Sőt, május végére már műszaki átadást is terveznek. A szemközti telken, a Szigeti út déli oldalán jövőre épülhet meg az új fogászati klinika, de a volt POTE-épületet is teljesen felújítanák, 2024-2025-től kezdve. Az utóbbira még nincs meg a forrás, de arra igen, hogy öt év múlva nagyjából 130 fővel több oktatója legyen az orvosi karnak, és a külföldi tanárok számát is drasztikusan emeljék.
A cikk a hirdetés után folytatódik
A nagy attrakció, persze, az éppen épülő, és már egészen látványos új pécsi egyetemi orvosi kari elméleti tömb és a munkálatok bemutatása, az új épület megtekintése volt kedden délelőtt a PTE ÁOK sajtótájékoztatóján.
Nyitrai Miklós, a PTE ÁOK dékánja azonban nem csak ezzel készült, a felfokozott sajtóérdeklődést arra is felhasználta a Miseta Attila rektorrá választását követően dékánnak kinevezett orvosi kari egyetemi vezető, hogy a dékáni pályázatában is foglalt tervekről is szóljon.
Sőt, még az elnyert dékáni cikluson is túlmutató, de már most minimum előkészítendó tervekről, azaz a pécsi orvoskari vezetés 2020 és 2030 közt fejlesztési elképzeléseiről.
A PTE ÁOK-án jelenleg mintegy 3500 hallgató tanul, köztük a 35 éves angol és a 15 éves német programon mintegy 2500-an. Az oktatói létszám 800 fő körüli, a cél azonban az, hogy a hallgatói létszámmal arányban a következő három évben 100-130 fővel bővüljön az oktatók száma, közölte Nyitrai Miklós. A Szabad Pécs kérdésére a dékán azt mondta, hogy erre gyakorlatilag rendelkezésre áll a forrás. A kar évente 11-12 milliárd forintból működik, s ezt, a jövőjük és az oktatás színvonalának minimum szinten tartása, de inkább fejlesztése érdekében mindenképpen kiemelten fontos célt meg fogják valósítani.
Sőt, nem csak az oktatói létszámot szeretnék növelni, hanem az oktatók közti, jelenleg mintegy 2 százalékos külföldi oktatói arányt nagyjából 10 százalékra növelni. Cél az is, hogy rövidebb-hosszabb ideig Pécsett tudjanak oktatni olyan neves szakemberek is, akik rangos, sőt a világ legismertebb egyetemeiről érkeznek hozzánk vendégelőadónak, és nem csak kurzust, tömbösített órákat, vagy speciális képzéseket tartsanak, hanem az oktatási módszertan fejlesztését is segítsék.
Az oktatás formai és tartalmi fejlesztése ezen túl is cél, ahogyan a nemzetközi kapcsolatok bővítése is. Emellett, ezzel párhuzamosan pedig szükséges az egyetemi campus korszerűsítése, fejlesztése is.
A Modern Városok Program (MVP) keretéből már épülő, és uniós támogatásból a közeljövőben megvalósuló fejlesztéseket Campus 1.0 – reorganizációs programnak nevezik összefoglalóan. Ide tartozik az MVP-támogatásból, a város és az egyetem közös projektjéből, a kormány finanszírozásából épülő modern szemléletű, 11 ezer négyzetméternyi alapterületű új elméleti és oktatási tömb.
Fontos kiemelni, hogy nem a teljes oktatást telepítik át a jelenlegi főépületből, de 4 intézet biztosan ott talál majd új helyre, és több olyan nagy előadót is kialakítanak, amelyekhez hasonlóak jelenleg nem állnak a rendelkezésükre. Az úgynevezett Design & Build beruházásban megvalósuló fejlesztés azt is jelenti, hogy nem csak egy új épületet építenek, hanem a Janus Pannonius Klinikai Tömb és az új épület közötti park felújítása is része a programnak. A Modern Városok Programból sikerült fejleszteni az oktatási műszerparkot, valamint a campus területén található óvodát is.
Európai uniós (EFOP) pályázati forrásból épül fel 2021 nyarára, a 3500-4000 négyzetméter közé tervezett Fogorvostudományi tömb a Szigeti út és a Tüzér utca sarkán, az egyetemi tulajdonú telekrészen. A pontos költségvetést, mivel a kivitelezési tender jogi lezárása még nem történt meg, nem tudtak most mondani, de 5-6 milliárd forintra lehet saccolni. Ugyanebből a forrásból valósul meg a Preklinikai Kutatóközpont, az Állatház, aminek a kivitelezési tendere ugyancsak folyamatban van, ennek költsége egy-másfél milliárd forint közötti lehet, elkészülte ugyancsak 2021 nyarára tehető. Végül ugyanennek a pályázatnak a részeként bővíthetik és fejleszthetik a MediSkills-Lab Szimulációs Oktatási Központot is, ami nagyjából 700-800 milliós beruházást jelent.
Mindezeken túl tervezik a Campus 2.0 – komplex campus-rekonstrukciót, ami a pécsi orvosi kari campus 54 ezer négyzetméternyi területének a jövőbeni teljes, komplex rekonstrukcióját célozza.
Most létrehoztak egy átfogó, funkcionálisan átgondolt tervet, szem előtt tartva a költözéseket, az egyes épületrészek egymásra hatását, valamint a városrész működését. Ezek megvalósítása hosszabb távon, 2020 és 2030 közé időzíthető.
Ami biztos, az az, hogy jelentős rekonstrukcióra szorul a jelenlegi főépület, a Biokémiai és a Biofizikai Intézet épülete, a Nővérszálló, a Gádoros épület (régi menza), a Honvéd utca 1. (jelenlegi Szerves és Gyógyszerkémiai Intézet és Magatartástudományi Intézet), továbbá a Honvéd utca 3. (jelenlegi Gyógyszerészeti Intézet és Klinikai Központi Gyógyszertár, valamint Élettani Intézet egy része) épületei. Egyes épületeket felújítani szükséges, másokat új funkcióval megtölteni: a Honvéd utca 3-ban egy hallgatói-szolgáltatói központot, az alsó szintjén pedig egy közösségi teret terveznek kialakítani.
Fontos szempont a tanuló- és a közösségi terek kültéri és beltéri bővítése. Saját forrásból még az idén, de legkésőbb a jövő év elejéig a főépületben található könyvtár területét – a diákok tanulási igényeihez – a kétszeresére növelik, egyben digitálisan korszerűsítik. Itt alakítják ki az orvostudományi múzeum anyagát bemutató állandó kiállítást is az elődök előtt tisztelegve.
A jelenlegi uszodát is korszerűsíteni akarják, sőt egy rekreációs központot is terveznek a főépületben kialakítani, a Honvéd utcai oldal alagsorában. Saját forrásból, és esetlegesen adódó pályázati támogatásból megvalósítható az aula modernizálása is, a műszaki korszerűsítés és az arculati megújítás is.
Szakmai szempontok alapján egyetlen új épület építése válik még szükségessé a campus területén, egy in vitro diagnosztikai központé. Ide költözne a Patológiai Intézet, az Orvosi Mikrobiológiai és Immunitástani Intézet, az Igazságügyi Orvostani Intézet, és a Laboratóriumi Medicina Intézet.
19? Lapot!
