Átfogó, független kutatást folytatott le a 2019-es magyarországi választásokról, így a tavaly tavaszi uniós és a 2019. őszi önkormányzati választásokról a magyar és európai civilekből, szakemberekből álló civil szervezet, az Unhack Democracy. A választások tisztaságáért, s mint neve is mutatja, a demokrácia helyreállításáért küzdő, Belgiumban bejegyzett civil szervezet a napokban publikálta a kutatása eredményét. Ami lesújtó, de sajnos sokan lesznek, akik nem fognak meglepődni emiatt. A kutatásban több, mint 800 olyan személy vett részt, akik a két választáson, vagy azok egyikén részt vettek a választás lebonyolításában.
A cikk a hirdetés után folytatódik
Jelentést készített a 2018. évi magyarországi országgyűlési választásokon történtekről az Unhack Democracy (nagyjából: a Demokrácia Helyreállítása) nevű, külföldön bejegyzett, nemzetközi, de magyar alapítókat és tagokat a sorai közt tudó civil szervezet.
A nevük innen lehet ismerős az újságolvasóknak, na és onnan, hogy annak a felmérésnek, illetve megállapításainak a rövid összefoglalója úgy írható le, hogy a Fidesznek csalás nélkül nem lett volna újabb kétharmados többsége a parlamentben.
Az Unhack Democracy a napokban újabb jelentést publikált, amely már a két legutóbbi magyarországi választással, azaz a 2019. május 26-i európai parlamenti és a 2019. október 13-i önkormányzati választással foglalkozott.
A végeredmény most is lesújtó és elszomorító, ugyanakkor sokan lesznek, akik ezen nem fognak meglepődni, ami talán a legszomorúbb fejezete ennek a történetnek. A jelentést olvasva ugyanis hasonló minta rajzolódott ki a kutatók szerint, ami kb. úgy foglalható össze, hogy tömeges csalások és rendellenességek befolyásolták mindkét tavalyi magyarországi választás kimenetelét.
Kik vettek részt a kutatásban?
- 851 szavazatszámláló bizottsági (SZSZB) tag
- az ő megfigyelésükön és tapasztalataikon alapszik a kutatás
Hogyan kérdezték őket?
- 42 kérdésből álló online kérdőívet töltöttek ki
- a kutatók azonban 50 személyes interjút is lefolytattak 15 magyarországi megyében.
“Fideszesek” nyilatkoztak?
Annyian nem, mint szerették volna. Mint a kutatási jelentésben olvasható, az Unhack Democracy többszöri próbálkozása ellenére is a kormánypárti delegáltak közül mindössze csupán öten vettek részt a kutatásban.
Vagyis az eredmények legnagyobb részben az ellenzéki delegáltak vallomásain alapszanak, hiszen az 5 Fidesz-delegált a választ adóknak csupán a fél százaléka (0,58%).
A 2019-es kutatásban (ahogyan a mostani is, az is kvalitatív felmérés volt) 170 szavazatszámláló bizottsági tag vett részt, akkor hatvanan adtak személyes interjút.
Mint írják, a három egymást követő magyarországi választás kutatásai alapján az Unhack Democracy feltárta a tartós és aggasztó tendenciákat.
„Vizsgálataink összesen 1021 szavazatszámláló delegált tapasztalataiba nyújtanak betekintést, valamint konkrét szabálytalanságok és csalások sorozatát tárja fel”.
Milyen csalásokról és rendellenességekről van szó?
- szavazatszámlálók stigmatizálása
- idősotthonokban élő szavazók tömeges megfélemlítése
- koordinált szavazatvásárlás
- fantomszavazók szervezett szállítása
- jegyzőkönyvek hitelességének sérülése
A civil szervezet szerint országos szintű tömeges szabálytalanságok történtek, amelyek tükrében fontos kiemelni a kormánypártnak kedvező jogi és politikai környezetet.
Az Unhack Democracy idézi a TASZ 2019. évi választási jogi programjának jelentését is, miszerint a Nemzeti Választási Bizottságban – a választási szabálytalanságokat ők bírálják el – „a kormánypártokhoz lojális tagok száma az EP választáson is meghaladta a kormánypártokhoz nem lojális tagok számát és még inkább így volt ez az önkormányzati választási időszakban”.
Az EP választási időszakban 26 elemzett döntés közül 18 volt a kormányzat vagy a kormányzó pártok számára kedvező és 8 kedvezőtlen. Már ez is sokatmondó, ugyanakkor az önkormányzati választási időszakban még egyenlőtlenebb lett ae szempontból a döntések kimenetele: 46 elemzett döntés közül már 42 volt a kormányzat számára kedvező/semleges és 4 kedvezőtlen.
A Freedom House nevű nemzetközi, de az USA-ban alapított, a demokrácia, a politikai és emberi szabadságjogok helyzetének kutatásával foglalkozó civil szervezet egyik 2019-es jelentése (Nations in Transit) Magyarországot leminősítette, s az eddigi félig szilárd demokráciák csoportjából átsorolta hazánkat a hibrid rezsimek közé.
A két tavalyi magyarországi választást vizsgáló Unhack Demokracy-jelentés is hasonlót állít. Kimondja, hogy többek között a választások szempontjából romlott a demokrácia helyzete Magyarországon.
Kiemelték a kutatók azt is, hogy a magyarországi média helyzete, a kampányfinanszírozás kérdése, a választókerületek határainak elfogult átrajzolása, a választási rendszer átalakítása mind, de ezek akár egyenként is befolyásolhatták a választások kimenetelét, ugyanakkor ezek nem voltak a mostani vizsgálat fókuszában.
A kutatás gerincét a 851 személyes beszámoló képezi, amik alapján a szavazatszámlálók által megfogalmazott kihívásokat, valamint a szintén általuk megtapasztalt “választási anomáliákat és csalásokat” rendszerezni tudták.
A vizsgálat összegzése számokban
A hazai európai parlamenti választáson dolgozó szavazóköri pártdelegáltak 40,5, az önkormányzati választáson részt vett delegáltak 37,2 százaléka nem bízott a választások lebonyolításának tisztaságában.
Az EP választáson a válaszadó szavazatszámláló bizottsági tagok 10,9 százaléka, az önkormányzati választáson 17,8 százaléka a saját bevallása szerint nem jegyzőkönyvezte az észlelt rendellenességeket (pl.: az idősotthonokban élők tudatos befolyásolását, a szavazatvásárlást, a választók törvénytelen mozgósítását stb.).
A Unhach Democracy kutatásában résztvevő delegáltak közül az EP választás kapcsán 8,8 százalék, az önkormányzati választás kapcsán 7,8 százaléka számolt be arról, hogy észlelt rendellenességet a mozgóurnás szavazatok kezelését és feldolgozását illetően.
„A tanúvallomások elsősorban az idősotthonokban élő, magatehetetlen emberek tömeges megfélemlítésről adnak tanúbizonyságot” – olvasható a jelenetésben.
Az önkormányzati választásokról szóló felmérésben a delegáltak 12 százaléka számolt be törvénytelen mozgósításokról a kormánypárt részéről, amik gyakran a szavazókörökön belül, telefonon keresztül zajlottak az elnök és jegyzőkönyvvezető közreműködésével.
Az 2019-es EP és önkormányzati választás vizsgálata során 4 esetről számoltak be a delegáltak, amikor határon túli szavazókat szervezetten szállítottak a szavazókörökbe.
„A szociális juttatások, a munkahely biztosításának (kormánypárti) szavazathoz kötése és a megfélemlítés újabb bizonyítékai kerültek elő a 2019-es EP és az önkormányzati választás során, amelyek bizonyítékként szolgálnak a folyamatosan kiépülő és megerősödő választási klientúra-rendszerre.”
Az EP választás után megkérdezett delegáltak 10,1 százaléka észlelt szavazatvásárlást, illetve láncszavazást, az önkormányzati választáson ez az arány 11,6 százalék volt.
A vizsgálat 3 olyan esetet is feltárt, amikor a választási bizottságokba delegáltakkal több példányban üres jegyzőkönyveket akartak aláíratni, ami felveti a visszaélés lehetőségének gyanúját.
Az EP választáson 9,1 és az önkormányzati választáson részt vett delegáltak 14,9 százaléka fejezte ki elégedetlenségét a bizottsági elnök munkájával kapcsolatban. A válaszadók közül legtöbben a szabályok ismeretének és a pártatlanság hiányát, valamint az ellenséges magatartást emelték ki.
Az EP-választást követően a megkérdezettek mintegy 8 százaléka, az önkormányzati választás után 9 százaléka válaszolta azt, hogy rendellenességet észlelt jegyzőkönyv rögzítése, informatikai feldolgozása közben.
A kutatást végző civil szervezet megjegyezte, hogy minden jelölő szervezet érdeke az lenne, hogy jól képzett pártdelegáltak képviseljék őket, akik képesek megbirkózni a minimum 15 órás kimerítő munkanap kihívásaival. Ehhez képest a delegáltak az EP-választásra delegáltak 51,8 százaléka, az önkormányzati választáson részt vettek 45 százaléka volt 65 évnél idősebb személy.
Az összellenzék a szavazókörök 24,5 százalékába egyetlen egy szavazatszámláló bizottsági tagot sem delegált az EP választáson.
Az önkormányzati választáson a szavazókörök 17 százalékában nem volt ellenzéki jelenlét.
A kutatásról szóló jelentés az alábbi linken is olvasható.
Mit is akar az Unhack Democracy?
Mint írják, munkájukkal szeretnék továbbra is felhívni a figyelmet arra a magyar demokratikus folyamatokat veszélyeztető tendenciára, ami a választások nem megfelelő lebonyolításából adódik, és arra a tényre, hogy a választások tisztaságának sérülése a választási eredményeket nagymértékben befolyásolhatja.
Öt ajánlás
2020 februárjában az amerikai German Marshall Funddal együtt öt politikai ajánlást fogalmazott meg az Unhack Demokracy. Az ajánlások „Az európai választási integritást meg kell védeni a belső fenyegetésektől” című (eredeti nyelven: Europe’s Electoral Integrity Must Be Defended from Internal Threats) publikációjukban jelentek meg, ez a tanulmány a magyarországi és az EU-s jogállamisági válság választási aspektusával foglalkozik.
Az ajánlásokat annak érdekében fogalmazták meg, hogy mit tehet az EU, hogy megvédje a választások tisztaságát Magyarországon, illetve más EU-s tagállamokban.
- Az Európai Bizottságnak jobban össze kell hangolnia az EU és az EBESZ választási megfigyelő misszióit.
- Az Európai Bizottságnak ki kell terjesztenie az Európai Cselekvési Terv (European Democracy Action Plan) hatáskörét.
- Minden tagállamban biztosítani kell a polgári választási megfigyelést.
- Legyen minden olyan tagállamban EBESZ/ODIHR teljes megfigyelő misszió, ahol a 7-es cikkely szerinti eljárás zajlik.
- A Citizens for Europe program keretein belül az EU támogassa a választás megfigyelését, illetve az állampolgárok és civil szervezetek bevonását.
JAVASLATOK
A kutatás eredményei alapján a következő javaslatokat fogalmazták meg a magyarországi politikai pártok részére.
- A delegáltak a bizottsági munkára való megfelelő felkészítéséhez gyakorlatiasabb oktatásra van szükség, különös tekintettel a jegyzőkönyvek kezelésére, a delegáltak jogköreire és az észlelt rendellenességek jegyzőkönyvezéseinek fontosságára vonatkozóan.
- Szükséges, hogy a fiatalok körében is elterjedjen az SZSZB-tagság és a szavazatszámlálás fontossága.
- Szükséges, hogy minden szavazókörben legalább kettő, a helyi függőségi rendszertől független, jól felkészített ellenzéki delegált bizottsági tagként jelen legyen, különben a választás tisztasága nem biztosított, ha az SZSZB többségben kormánypárti delegáltakból, illetve a kormánypártokhoz közeli önkormányzati választottakból áll.
- A delegáltak városi felül- és a vidék alulreprezentáltsága elkerülése érdekében a pártok delegáltjainak egységesebb koordinációja szükséges.
- Szükséges, hogy a pártok kampány felelősei is részt vegyenek a szavazatszámlálással foglalkozó képzéseken.
- Fontos, hogy a pártok a választás után is felvegyék a kapcsolatot a delegáltjaikkal és, hogy kiértékeljék a SZSZB tagok által a szavazatszámlálás alatt észlelt anomáliákat, illetve, hogy párbeszédet folytassanak olyan szervezetekkel, akik a választásokon történő rendellenességeket vizsgálják.
- A szakmaiság, a pártatlanság és a konfliktusok megoldása érdekében, fontos, hogy a kisebb szavazókörökben ne kizárólag helyi lakosok alkossák a bizottságokat, hanem “külső tagok” is.
- Szükséges, hogy a jelölő szervezetek a delegáltak jelentkezéseit szervezettebben koordinálják és időben tájékoztassák az önkénteseket a rájuk váró feladatokról és fontos időpontokról (pl. az eskütételre vonatkozóan). Az SZSZB tagok kötelesek a választás előtt néhány nappal személyesen, a helyi polgármester jelenlétében esküt tenni. Ez számos esetben jelent jelentős logisztikai akadályt és anyagi terhet jelent a delegáltak számára, különösen, ha a szavazatszámlálás a lakóhelytől távol történik. Szükséges lenne ennek az elavult gyakorlatnak a modernizálása (pl. eskütételre legyen az internetes megoldások segítségével, fizikai jelenlét nélkül is lehetőség).
- Fontos lenne a delegáltaknak a jegyzőkönyveket a számolást követően azonnal lefényképezni, hogy elektronikusan el tudják juttatni az eredményeket a jelölő szervezeteknek és hogy jelenlegyenek, mikor az eredményt begépelik a Nemzeti Valasztasi rendszerbe a bizalom növelése érdekében.
- Mivel számos esetben a szavazatszámlálási folyamat átláthatósága az SZSZB tagok számára sem biztosított (pl. az eredmények rendszerbe juttatása zárt ajtók mögött zajlik, és a delegáltak jelenléte nélkül szállítják el és zárják el az átjelentkező szavazatokat), szükséges lenne a nem ellenőrizhető és számon kérhető gyakorlatok kiküszöbölése.
- A választási eljárásról szóló törvény abban az esetben, ha a bizottság többlet szavazatot talál az urnában (tehát több szavazat van, mint ahányan megjelentek) előírja, hogy a többlet szavazatok számának megfelelő szavazatot minden párttól vagy minden jelölttől le kell vonni. Azokban a szavazó körökben, ahol adminisztrációs hibából adódnak többlet szavazatok, szükséges lenne a választás megismétlése.
Mi is ez a szervezet, kik a tagjai, mi a célja?
Az Unhack Democracy, egy Belgiumban bejegyzett nonprofit szervezet, amit a 2018. évi parlamenti választások után alapítottak. Az adatelemzőkből, nemzetközi és magyar politológusokból és kommunikáció szakemberekből álló Unhack Democracy célja, hogy támogassa a polgárokat azáltal, hogy eszközöket és know- howt biztosít számukra a választások nyomon követésére, és megvédje a demokratikus intézményeket.
Ki fizeti ezeket a vizsgálatokat?
Független vizsgálataink külső pénzügyi támogatás nélkül, önkéntesek kitartó munkájának és anyagi hozzájárulásának köszönhetően jöttek létre.
19? Lapot!
