgatóság felé. Ötleteket kért, ahhoz, hogy továbbítani tudja az Iskola a határon Facebook-szerveződés üzenetét azoknak is, akikről tudja, egyet értenek azzal, de a távolság miatt mégsem jut el hozzájuk a hír. Jelenleg az Iskola a határon 3600 taggal rendelkezik (szülők, pedagógusok, diákok), viszont tudják, hogy ők csak egy kicsiny részét jelentik annak a 120 ezer pedagógusnak akik az országban dolgoznak, ezért szeretnék a többiekhez is eljuttatni mondandójukat.

A Független Diákparlamenttől érkező Tasi Zsuzsanna is ismertette álláspontjukat. Szerintük a friss dokumentum célja, hogy látszólag csökkentse a diákok terheit a kevesebb óraszámmal, ám a tananyag növelése miatt ennek az lesz az eredménye, hogy a diákoknak sokkal többet kell otthon tanulniuk, ha valóban teljesíteni szeretnének. Ezzel pedig csökken a szabadidejük, ráadásul vélhetően jelentős mértékben. Tasi Zsuzsanna elmondta azt is, hogy eddig is együttműködtek több iskolával is, de most még fontosabbnak látják az együttműködést. Bárkinek szívesen segítenek, ha az új tantervvel kapcsolatos kreatív figyelemfelkeltő programot akar szervezni. Fontosnak tartják a láthatóságot és az összefogást, hogy elérhessék a változást.

Halasztatni kellene, és ezt nem bevezetni

Nagy Erzsébet, a PDSZ pécsi ügyvezetője azt hangsúlyozta, hogy fontos lenne halasztásra bírni a tanterv írókat.

“Aki időt nyer életet nyer” – idézte a közmondást Nagy Erzsébet.

Ugyanis nem szabad elfelejteni szerinte, hogy ebből a friss anyagból már szeptemberben szeretnének oktatni, amit azonban egy teljesen laikus ember is elhamarkodottnak tarthat. Hozzátette: a sokak által istenített finn oktatási rendszer sem három nap alatt készült el, hanem harminc év folyamatos egyeztetés eredménye. Ha sikerül késleltetni akkor jobban lehet alakítani, vagy csak elgondolkodtatni azokat, akik készítették. Ehhez akár sztrájkolni is hajlandók, amiről már most folyamatosan tárgyalnak a sztrájk bizottsággal. Illetve március 2-án egy olyan módszert szeretnének ismertetni, ami nem jogellenes, mégis hatásos módon tudnak tiltakozni, egyfajta sztrájk nélküli munkabeszüntetést ígért.

Nyílt fellépésre is szükség lehet

Akár polgári engedetlenség lehet a vége, ha nem lesz más megoldás Zeller Judit szerint. A TASZ képviselője úgy gondolta, hogy mindenképp nyílt fellépésre van szükség. Eszközök és párbeszéd hiányában akár a tüntetésekből és sztrájkokból a tiltakozás végső megoldásaként a munka teljes felfüggesztését is elképzelhetőnek tartja. Viszont szerinte, ha erre kerülne sor, akkor fontos, hogy ezt egységesen tegyék a pedagógusok. Sőt, más munkavállalók csatlakozására is számítani lehet a szolidaritás miatt.

A kritikai gondolkodás megtanítása nem tűnik célnak

Az Amnesty International képviselője, Beöthy Ádám azzal egészítette még ki a beszélgetést, hogy ha megnézzük az új állampolgári ismeretek óra anyagát, akkor jól láthatóan nem a kritikai gondolkodást próbálják megtanítani a fiatalokat. Ha nem javul a helyzet, nemzetközi szolidaritást reméle, illetve alkotmányjogi panasz lehetőségét is felvetette. (Amire egy rövid megjegyzésként Zeller Judit csak annyit tett hozzá, hogy ők a TASZ-nál épp azt nézik, hány ezer napja nem reagált az alkotmányjogi bíróság az ő kérdéseikre.)

Fontos kérdések

A fórum későbbi részében csoportos ötleteléssel, azt követően pedig egy nagyobb egyeztetéssel próbáltak választ keresni olyan kérdésekre, minthogy mit lehet tenni, kitől lehet segítséget kérni. A csoportos beszélgetések végeredményét a napokban mindenki számára elérhetővé teszik a neten. 

A szervezők ígérték, hogy terveik szerint folytatják az egyeztetést az új NAT-ról, valószínűleg már márciusban következő lesz egy hasonló, újabb fórum.

KategóriákMETÁL