Idén minden egészségügyi dolgozónak 500 ezer forintos pluszjuttatást biztosít a kormány – ezt Orbán Viktor miniszterelnök jelentette be a Kossuth Rádióban, a Jó reggelt, Magyarország! című műsorban, ahol szokásos heti interjúját adta.
A cikk a hirdetés után folytatódik
Az MTI tudósítása szerint a miniszterelnök az ország legfontosabb dokumentumának nevezte az úgynevezett egészségügyi átcsoportosítási tervet. Amely arra vonatkozóan ad iránymutatást, hogy a koronavírus-fertőzés tömegessé válásakor – ez a harmadik szintje a három közül a járványnak, mi most a másodikban, a csoportos megbetegedések fokozatában vagyunk – hogyan is kell majd az erőket átcsoportosítani.
“Úgy küzdjünk meg a válsággal, hogy ne adjuk fel a céljainkat”.
A törvények egészségügyi veszélyhelyzetben minden egészségügyi dolgozónak kötelezővé teszik a vezényelhetőséget, ilyenkor központilag lehet gazdálkodni velük, közölte Orbán Viktor.
Arra is kitért, hogy a megbetegedett egészségügyi dolgozókat pótolni kell.
Ahogyan azt is megemlítette, hogy 110 kollégiumot foglaltak le, ahol 19 820 embert tudnak elhelyezni, sőt 58 hotelt is lefoglaltak, amelyek 5661 ember elhelyezésére alkalmasak, továbbá szolgálatba van állítva 3543 gépjármű, és felkészültek 203 770 ember étkeztetésére.
Azt nem fejtette ki részletesebben, hogy kik kerülnek majd a hotelekbe és a kollégiumokba. Egyes sajtóinformációk szerint akár a katonák elhelyezésére és karantén kialakítására is alkalmasak lehetnek.
Orbán Viktor azt mondta, hogy ez egy katonai vezénylési akcióterv a tömeges járvány időszakára, és az egészségügyet próbára tevő nagy roham még előttünk áll.
“Harcolnunk kell minden egyes emberéletért.”
500 ezer forint
Orbán bejelentette, hogy idén minden egészségügyi dolgozónak 500 ezer forintos pluszjuttatást biztosítanak. Ennek az összegnek a kifizetésére, és más intézkedések finanszírozására is szolgáló pénzügyi járványügyi alapot hoznak létre, amelyet szombaton Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter mutat majd be, közölte Orbán Viktor.
Kijárási
A miniszterelnök arról is beszélt, hogy a jövő szerdán döntést hoznak a múlt héten bevezetett kijárási korlátozások jövőjét illetően. A kijárási korlátozások jövő hét szombatig vannak érvényben, és dönteni kell, hogy fenntartják-e vagy sem.
“Ha a kényszer rávisz, akkor megtesszük, de érzem, hogy ez természetellenes” – fogalmazott a miniszterelnök.
Közeleg a húsvét, amely egy családi ünnep, “vinné az embert a lába meg a szíve”, de “ez most aligha lesz lehetséges” vagy csak szigorú korlátozások között, mondta. A kormányfő szerint a húsvét talán arra is alkalmas, hogy átgondoljuk, hogyan szervezzük meg az életet addig, amíg a koronavírus elleni vakcina megszületik.
A koronavírus-törvényt ért EU-s kritikákról azt mondta: Brüsszel “velünk foglalkozik, pedig a vírussal kellene”.
“Brüsszelben ülnek valami buborékban, és osztják az észt, ahelyett, hogy mentenék az életet” – fogalmazott, azt nevezve a legfontosabbnak, hogy “ne hagyjuk magunkat provokálni”. Majd úgy összegezte álláspontját, hogy teljesen nyilvánvaló, hogy politikai támadásról van szó, ugyanis “vannak, akik fenik a fogukat erre az országra, szeretnék kifosztani, megszerezni az erőforrásait. Ennek a hálózatnak az élén Soros György áll, az ő emberei vannak Brüsszelben azokon a posztokon, ahonnan most a bennünket érő kritikák jönnek”.
A kormányfő megjegyezte azt is, hogy Magyarország eddig a Türk Tanácstól és Kínától kapott gyakorlati segítséget a védekezéshez.
Azt is mondta, hogy nem szeretne visszatérni a segélyalapú gazdaság időszakába, mert a segélyezés végén hitelt kell felvenni, leginkább külföldről, és akkor “bekanyarodunk abba az utcába, aminek a végén ott vár bennünket az IMF meg a Soros György-féle pénzügyi spekulánsok”.
