Elképesztő, bizonyos értelemben a sci-fi filmek világát is, azon belül a Terminatort megidéző, ugyanakkor még világviszonylatban is előremutató, több szempontból is újító műtétet hajtottak végre a PTE Klinikai Központ Fül-Orr-Gégészeti és Fej-, Nyaksebészeti Klinikáján a napokban.
A cikk a hirdetés után folytatódik
A beavatkozást egy orvosi team végezte, dr. Lujber László pécsi egyetemi docens vezetésével.
Egy arckoponya-daganatot műtöttek ki egy középkorú baranyai férfiból, akinek a beavatkozás miatt gyakorlatilag a fél arcát el kellett távolítani, de aki ezt nem tudja, most semmit sem venne észre ebből a férfit látva.
A sci-fi filmek világát, elsősorban a Terminatort megidéző, korábban legfeljebb csak álmodott műtétet végző orvoscsapat vezetőjének több szakterületről kellett segítő partnereket bevonni, hogy a műtét létrejöhessen. Már csak azért is, mert bár egy daganat – ráadásul rosszindulatú daganat – eltávolításáról van szó, a műtétet így, amiképpen lezajlott, az OEP nem finanszírozza.
A résztvevő partnerek azonban – köztük elsősorban egy fogászati, szájsebészeti implantátumokkal foglalkozó győri egészségügyi szolgáltató vezetői – annyira szerették volna, hogy ez a beavatkozás megtörténhessen és szakmailag rendben zajlódjon, hogy a beteg segítségére siettek, és vállalták a műtát nem, térítéses beavatkozásának költségeit, avagy biztosították a szükséges anyagokat.
Az orovostudomány, a műtéti technikák és a legújabb, az orvosi beavatkozásokhoz kapcsolódó, vagy azokhoz kapcsolható műszerek és eljárások eddig nem látott lehetőségeket hoztak az elmúlt évtizedekben. Ráadásul egy roham módon fejlődő területről beszélünk.
Emiatt számos esetben és számos területen olyan műtéti sikereket hoztak az elmúlt évek, amelyeket akár csak néhány évvel at megelőzően is nagyon nehezen lehetett volna még elképzelni is, vagy legfeljebb elképzelni lehetett volna. És nem csak laikusoknak, hanem akár a szakembereknek, az orvosoknak is.
A PTE klinikája mellett a műtét partnere volt egy fogászati implantátumokkal világszínvonalon foglalkozó győri magánegészségügyi szolgáltató, a Kónya János által vezetett Dent-Art-Technik, amely egyrészt tudta biztosítani a nagyon speciális 3D-s nyomtatást, a titánból készült koponyacsontokat, másrészt ők vállalták ennek a biztosítását is a műtéthez. Éppen az operáció különlegessége miatt a műtétnél dolgozó team a győri cég egyik fizikusával, Bozsányi Lajossal, dr. Nagy Ákos tanszékvezető egyetemi docenssel, a PTE Fogászati és Szájsebészeti Klinikájának vezetőjével, a fülgyógyászati klinikán dr. Lujberrel dolgozó két pécsi orvos kollégával, dr. Kövér Zsanettel és dr. Szabó Árpáddal, valamint mellettük egy szegedi orvosssal, dr. Seres László szájsebésszel, a szegedi klinika docensével, valamint egy budapesti, impantátumokkal foglalkozó, magánegészségügyben dolgozó orvossal, dr. Orosz Gáborral is kiegészült.
A fent említett, a napokban Pécsett, a PTE fülgyógyászati klinikáján Lujber László fül-orr-gégész szakorvos vezetésével elvégzett elképesztő műtét is ilyen, korábban szinte csak álmodott beavatkozás volt.
Az emberek egy részénél vannak olyan daganatok, amelyek melléküreg-, orr-melléküreg daganatok, s az arcunk közepén, vagyis a szánk, az orrunk, a szemünk közvetlen közelében fejlődnek ki, akár a fogunkból kiindulva – vázolta fel általánosságban a Szabad Pécs megkeresésére a szóban forgó esetet dr. Lujber László.
Merthogy egy koponyában növekvő, rosszindulatú daganat eltávolításáról és az emiatt szükséges helyreállításról beszélünk. A páciens egy középkorú baranyai férfi volt, aki azt vette észre, hogy valami növekszik a szájában. Először még nem is gondolta, hogy ilyen súlyos a helyzet, azt hitte, esetleg csak be van dagadva a foga. Hamar kiderült azonban aztán, amikor orvoshoz fordult, hogy fogdaganata, a koponyából kiinduló, az arckoponyában növekvő rosszindulatú daganata van, ami sürgős műtétre szorul.
Már csak azért is, mert egy ilyen daganat a csontokat és lágyrészeket is roncsolja, roncsolhatja, és növekszik adott esetben a szem felé, a száj felé, vagy akár az agy felé, magyarázta dr. Lujber László.
Ugyanakkor a daganat miatt, vágni kell, ki kell szedni s nem csak magát a daganatot, hanem óhatatlanul a megfertőzött területet és a körülötte lévő részeket is.
Ennek következtében azonban megszűnik a tartása a szemnek, ami így “le tud esni” – bármennyire is hangozzék ez horrorisztikusan.
Koponyában fejlődő, növekvő daganat
A szájpadot és a fogakat is roncsolhatja tehát, de betörhet az agy vagy a szem felé is.
„Mi, fül-orr-gégész szakorvosok vagyunk tehát középen, és attól függően, hogy melyik irányba megy a daganat kell kooperálnunk, ha kell, idegsebésszel, ha kell szemészekkel, vagy éppen szájsebésszel – mint példáulebben a mostani esetben is ez elsősorban szájsebészeti konzultációt és szakorvosi műtéti felügyeletet jelentett.
„Régen ez úgy történt, hogy kiszedtük a daganatot, mert arra, a daganat eltávolítására nyilván szükség volt az életmentés miatt, de sajnos némely esetben nem tudtuk igazán pótolni a kivett részeket” – mesélte a klinikai szakorvos.
És ilyenkor bizony az történt, hogy vissza nem fordítható módon elváltozás következett be egy beteg koponyájában, jobb esetben be volt esve az arca, de akár a szemét is ki kellett venni, noha amúgy látott volna, azonban nem lehetett sajnos megmenteni, mert nem volt tartása, idézte fel Lujber László a korábbi tapasztalatokat és eseteket.
A mai technikával azonban, az elmúlt időszakban már elérték azt, hogy tudták pótolni a szemet tartó részt, vagy akár az agyhártyát is különböző anyaggal, avagy a szájpadot speciális protetikával. A legtöbb esetben azonban a műtétnél derül vagy derült ki, hogy mit vesznek ki.
Egyedi, a beteg saját koponyájához igazított pótlás
Az egyik fő újdonság a mostani a pécsi beavatkozásnál az volt, hogy a beteg daganatát, ami ebben az esetben, mint már említetteük egy, koponyán belüli, egy fogból kinövő, de a szemet is veszélyeztető daganat volt, egy célzott koponya CT-röntgenfelvétellel pontosan beazonosították, lokalizálták.
A CT-felvétel alapján így már előzetesen be tudták azt is jelölni, hogy mely csontokat és a koponya mely részét kell eltávolítani ahhoz, hogy a betegből a daganatot a lehető legnagyobb mértékben ki tudják operálni. És lehetőleg a legkevesebb egyéb, a daganatot körülvevő részt távolítsanak el.
A számítógépes röntgen-, azaz a CT-felvétel alapján a beteg teljes koponyáját, arckoponyáját kinyomtatták, 3D-s nyomtatással. Ezáltal a műtéti eltávolításra kijelölt részeket is pontosan ismerték. Azt, hogy mely csontokat vagy más részeket, milyen formájú és milyen méretű részeket kell majd eltávolítani a betegből a daganattal együtt. Illetve, hogy ezek miatt, mit kellene pótolni.
Nem csak a daganat eltávolítása volt szempont
Vagyis nem csak az volt szempont, hogy a betegnek a lehető legjobb esélye legyen a daganateltávolítást követően, de lehetőség szerint a lehető legkisebb mértékben okozzon elváltozást a betegben.
A daganateltávolítást követően, ugyanannak a beavatkozásnak a részeként a lehető legpontosabban szerették volna és tudták is pótolni az egyedi arckoponyacsontokat és más részeket beültetéssel. Na persze ez nem volt egyszerű, és nem csak azért, mert egy kb. 7 órás operációról volt szó, hanem azért is, mert törekedtek mindezeken is túl arra, hogy a lehetős legkisebb elváltozással járjon a műtét. Márpedig nem csak a daganatot vették ki, hanem gyakorlatilag a fél arcát is a betegnek, az orr egy részét, a fogazatot, a szemet tartó csontok egy részét is, egyebek mellett. Az arcbőrt sem vágták ráadásul, hanem úgymond felhajtották a fejre, majd visszahúzták rá az operáció után.
Lokalizálták a bajt, pontosan felmérték, mit kell tenni
A kinyomtatott 3D-s koponyakép, a pontosan lokalizált és előzetesen felmért daganat, valamint az eltávolítandó részek ismeretében igyekeztek csonthelyettesítőket legyártatni és azt a daganat kioperálása után beültetni.
Ehhez jött nagy segítségül a győri cég, amely titániumból gyártotta le 3D-s számítógépes precíziós nyomtatással a férfi beteg eltávolítására kijelölt arckoponya csontjainak darabjai, amelyeket az orvosi team a daganat eltávolítása után behelyezett.
Tudni kell, hogy a koponya és az arckopony mindenkinél egyedi, nincs két teljesen azonos koponya, ezért is volt nagy jelentősége az előzetes CT-felvétel alapján készített rekonstrukciós tervnek.
Hasonló műtéteket ugyanis végeztek már, nem csak a világban, hanem idehaza is, maga Lujber László is számos alkalommal, nem véletlenül ő vezette ezt a műtétet, de előre legyártott protézisekkel, amelyek nem az egyedi jellemzők alapján készültek el, ezért nyilvánvalóan csak megközelíteni tudták sikeres beavatkozás esetén is a mostani pécsi műtéti eredményt.
19? Lapot!
