Az ország a felszínen az oktatás és az iskolaügy kapcsán most az iskolaőrség bevezetéséről vitatkozik, mindeközben azonban az Nkt. (Nemzeti Köznevelésről szóló törvény) parlamenthez benyújtott módosító indítványában annál súlyosabb változtatások is vannak, vélekedik a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete.
A cikk a hirdetés után folytatódik
Ától cettig elolvasta és kielemezte a PDSZ az Nkt. (Nemzeti Köznevelésről szóló törvény) parlamenthez benyújtott módosító indítványát, amely egy, lapunk által már olvasott szakmai anyag szerint nagyon súlyos változtatásokat is hoz a jövőben.
Most persze, ahogyan a PDSZ-nél is vélekednek, az ország az iskolaőrség bevezetésének ügyén vitatkozik el az iskolaügy kapcsán, de vannak annál érdemibb, szakmai kérdések, amelyekben változás jön.
Merthogy a felől szemernyi kétségük sincs a pedagógus szakszervezetnél tevékenykedőknek, hogy a képviselők elfogadják majd a javaslatot.
Márpedig, ha ez így lesz, akkor a jövőben ezentúl miniszteri rendelet fogja megmondani azt, hogy milyen képesítés kell az egyes pedagógusi és egyéb munkakörök betöltéséhez. Ráadásul az előmeneteli rendszerrel kapcsolatban is találtak egy “érdekességet”.
Ami ugyanis pár hete még csupán tervezet volt, immár benyújtott törvényjavaslat.
A PDSZ-es szakmai anyagban megjegyzik azt is, hogy a kormány a járványhelyzet miatti rendeleti kormányzás ideje alatt kezdte meg több változtatás előkészítését is – amiknek persze semmi köze nem volt a koronavírushoz, ellenben a PDSZ szakértői szerint tovább mélyítheti a magyar közoktatás évek óta elhúzódó válságát.
Viszont van jó hír is, írják, sőt kettő is.
Nincs lex Gyöngyöspata
Kikerült a módosító javaslatból a tagozatok megszüntetésének terve. Így a PDSZ szerint marad némi esély arra, hogy az általános iskolai oktatás során valamennyire érvényesüljenek a gyerekek életkori sajátosságai, nem ugyanazokkal az emberekkel és módszerekkel fogják tanítani a hatéves kisiskolásokat és a középiskolába készülő kamaszokat.
Ennél is nagyobb fegyvertényként beszélnek arról, hogy a javaslatból végül kikerült a lex Gyöngyöspata, ami lehetővé tette volna az oktatásban elszenvedett jogsértésekért megítélt sérelemdíj oktatási szolgáltatásokkal való kiváltását – ez a második változtatás, amit a PDSZ üdvözöl.
Nem úgy több más dolgot, ami viszont vagy szintén kikerült, avagy éppenhogy helyet kapott a módosító indítványban.
Jön a képesítés nélküli tanerő
A tárgyalt törvénymódosítás ugyanis nem csupán kiegészíti vagy módosítja a Nemzeti köznevelési törvény számos pontját, hanem jó pár cikkelyt hatályon kívül is helyez.
Ilyenek az eredeti törvény 98. és a 99.§-ai, a képesítésekre vonatkozó szabályok, illetve az Nkt. 3. melléklete – ez utóbbi úgy, ahogy van kikerült a szövegből.
Vagyis, ha a parlament elfogadja a javaslatot, akkor érvényét veszti az a táblázat, ami eddig meghatározta, hogy milyen állást milyen képesítéssel lehet betölteni.
A PDSZ szerint az oktatásban dolgozók a saját bőrükön már évek óta érzik az égető tanárhiányt, ami lassan ellehetetleníti a magyar oktatást, de a kormány ezt tagadja.
Ettől még tudnak róla, sőt a PDSZ szerint a módosító szövegből felsejlik, hogy a kormány milyen megoldásban gondolkodhat, az új szövegben, a 47. § (9) bekezdés a) pontjához fűzött módosítás szerint ugyanis „a 3. mellékletben foglalt” szövegrész helyébe az „az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben foglalt”.
Márpedig ez azt jelentheti a pedagógus szakszervezetisek szerint, hogy ezentúl olyan alapvető kérdésekben is a parlament megkerülésével dönt majd a kormányzat, mint hogy kik tölthetnek be tanári állást a magyar iskolákban. Vagyis: ezentúl a miniszter fogja megmondani, ki taníthat, és ki nem.
Az nem kérdés, hogy a tanárhiányt kezelni kell. De a PDSZ szerint ennek nem az a módja, hogy képesítés nélküli munkavállalókkal végeztetnek el olyan munkát, amit pedagógusok végeztek eddig, akik évekig tanulnak az egyetemen vagy a főiskolán erről.
„Akkor lesz elég tanár, ha a tanári pálya vonzó lesz a fiatalok számára, a rutinos pedagógusokat pedig anyagilag és erkölcsileg egyaránt megbecsülik” – írják.
Illetve azt is, hogy akkor lesz vonzó a tanári pálya a fiatalok számára, ha nem százéves, hanem 21. századi elvek mentén, modern környezetben oktatják őket, és abban a tudatban léphetnek ki a felsőoktatás kapuján, hogy versenyképes tudásuk van, ami biztos megélhetést, kiszámítható előmenetelt és társadalmi presztízst biztosít számukra.
Egy másik változtatás
…„a pedagógusok előmeneteli rendszerét” szövegrész helyébe a módosítás szerint az „a nevelési-oktatási intézményben pedagógus-munkakörben, óraadóként foglalkoztatottak végzettségi és szakképzettségi követelményeit, a pedagógusok előmeneteli rendszerét, az egyes fokozatokba és címzetes fokozatokba történő besoroláshoz szükséges követelményeket” szövegrész lépne.
A címzetes fokozat egyelőre rejtély a PDSZ előtt is, hogy mit takarhat. Merthogy arra eddig is volt gyakorlat, hogy azok a kollégák, akik legalább két cikluson át intézményvezetők voltak, a megbízatásuk lejárta után, ha ottmaradtak az intézményben tanárként, címzetes intézményvezetőként megkapták korábbi pótlékuk egy részét. A címzetes fokozat bevezetése mindenesetre arra utal szerintük, hogy a pedagógus életpályamodell sem akkora sikertörténet, mint amekkorának a kormányzat igyekszik beállítani, és könnyen lehet, hogy ez az első lépés annak megváltoztatása felé.
Ráadásul a PDSZ szerint a szakképzés jelenleg zajló átalakítása is azt mutatja, hogy az egész minősítési procedúra egy tollvonással semmissé tehető.
Sok száz szakképzésben dolgozó, minősített pedagógus szembesül ugyanis most azzal, hogy a befektetett munkája hiábavaló volt, visszaminősítették oktatóvá, a beígért béralkuról pedig szó sincs.
2022-től elvileg mindazokat, akik nem minősíttették magukat a rájuk érvényes határidőn belül, el kellene bocsátani, de nyilvánvaló, hogy a jelenlegi tanárhiány mellett ez az oktatás teljes bedőléséhez vezetne, így logikus, hogy tenni kell valamit, és egyelőre úgy néz ki, hogy a képesítés nélküli tanerők bevonása mellett a minősítési rendszer valamilyen szintű változtatása lehet a megoldás – egyelőre.
19? Lapot!
