Online interjút készített a Szabad Pécs Péterffy Attilával. Pécs független polgármesterét a vírusjárvány elleni védekezésről, de arról is kérdeztük, miért kritizálja a kormányt, nem üthet-e vissza ez, nem árthat-e végső soron ezzel Pécsnek.
A cikk a hirdetés után folytatódik
Politikai szereplők támadása, sőt, a Fideszhez közel álló helyi és országos lapok támadása is érte önt azért, mert éles kritikát fogalmazott meg a kormánnyal szemben. Egyrészt a kormány új pécsi vezetéssel szemben tanúsított magatartása, másrészt a vírusjárvány miatti tájékoztatással kapcsolatban. Magyarul beszélt arról, hogy a kormány gyakorlatilag a nullánál alig több információt ad az önkormányzatoknak a vírusjárvánnyal összefüggésben. Ezt akár el is hessegethetné azzal, hogy ez politikai támadás, fontosabb ügyekkel kell foglalkoznia. Ugyanakkor a propagandagépezet elég erős, így hát sokakhoz eljut ez a hír, ráadásul szűretlenül. Mi volt az oka annak, hogy ezeket szóba hozta?
A magyarországi új koronavírus-megbetegedések óta éri kritika a pécsi városvezetést és személy szerint engem, amiért nem kommunikálunk a tudomásunkra jutott megbetegedésekről. Ezekben a kritikákban az is benne van, hogy nekünk a tájékoztatás érdekében akár nem hivatalos információkat is meg kellene osztanunk a nyilvánossággal. Ahogy haladtunk előre az időben, egyre több és sürgetőbb kérdés merült fel a városvezetés felé. Pontosan ez az igény hívta életre a pécsi online városinfót, ahol heti rendszerességgel válaszolok a lakossági megkeresésekre. És az első időszakban a megbetegedésekre vonatkozó kérdés merült fel a legtöbbször. Nyílt kommunikációt ígértem már a választási kampány során is, és úgy gondolom, hogy a pécsiek megérdemlik az egyenes választ. Ezért nem tehettem mást, minthogy elmondtam, ahányszor felmerült a kérdés: nagyon szeretném rendszeresen tudatni, hogy hány pécsi beteg van, de nem áll módomban, mert nem tudom. Ennél is nagyobb baj, hogy saját védekezési munkánkat is úgy kell közben megszerveznünk, hogy nem ismerjük a járvány szempontjából legfontosabb számokat.
Igen ám, de a másik oldalról, s ez az első kérdés előtt írtaknál is fontosabb: egy átlagos szavazó is felteheti, felteszi magában azt a kérdést, hogy biztosan hadakozásra és a kormány kritikájára van-e szükség most, mintsem az Orbán Viktorék által is hangoztatott összefogásra és megbékélésre? Illetve azt is, hogy miért is segítsen a kormány egy olyan városnak, amelynek a polgármestere folyamatosan kritizálja a kormányt?
Így van, összefogásra lenne szükség, és nyílt kommunikációra a kormány, az önkormányzatok és a polgárok között. Nem rajtunk múlik, hogy ez ma nincs meg. Alapvetően nem vagyok konfliktuskereső típus – felvállalom a vitás helyzeteket, de nem keresem őket. Éppen ezért ezen a kérdésen kezdetben nagyon sokat gondolkodtam. Ha nem az egészségünkről lenne szó, akkor biztosan csendben maradok és kompromisszumos megoldást keresek. Ám a jelenlegi helyzetben egy-egy hibás döntésért – amelyhez információhiány is vezethet – pécsi emberek akár az életükkel is fizethetnek. Emiatt pedig kutya kötelességemnek érzem rázni a csengőt.
Az előző gondolatot azonban ettől függetlenül is lehet folytatni, sőt kell, hiszen itt van a Zsolnay-negyedet és a Kodály Központot is működtető ZSÖK és a Pécsi Nemzeti Színház ügye. Hogyan lehetséges az, hogy más ellenzéki vezetésű városok színházainak a közös fenntartása nem ütközött akadályba, csak Pécs lóg kis a sorból? A Szabad Pécs is közölte azt a táblázatot, amely megjelent a Magyar Közlönyben magyarországi színházak, köztük több ellenzéki vezetésű város színházának állami támogatásáról, minisztériumi-önkormányzati közös fenntartásról. Nem lehetséges, hogy mégiscsak Pécsett van a hiba?
Bármi lehetséges. A kérdés jó, javaslom, tegye fel a szaktárca államtitkárának, a többi várossal ő tárgyalt, nem én.
Megjegyzés: A Szabad Pécs a múlt héten megkereste a minisztériumot is, az interjú végén írunk arról, milyen kérdéseket tettünk fel. Választ egyelőre nem kaptunk.*
Van arra bármi bizonyíték, hogy a kormány vagy bármely tagja „zsarolta” a ZSÖK-PNSZ viszonylatban Pécset?
Én a presszió kifejezést használtam, vagyis a nyomásgyakorlást, és azt mondtam: a kormány arra játszik, hogy kikényszerítse, a Zsolnay Örökségkezelőt játsszuk át a kormánynak. Arra odafigyelt a Kultúráért Felelős Államtitkárság, hogy ezt a pressziót ne írásban, hanem szóban gyakorolja. Ezeket az egyeztetéseket természetesen nem rögzítettük, nem vettük fel diktafonnal. Minden ellentétes híresztelés ellenére a tárgyalások továbbra is folynak.
Hol tart most a pécsi önkormányzat vírusjárvány elleni védekezésének költsége?
Tisztán a védőfelszerelések és fertőtlenítőszerek beszerzésének költségei április első hetének végéig meghaladták a 150 millió forintot. Több olyan beszerzés, közbeszerzés van előkészítve a következő 3 hónapra, amelyek alapján a járvány elejétől felmerülő ilyen jellegű költségek összességében elérik a 200 millió forintot. Az új koronavírus járvány azonban e 200 millió forintos költség felett további jelentős veszteséget okoz Pécsnek.
Mennyibe került és kerül például a maszkok kipostázása és a reklámanyagok nyomtatása? A Rovitex maszkjai álltak csak rendelkezésre? Mi volt a maszk-beszállító kiválasztásának az alapja?
A pécsi postaládákba eljuttatott és eljutó maszkok darabja 385 forint+áfa összegbe került, kézbesítési költsége a maszk árának mintegy 5%-át tette ki. Előzetesen minősített tanúsítvánnyal rendelkező maszkokról van szó, a teljes költség a beszerzéssel és terjesztéssel együtt meghaladta az 59,5 millió forintot. A beszerzésre és a terjesztésre is közbeszerzési eljárást folytattunk le, mindkét esetben a legjobb árat adó, egyébként pécsi cégek nyertek. Összehasonlításképpen: a piacon ma egy FFP2-es maszk 1500-2500 forintba kerül nagy tétel rendelése esetén. Ezek jellemzően külföldről, előleg kifizetése mellett beszerezhető maszkok, amelyek leszállítása a mai helyzetben bizonytalan.
Mikorra fogyhat el a város pénze?
Annak érdekében, hogy világosan lássuk a gazdálkodási lehetőségeinket, kimondottan a járvány okán megkezdtük a 2020. évi költségvetés újratervezését. Nyilvánvaló, hogy majd ennek ismeretében látjuk a konkrét likviditási helyzetet.
A helyi iparűzési adóból és más helyi adókból mennyi folyt be idén eddig, és ez mennyivel marad el a korábbiaktól, pl. a tavalyi év azonos időszakától?
A mai napon a márciusi adóbefizetéseket tudjuk alapul venni, a költségvetési tervezethez képest mindössze 2%-os elmaradás figyelhető meg. (A tavalyi évi mértékhez képest az idei adóbefizetések emelkedtek, időarányosan, a márciusi adatok tekintetében.) Ezen a téren az év második felében azonban már komoly visszaesésre számítunk.
Jelentkezett mostanra bármi olyan hatása a válságnak, amit már megéreznek?
A válság első jelei nagyon hamar, a március 11-i veszélyhelyzet kihirdetése után jelentkeztek, több önkormányzati cég és intézmény rögtön megérezte, többjüknél azonnali bevételkiesés jelentkezett. Az amúgy is támogatásra szoruló cégeink árbevétele jelentősen csökkent, míg állandó költségeik ugyanúgy felmerülnek. Azok a pécsi vállalkozások egy része, amelyek a Pécsi Vagyonhasznosítótól bérlik helyiségeiket, fizetési nehézségekkel küzdenek. Emellett felmerülnek nem tervezett védekezési költségek, miközben az általános gazdasági visszaesés következményeképp az önkormányzati adóbevétel csökkenésére számítunk.
Mennyi eddig pl. a parkolási bevételkiesés?
A járvány okán jelentős mértékben csökkentek a közösségi közlekedési bevételek, a helyi járatú autóbuszokra kevesebb jegyet és bérletet adott el a Tüke Busz Zrt. Az ingyenes parkolás országos elrendelése átlagosan havi 75 millió forintos bevételkiesést jelent a városnak, a gépjárműadó eddig helyben maradó 40 százaléka elvonásának hatása a teljes évre 480 millió forintra tehető, ezek nagyon jelentős forráskiesést jelentenek. Várhatóan a járványhelyzetet követően is számolni kell azzal, hogy bizonyos bevételeink lassabban vagy kisebb összegben csordogálnak be.
Tudnak spórolni az önkormányzati céges kiadásokon? Kellett elküldeniük embereket?
A problémák csillapításán folyamatosan dolgozunk. A vagyonhasznosító kidolgozott egy rendszert, amelynek célja, hogy a nehéz helyzetben lévő bérlőit segítse. A Tüke Busz Zrt. online jegyeladási rendszert vezet be ezen a héten és az utasforgalom folyamatos monitorozása mellett igyekszik a menetrend alakításával csökkenteni a költségeken. Az ingyenes parkolás országos elrendelése az egészségügyi veszélyhelyzet okán történt, a rendelkezés okozta bevételkiesés elszámolható védekezési költségként, arra készülünk, hogy ezt ennek értelmében kompenzálja a kormány. Miközben folyamatosan vizsgáljuk a megtakarítási lehetőségeket, hogy ellensúlyozni tudjuk a kieső bevételek egy részét, az önkormányzati cégek, intézmények esetében elsődleges cél volt a munkahelyek megőrzése. Nem volt elbocsátás egy önkormányzati gazdálkodó szervezetnél sem.
A lakosság kapott moratóriumot a hitelekre, de aki akarja, az fizetheti tovább a felvett kölcsönének a részleteit. Mi a helyzet e téren a kormány által Pécsnek juttatott kölcsönnel (támogatással), amiből még maradt 8,5 milliárd forint, és amit elvileg 2020. december elsején vissza kellene fizetni a pécsi önkormányzatnak? Még mindig ez az érvényes határidő? Vagy a rendkívüli helyzet miatt változás van ebben is? És egyáltalán hogyan állnak a tárgyalások? Kapott választ a város az utolsó ismert ajánlatára, amikor azt mondták, hogy visszafizetnék az év végi határidőre a tartozást, de úgy, hogy a már meglévő maradványpénz elutalása mellett az állami kölcsön miatt befoglalt ingatlanok egy részét ajánlanák fel megfelelő értékben az államnak?
A Pénzügyminisztérium márciusban válaszolt a javaslatunkra, további részletek kidolgozását kérte. A járvány miatt, amint az ország, úgy a város költségvetésének újratervezése is folyamatban van, így teljesen objektív és szakmai alapú választ csak a pécsi önkormányzat új, módosított büdzséjének elfogadása után tudunk adni a minisztérium kérdéseire.
A kormány szerint május 3-án tetőzik a járvány. Május 4-étől érettségi kezdődik. Pécs a Dunántúl legnagyobb városa, számos középiskolával. Mennyi érettségiző lesz Pécsett? Az iskolákkal, iskolaközpontokkal, minisztériummal, egyházi fenntartókkal stb. egyeztettek már arról, hogy milyen logisztikára van szükség? Gondolok itt, például, az eleve csökkentett forgalmú helyi közösségi közlekedés esetleges módosítására az érettségi ideje alatt? Mit kell biztosítania ehhez a pécsi önkormányzatnak? Van rá pénzük, paripájuk, fegyverük?
Az érettségi lebonyolítása az EMMI hatásköre és feladata, ezzel összefüggésben a pécsi érettségizők számát illetően az Oktatási Hivatal hivatott válaszolni. A járványidőszak alatti távoktatás kapcsán kialakult a munkakapcsolat a Pécsi Tankerülettel, de konkrét megkeresést az érettségi ügyében nem kaptunk. Ettől függetlenül a Tüke Busz Zrt. felmérést kezdett az érettségi napjaira egy esetleges járatszám-bővítéssel kapcsolatban.
Nem látunk maszkot, kesztyűt a közterületeket takarító munkásokon, ugyanakkor látjuk, hogy folyamatosan dolgoznak. Mi az oka, hogy nem kapnak? Nem kellene biztosítani számukra? Csökkent létszámban dolgoznak?
A város köztisztaságáért a Biokom felel, a közterületeket saját alkalmazottai mellett, bérelt munkaerő és közmunkások is tisztítják. Mindannyiuk munkáját és kitartását ezúton is köszönöm, amiért minden erőfeszítést megtesznek a jelen körülmények között is annak érdekében, hogy Pécs utcái, terei a járvány idején is tiszták és rendezettek legyenek. Tudjuk, hogy előfordul: a dolgozók nem hordják a maszkot, annak ellenére, hogy időben, kellő mennyiségű és minőségű védőeszközzel vannak ellátva. Ennek vélhetően az lehet az oka, hogy az érintett munkavállaló az adott helyzetben úgy ítéli meg, hogy nincs veszélyben és ő sem veszélyeztet másokat. Célunk, hogy minden tudomásunkra jutott esetben felhívjuk ennek kockázataira munkatársaink figyelmét. A közterületek fertőtlenítése plusz feladatot ró a társaságra, ezért az utcákon, tereken dolgozók létszáma nem csökkent.
A PAPI programban dolgozó bölcsődei és óvodai dolgozók közül csak azok dolgoznak, akik önként vállalták a munkát? Mennyien vannak és mennyi önkéntes van? Akik dolgoznak benne, azok több pénzt kapnak azoknál, akik ezt nem vállalták?
Volt, hogy az óvodák és bölcsődék bezárását követően, a PAPI beindítása után munkatársakat vezényeltünk át a programba az idősek segítésére. Ezen a gyakorlaton azonban azonnal változtattunk, amikor erre lehetőségünk nyílt azáltal, hogy kellő számú önkéntes segítő jelentkezett a feladatra. Jelen pillanatban 750 önkéntest tartunk nyilván. Akik részt vesznek a PAPI-ban a bölcsődei és óvodai dolgozók közül, jobban járnak, nagyra tartjuk az önzetlen segítségüket.
Pécs azok közé a városok közé tartozik, ahol a helyi, önkormányzati fenntartású idősotthonokban elvégezték a bentlakók és a dolgozók szűrését. Lesz újabb, második kör a két pécsi önkormányzati idősotthonban? Ha igen, mikor és milyen teszttel?
A két önkormányzati idősotthon gondozottjait és dolgozóit leteszteltettük, mégpedig a pontos, és a jelenlegi fertőzöttségi státuszra alkalmas PCR-tesztekkel. Nagyon örültünk neki, hogy mindannyiuk eredménye negatív lett, idősotthonainkban nem jelent meg a fertőzés. Szakértőkkel egyeztetve megismételjük a szűrést, mintegy három héten belül, ugyanazzal a klinikai szintű teszttel. Ápolóink áldozatos munkáját, amelyért rendkívül hálásak vagyunk, ezúton is nagyon köszönöm.
A polgármestert és a két alpolgármestert szűrték? Szűrik? Ha nem, miért nem? Ha igen, milyen gyakorisággal?
Nem, egyikünket sem teszteltettük még. Ez nem felelőtlenség, egyszerűen nem akarjuk megkülönböztetni magunkat bármely más önkormányzati, intézményi dolgozótól. A teszteket azért szereztük be, hogy a legveszélyeztetettebeket, az otthonainkban élő időseket, és például az adóiroda azon munkatársait tesztelhessük, akik bizonyítottan kapcsolatba kerülhettek koronavírus-gyanús kollégával.
* A Szabad Pécs természetesen megkereste az EMMI-t, szintén még a múlt héten, immáron nyolc napja, de ahogyan egy minapi cikkünkben is írtuk, a minisztériumtól nem kaptunk választ. Mutatjuk a kérdéseket, amit elküldtünk az EMMI-nek.
- 1. Az EMMI nyilatkozata szerint a pécsi önkormányzat elzárkózott tárgyalásoktól. Miért értékelte a minisztérium elzárkózásként a Pécsi Nemzeti Színház finanszírozása esetében azt, hogy Pécs kezdeményezte a tárgyalásokat és a közös, állami-önkormányzati fenntartást, de valamelyest csökkentette a színháznak 2020-ban juttatandó helyi forrást?
- 2. Ez a csökkentés példa nélküli a többi magyar “színházas város” esetében? Illetve kizáró okot jelent arra, hogy közös állami-önkormányzati működtetés alá kerüljön a teátrum?
- 3. Mit jelent az, mit ért a szaktárca az alatt, hogy Pécs a ZSÖK finanszírozásának a kérdésétől is elzárkózott? Nem igaz az, hogy volt erről tárgyalás korábban, és hogy a város önkormányzata egy vagy több levelet is írt ebben az ügyben a minisztériumnak?
19? Lapot!
