Az OTP Bank vezérigazgatója, az MLSZ frissen újraválasztott elnöke, Csányi Sándor a magyar gazdaság kilátásairól, a világgazdasági helyzetről, a krízis tanulságairól is megosztotta gondolatait egy, a Brain Bar alapítójával, Böszörményi-Nagy Gergellyel való beszélgetés során. Csányi Sándorral kapcsolatban eddig csak két kérdés merült fel a vírusválság kapcsán, az egyik, hogy miért nem szólalt még meg (= miért nem mondott még igent egyetlen újság megkeresésére sem – miért vár ki), és hogy mikor fog megszólalni. Az nem kérdés, hogy az ország leggazdagabb emberének és egyik legbefolyásosabb emberének a véleményére sokan és már rég kíváncsiak lettek volna.
A cikk a hirdetés után folytatódik
A beszélgetésről, és az ott elhangzottakról, Csányi Sándor véleményéről a Portfólión olvastunk.
A teljes cikket a fenti linken érik el, mi a szerintünk legfontosabb gondolatokat szedjük össze az alábbiakban.
Csányi Sándor azt mondta, hogy a járvány a világban mindenkit meglepett, ezért most nincs ok az optimizmusra, csak óvatos előretekintésre.
Az OTP-nek vannak tartalékai, nincsenek likviditási problémáik.
Országonként és szektoronként eltérő lesz az, hogy hogyan fognak és hogyan lehet kilábalni a válságból. Magyarországon szerinte U-alakú kilábalás várható. Európában erős visszaesés lesz, Magyarország jövőjét az is befolyásolja, hogy az eurózóna gazdasága hogyan és mikorra fog tudni talpra állni.
Egyes ágazatokban, például a vendéglátásban és a turizmusban viszont legalább 1 év kell a talpraálláshoz. A tömegek addig nem fognak ugyanis utazni, amíg nem áll rendelkezésre vakcina.
A vakcina kifejlesztésére egy éven belül van reális lehetőség, gyógyszer gyorsabban lehet.
A többi iparágban már idén megindulhat a gazdaság. Ebben a cikkben arról írtunk, hogy a magyar gazdaság újraindítását a kormány az év második felére tervezi.
Csányi Sándor szerint is lehetséges, hogy lesz második hulláma a járványnak az ősszel, de az gyengébb lehet a mostaninál. Márpedig, ha így lesz, akkor a visszaesés is kisebb lesz.
Az európai országok közti szolidaritás összeomlott, például az egészségügyi felszerelések logisztikája terén, és ez meglepő és szomorú volt.
Ez viszont kijelöli azt az utat is, hogy például az élelmiszertermelést vagy a fertőtlenítőszerek előállítását itthon kell hosszabb távon biztosítani. Ahogyan néhány méás alaptermék gyártását és készletezését is meg kell oldani.
Arra nem számít, hogy európai cégek nagy számban felszámolnák az ázsiai termelői kapacitásaikat.
Végig kell gondolni a válság tanulságait sok tekintetben. Például a stratégiai élelmiszerek, a csomagolás, a logisztika szempontjából, amiket biztonságban kell tudni. A Mizonál például a csomagolóanyagok kupakja Olaszországból jött, ezt a helyzetet kezelniük is kellett.
A fogyasztás vissza fog esni, hiszen a munkanélküliség nőtt és nő.
Az export szempontjából fontos és szükséges vállalatokat segítenie kell az államnak, hogy legyen devizánk.
A kisvállalkozók nehéz helyzetben vannak, azért is, mert erős körülöttük a verseny és a tartalékuk is kevesebb. Ameddig a termékeik iránti kereslet alacsony, addig célszerű korszerűsíteniük. Bár nagyon mély a válság, nem várható, hogy tartós lesz, ezért az újraindulásnál az lesz versenyelőnyben aki most fel tud készülni.
A nemzetközi szervezetek nem sok segítséget nyújtottak. A WHO nem állt a helyzet magaslatán, de az EU sem nyújtott sok segítséget például az egyes állampolgárok hazajuttatásában – mondta Csányi.
Befektetésre ajánlotta a tőzsdét, a részvénybe fektetést, de nem egy-egy cég részvényeit, hanem többet. És nem is az árfolyam a legfontosabb, sokkal inkább az olyan vállalatok lehetnek érdekesek, amelyek gazdasági teljesítménye nem egy-egy adott üzletágtól függ.
“Meglepő módon” Csányi Sándor azt is mondta, hogy a válságban szerinte az emberek rájönnek arra, hogy a pénzüket bankokban érdemes tartani, ahol felügyelet alatt van.
A közönség is kérdezett, Az egyik kérdés arról szólt, hogy miért nincs egy nagy, magyar tulajdonú hipermarketlánc. Csányi Sándor erre úgy felelt, hogy egy jó színvonalú láncot felépíteni, jó üzletekkel nagyon költséges. A mostani magyar boltok sem nagyon bírják a versenyt a Lidl-lel vagy Aldival szemben. Szükség lenne egy olyan szabályozásra, ami arra ösztönzi őket, hogy magyar terméket vegyenek.
„Németországban például elképzelhetetlen, hogy egy külföldi tej a boltok polcain megjelenjen” – fogalmazott. Ami szintén nem meglepő egy olyan üzletembertől, aki ezen a területen is érdekelt vállalkozó.
Ettől függetlenül nyilván mi is arra biztatunk mindenkit, hogy aki csak megteheti magyar terméket vegyen, különösen igaz ez például a tejre. És már csak azért is, mert a nyugati multik egyik régi trükkjének tartják az ágazati szereplők a közép-kelet-európai piacokon és ezeknél a termékeknél azt, hogy a szomszédos vagy közeli országok termékeit nyomott áron adják, mert ezzel mindenütt az adott országokban tudják a felvásárlási árakat lenyomni a tárgyalásokon.
Csányi Sándor beszélt arról is, hogy foglalkoznak a hazai agrár felsőoktatás átalakításával.
Az agrárium, az élelmiszeripar, a logisztika és az egészségügy mellett az önálló energiaipar megteremtése is kiemelten fontos lenne. Csányi Sándor maga a zöld energiát pártolja, de ennek most éppen nem kedvez az alacsonyabb olajár, hiszen ilyenkor nem olyan versenyképes.
A válságkezelés kormányzati stratégiái különböznek. A magyar kormány a kevesebb költés mellett döntött, noha az ország eladósodottsága alacsonynak mondható. Magyarország ezért a válság után erősebb helyzetben lehet, így, ha az export megindul, akkor a forint erősödésére számíthatunk.
A forint árfolyama Csányi Sándor szerint az euróval szemben a gazdaság számára a 320-360 közötti sávban megfelelő, vagyis emiatt szerinte tartós forintgyengülés nem várható.
A hazai futballról is beszélt: az első időkben zártkapus meccsek lesznek, bár amúgy sem szoktak zsúfoltak lenni a stadionok.
