A legvadabb pletyka szerint a választási vereség miatt válthatták le Jenei Zoltánt. Visszahívták posztjából a Pécsi Tudományegyetem kancellárját, írta meg nemrég a Szabad Pécs. Arról azonban, hogy mi is áll a villámcsapásszerű hirtelenséggel érkező hír hátterében, hogy valójában miért váltották le Jenei Zoltánt, sem a Pécsi Tudományegyetem, sem az egyetemi oktatásért felelős, Palkovics László vezette Innovációs és Technológiai Minisztérium nem kommunikált, bár Bódis József a parlamentben azt mondta, hogy bizonyos egyetemi projektek előrehaladásával nem voltak megelégedve. Teljesen biztosat így nem tudni, ugyanakkor a fentin túl néhány lehetséges magyarázat a menesztés híre óta kering az egyetemen. Na, és politikai körökben, hiszen nem hétköznapi fordulatról van szó, így talán a háttérben meghúzódó okok sem hétköznapiak – és talán nem csak azért, mert akár konkrét politikai döntésről is szó lehet.
A cikk a hirdetés után folytatódik
„A minisztérium köszöni a kancellár kiemelkedő munkáját. Az utódlásról később döntenek” – ennyit közölt az MTI-vel az ITM annak kapcsán, hogy egyik napról a másikra leváltották Jenei Zoltán PTE-kancellárt, az ország egyik legnagyobb egyetemének gazdálkodásáért felelős személyt.
A kancellár menesztésének hírét megíró Szabad Pécs már akkor is jelezte, hogy a kancellár visszahívása több mint különös, és akár politikai oka is lehet. Jenei Zoltánnak ugyanis még több éve volt hátra a 2022. december 31-ig szóló kancellári mandátumából. Ráadásul a rektorokkal szemben, akiket az egyetemek szenátusai választanak, a kancellárokat, nyilvánvalóan az irányító minisztérium /korábban EMMI, most ITM/ tudtával, javaslatára, s az általuk kiírt pályázattal, de maga a miniszterelnök nevezi ki. Mindamellett, hogy a pályázatokat az adott egyetem szenátusa is rangsorolni fogja.
Jenei Zoltánt is Orbán Viktor nevezte ki 2017 októberében, akkor már másodjára, hiszen második ötéves mandátumáról döntött akkor a kormányfő. A kancellári poszt pedig legalább annyira kormányzati politikai tisztségként él a köztudatban, mint amennyire szakmaiként – hiszen annak idején a nem hivatalos, de a sajtóban tényként kezelt magyarázat szerint a kormány így tudott legalább közvetlen rálátást szerezni az egyetemek irányítására, és engedhette ki a kezéből azt a jogot a gyakorlatban, hogy a rektorok kiválasztásába felülről beleszóljon.
A volt főrendőr, korábban többek közt az ORFK gazdasági főigazgatójaként is dolgozó, közgazdász végzettségű Jenei Zoltán tehát, ha így nézzük, Orbánék embere volt, sőt kétszer kinevezetten volt az. Még akkor is, ha Jenei a Medgyessy-, majd mindkét Gyurcsány-kormány alatt is kapott és vállalt szolgálatot. Előbb a Belügyminisztérium helyettes államtitkára volt (2002-2006), majd az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium szakállamtitkára 2006-tól kezdve 2007 májusáig. Habár erről mindig is azt nyilatkozta, hogy nem politikai szerepvállalás volt, hanem szakmai munka, amiben amúgy lehet is igazság. Mindenesetre a kinevezését nem gátolta a múltja, sem először, sem másodjára. Sőt amikor a Klik szervezet élére két válságmenedzsert kértek fel 2016-ban, akkor Pölöskei Gáborné mellett a másik Jenei Zoltán volt. Ők miniszteri biztosokként dolgoztak akkor, és részben a Klik akkori pénzügyi folyamatait kellett konszolidálniuk.
Ehhez képest most Jenei Zoltánt, érdemei elismerése mellett, de menesztették. Még akkor is írjuk ezt, ha van egy olyan értesülésünk is, hogy nem szakmai, hanem magán jellegű okok játszhattak közre legalább részben Jenei távozásának bejelentésében. Az ugyanis egészen biztos, hogy az egyetemen a kancellár legközvetlenebb munkatársai is meglepődtek a bejelentésen. Sőt, még az azt megelőző napon tartott, a PTE egyik fontos sajtótájékoztatóján (ahol a rektor és a kancellár is jelen volt) sem mutatott semmi arra, ami másnap történt.
Folytatás?
Az is izgalmas kérdés lehet, hogy az eredendően Kaposvárról érkező kancellár hol folytatja majd szeptembertől, de számunkra legalább ilyen fontos a leváltás valódi okának feltárása (illetve ennek kísérlete), valamint az utódlás kérdése. Már csak azért is, mert ez utóbbiból (is), azaz, hogy ki is lesz majd a PTE új kancellárja, akár egy feltételezést is felállíthatunk és/vagy következtetést levonhatunk a távozás/menesztés hátterére vonatkozóan.
Annyit azonban még mindenképpen megjegyzünk, hogy a legfrissebb információink szerint elképzelhető az is, hogy Jenei bizonyos szempontból feljebb lép.
Forrásaink szerint ugyanis Pintér Sándor munkáját segítheti a jövőben. Mint ismert, a belügyminisztert a COVID-válság alatt az “egészségügy rendbetételével” bízták meg.
Meglátjuk! Ha így lesz, akkor azt legkésőbb ősszel, talán már szeptemberben tudni fogjuk. Megjegyezzük, hogy pletykák szólnak arról is, hogy Jenei egy majd a Paks2 projekthez kerül, a köznevelés átalakításában vehet részt, illetve pécsi önkormányzati cégről és egészségügyi intézményről is szólnak gyenge értesülések.
A köz szolgálata
Egyelőre nincs hír arról, hogy mikor nevezik ki az új kancellárt. Jenei Zoltán mandátuma hivatalosan is lejár augusztus végén. A pályázatot nem találtuk még, és úgy is tudjuk, hogy még nem írták ki.
Az utolsó, már a menesztésről szóló hírt követő időszakban született hivatalos egyetemi hír minderről az volt, hogy a Semmelweis-nap alkalmából, június 30-án “az Emberi Erőforrások Minisztere Elismerő Oklevelét vette át Jenei Zoltán, aki több mint öt éven keresztül töltötte be a Pécsi Tudományegyetem kancellári pozícióját”.
Azt is megemlíti az idézett egyetemi közlemény, hogy a PTE első kancellárja 2015. januártól dolgozott a Pécsi Tudományegyetemen, munkájáért tavaly februárban a „Köz szolgálatáért érdemjel arany fokozat” kitüntetésben is részesült.
Illetve, hogy a távozó Jenei Zoltán kancellár munkájának köszönhető az egyetem oktatási, gyógyítási tevékenységéhez szükséges gazdálkodási környezet stabilizálása, s hogy jelentős szerepe volt abban, hogy a Modern Városok Program keretén belül zajló, mintegy 30 milliárd forint értékű infrastrukturális egyetemfejlesztés “a sikeres befejezésénél tart”.
Mint írták, az új kancellár kinevezéséig, teljes jogkörrel a Pécsi Tudományegyetem informatikai igazgatója veszi át a kancellári feladatok ellátását.
Bódis
A legfontosabbat, ami hivatalosan elhangzott a kancellár menesztésével összefüggésben, Bódis József mondta el. Az ITM felsőoktatásért felelős államtitkára Keresztes László Lóránt, az LMP pécsi-baranyai országgyűlési képviselője kérdésére (a csatolt videóban 4:10-től) válaszolt a T. Házban. A PTE volt rektora (pikáns, hogy Jenei Bódis második PTE-rektori mandátuma alatt kezdte meg kancellári tevékenységét, és úgy hírlik, hogy nem is volt felhőtlen a viszonyuk, de nem állítjuk azt sem, hogy Miseta Attilával ez sokat, vagy bármennyit is javulhatott), a Magyar Rektori Konferencia korábbi elnöke kissé bizarr módon fogalmazva mondta azt, hogy
a PTE kancellárja maga kérte a felmentését, “de ezt nyilván egy konzultáció előzte meg, amelyikben egy közös megegyezés született”.
Jenei Zoltán tehát közös megegyezéssel távozik az egyetemről, de Bódis-államtitkár azt is mondta, hogy
“bizonyos projektek előrehaladásával kapcsolatban láttak olyan problémákat, amelyek miatt úgy gondolta a döntéshozó, hogy ezt a lépést meg kell tenni”.
Azt még nem tudja, hogy ki lesz az új kancellár, de azt biztosra vette Bódis József, hogy pályázatot írnak ki (az ITM), és valószínűleg több jelölt lesz. Mint mondta, bízik abban, hogy egy jó jelölti körből megfelelő kancellárt fognak tudni javasolni az egyetemnek.
Hivatalosan tehát nem lehet tudni arról, hogy ki lesz vagy ki lehet az új kancellár, sőt arról sem tudni még, hogy a pályázatot már kiírta volna az ITM (habár a szóba jöhető jelöltek nyilvánvalóan már tudnak a lehetőségről), habár elviekben szeptember elsejétől kezdve már papíron sem kötődik az egyetemhez Jenei.
P, mint … politika?
Több személyről is tudunk, akiket egyetemi körökben említenek, mint szóba jöhető kancellár-jelöltek, ugyanakkor csak egyvalaki van, akit minden általunk megkérdezett forrás hallott, mint lehetséges, sőt nagyon sokan úgy, mint biztos, tuti befutó. Nem kevesen teljesen biztosra veszik, hogy már megvan, ki lesz az utód, de legalábbis egy kör, akiből kikerülhet az utód.
Meg kell azért jegyezni most azt is (a szokásoson túl, hogy nem hivatalos és nem megerősített értesülések ezek), hogy annak idején, a PTE első kancellári mandátuma és Jenei Zoltán nevének ismertté válása előtt is sokan több nevet mondtak és biztosnak vélték az értesülésüket – aztán egy Pécsett és az egyetemi életben kevésbé ismert, rendőrségi múlttal rendelkező közgazdászt választottak meg kancellárnak.
Az elmúlt hetekben folytatott beszélgetéseinkben több fideszes politikus neve is elhangzott, mint lehetséges új kancellár. Ami már ahhoz képest is “szintlépés” lenne, hogy a pozícióról a kormányzati kontroll megjelenését gondolják. A politikusok közt van volt, vagy látszólag volt és aktív politikus is.
Magas
Az egyik személy, akit említenek, nem más, mint Vári Attila. A Fidesz pécsi városházi képviselőjének és volt pécsi polgármester-jelöltjének a neve is felmerült tehát, ugyanakkor ezt a lehetőséget forrásaink többsége a sci-fi kategóriájába sorolta. Mondván, talán a képességei sem teszik erre alkalmassá, de a végzettsége biztosan nem. Már csak azért is megemlítjük ugyanakkor, mert önmagában az is érdekes, hogy ez a híresztelés az egyetemi közegben megjelent. Hogy egyes lobbicsoportok akár komolyan is gondolhatták, hogy a cégvezetői tapasztalattal ugyan rendelkező, de gazdasági szakembernek nem nevezhető Vári Attilának kellene pályáznia a címre és elnyernie azt. Írtunk Vári Attilának, hogy megtudjuk, pályázik-e, de még nem kaptunk választ.
Ex-fideszes politikusként merült fel Csizi Péter neve is. A volt pécsi alpolgármester és volt országgyűlési képviselő most több állami kft. vezetője, csúcs fizetéssel, és a kapcsolatai is megvannak még, sőt érdekes módon a politikai körforgásnak is a része, noha úgy tűnt, visszavonult veresége után. Sőt maga mondta azt korábban, hogy a politikai pályafutása helyett inkább az üzleti ügyekre koncentrál, hiszen elviekben lehetett volna országgyűlési képviselő is. Ugyancsak említik lehetséges kancellárnak a szintén korábban a jobboldalon politizáló Lengvárszky Attilát, aki Miseta Attila rektor kabinetének tagja, igazi egyetemi ember, a karrierje sokkal inkább egyetemi, mint politikai. És ő korábban pályázott is a kancellári posztra. Ugyanakkor a legvalószínűbb az, hogy nem az egyetemről fognak kancellárt választani, hanem külső embert találnak majd, aki nem volt részese az egyetemi belső harcoknak, így senkinek sem lehet a lekötelezettje, adósa, vagy éppen korábbi versenytársa, ellenfele. Na, és az is valószínű, hogy a lojalitás ugyan fontos lehet, de elsődlegesen nem az egyetemhez kapcsolódóan, hanem “Budapesthez”.
Szakik?
Hallottunk két gazdasági szakemberről is, egyikük a pécsi egyetem kötelékében dolgozik, kérdéses azonban, hogy valóban vállalná-e a megmérettetést (más ügyben korábban már visszalépett fontos pozíciót érintő jelöltségtől). Főleg, ha eljut hozzá is az az információ, hogy van esély arra, hogy az új kancellár kiválasztása már lefutott ügy és politikai szála van. Megkerestük mindenesetre, hogy adjon erre választ, de nem kívánt válaszolni, szerinte személyes ambíciókról (ha van, ha nincs) nem kell a nyilvánosságban beszélni. (Megjegyezzük, egy fontos közfeladatról kérdeztük.)
A másik gazdasági szakember nem Pécsett dolgozik, fontos kormányzati funkciót is betöltött az elmúlt években, de volt kapcsolata az elmúlt 10-15 évben Péccsel és a PTE-vel is. Úgy tudjuk őt is próbálják egyesek, talán egyetemi vezetői körből is kapacitálni, de vele nem tudtunk kapcsolatba lépni egyelőre.
Annak a fentebb idézett Bódis-kijelentésnek, hogy több pályázat is érkezhet, nem csak az lehet amúgy az alapja, hogy egy kifejezetten fontos állásról, az egész régióban az egyik legnagyobb befolyást jelentő pozícióról van szó, hanem az is, hogy elindult, elindulhat az egyetemi egységekben lobbi azért, hogy nekik valami miatt kedves ember kerüljön a kancellári székbe.
Csakhogy
Csakhogy, mint fent már utaltunk rá, a kancellári kinevezés annál sokkal fontosabb, hogy ez feltétlenül helyben dőljön el, legalábbis Budapest beleegyezése nélkül nem fog menni.
Ugyanakkor nem csak azt hallottuk, hogy Budapesten egészen a miniszterelnökig ért fel a pécsi kancellár ügye, azaz ő is tudott róla és jóváhagyását adta a váltásra, hanem éppenséggel akár a döntést is ő hozhatta meg végül. Azzal, hogy tényleg nem lenne rossz egy olyan embert felépíteni Pécsett, akit 2024-ben el lehet indítani a polgármesteri székért esélyes jelöltként. Jelenleg ugyanis a pécsi Fidesz szét van esve, egyes forrásaink szerint az sem véletlen, hogy Hoppál Péter meglehetősen ritkán hívja össze a helyi szervezet tagságát. Vagyis akár tényleg kapóra jöhet egy olyan fontos funkcióra egy megbízható, “saját” ember találni, akiről el tudják azt hinni az emberek 2024-ben, hogy alkalmas(!) lehet egy város elvezetésére. Ahogyan például a politikában egyáltalán nem ismert, amatőr Péterffy Attila is el tudta nyerni a polgármesteri címet, amiben része lehetett annak is, amit hangsúlyozott is a kampányban, hogy ő egy nagy cég vezérigazgatója volt és hasonló feladatok várnak majd rá akkor is, ha megválasztják polgármesternek.
Mióta vajon?
Az a pletyka is tartja magát, hogy Jenei “kifúrását” már több hónapja készíthették elő, annak ellenére, hogy elvileg ő maga sem tudott erről az utolsó pillanatig (vagy nem hitte el/nem foglalkozott ezzel a híreszteléssel). Úgy tudjuk, a váltás előkészítésébe hallgatólagosan a rektort is bevonták, illetve kérték a jóváhagyását, de alapvetően politikai ügyről van szó. Sőt a legvadabb pletyka arról szól, hogy Jeneit is hibáztatják a tavaly októberi választási vereség miatt.
Ami elsőre és másodikra is ökörségnek tűnik, de mondjuk ismét: ez a verzió is él, tartja magát. Az, hogy a Fidesz helyi erős emberei az ő felelősségét is felvetették, mondván a kampányban jobban kellett volna segítse őket. Ez az értesülés minden esetben arról is szólt, hogy a miniszterelnököt győzték meg erről. Ugyanakkor az egészen biztos, hogy ez a pletyka masszívan tartja magát, és megbízható források beszéltek arról nekünk, hogy ők is elképesztőnek gondolják, de ez valóban megtörténhetett.
Csak kreatívan
Ha ez igaz, akkor azonban, attól tartunk, hogy nem csak arról lehet szó, hogy hány átadást tartottak a választás előtt és mennyi esetben hívtak meg fideszes politikusokat (eláruljuk, ebben nem teljesített rosszul Jenei a lehetőségeihez képest), hanem arról is, hogy talán a fideszes kampány további, “kreatív” módon történő segítése nem valósult meg, vagy nem kellő mértékben, és ezzel kapcsolatban lehetett esetleg elvárás.
Más források is politikai okokat mondanak, de az egyik magyarázat szerint azzal, hogy “elveszítette” a Fidesz az önkormányzatot, kellett egy olyan nagyobb intézmény Pécsett, ahol közvetlen befolyást szerezhetnek. Erre pedig egy, a párt szempontjából valóban megbízható emberre volt szükség, és mert ennek a kritériumnak Jenei már nem felelt meg. A rossz nyelvek szerint a kancellár politikai kapcsolatai, és annak alapja, azaz rendőr múltja ebben a helyzetben nem a legjobb ajánlólevél a kialakult helyzetben, amire már az előbb is utaltunk.
Szerencsejáték?
Az új kancellár (javasolt) személyét ilyen körülmények és előzmények után dönthették el, és így került képbe Pécs egyik volt, fideszes alpolgármestere, Decsi István. Merthogy a nem hivatalos, nem megerősített értesülésünk az, hogy ő lehet az új kancellár. Decsinek van gazdasági végzettsége, nem csak politikai tapasztalata, és a lojalitását sem kérdőjelezi meg senki, de azt sem, hogy képes sokat, jól, kitartóan dolgozni. Alpolgármesterként már dolgozott, képviselőként az Uránvárosban sikeres időszakot zárt le. Ráadásul még két és négy év múlva is fiatal politikus lesz, azaz ha kancellárként bizonyít, akkor a Fidesz akár a jövőben pécsi polgármester-jelöltként is gondolhat rá. Decsi a Szerencsékjáték Zrt.-nél dolgozott, amikor elsővonalas politikus lett Pécsett, akkor ott fizetésnélküli szabadságra is ment. Most azonban nem ott dolgozik, valami miatt nem oda ment vissza, hanem egy másik állami vállalathoz, a Mecseki Erdészeti Zrt.-hez, ő lett januártól (egy tavalyi belső átszervezés miatt megüresedő helyen) a vadgazdálkodási osztály vezetője. Amiben szintén gazdasági végzettségét kamatoztathatja, habár az is köti a területhez, hogy szenvedélyes vadász hírében áll.
Decsi Istvánt is megkerestük, természetesen. Felvetettük neki, hogy őt tartjáék befutónak, és megkérdeztük tőle, hogy eldöntötte-e már, hogy indul vagy sem, illetve, hogy ki tudja-e azt zárni bizonyosan, hogy nem indul a pozícióért.
A válasz csupán annyi volt, hogy:
„a kérdés nem aktuális”.
Ebből azért nem mernénk egyértelműen azt mondani, hogy indulni fog a pozíció elnyeréséért a pályázaton, ha kiírják, de azt sem tudjuk ez alapján kijelenteni, hogy Decsi István nem kíván pályázatot benyújtani a PTE kancellári pozícióra, ha a jövőben majd kiírja az ITM.
Annyi egészen biztos, hogy nem csak Pécs és nem csak a pécsi egyetem és nem csak a pécsi egyetemi autonómia veszíthetne azzal, ha pártpolitikához ilyen erősen köthető szereplő kerülne a gazdasági csúcsvezetői posztra. Még akkor is ezt állítjuk, ha amúgy a feladatra alkalmas politikust neveznek ki.
Epilógus
Az élet fintorának is lehet közhelyesen nevezni azt, hogy noha a kancellárok feladatait, azt, hogy milyen területek és programok tartoznak hozzájuk meghatározzák a jogszabályok, de mostanra a gyakorlatban valamelyest mégiscsak felpuhult ennek a posztnak az ereje. Amint ugyanis az élet más területein, társadalmi folyamatokban is látjuk, az egyetemeket is, rektorostól, egyetemi autonómiástól együtt szépen lassan felőrli és maga alá gyűri a hatalom gépezete.
A következmény pedig az, hogy a tudományos, egyetemi élet területén persze még vannak egyes ügyekben villongások, de mostanra már (minimum látszólag) a legtöbb helyen az egyetemi vezetők is beállnak a sorba, nem szólnak ki, nem emelik fel a szavukat, nem tiltakoznak, nem kritizálnak – de nem azért, mert mindennel elégedettek lennének. És ez szükségszerűen azt is jelenti, hogy a kancellári pozíció a korábbihoz képest gyengült. Szóval, alapjában véve itt sem történt nagyon más, mint oly sok mindenütt máshol: a hatalommal szemben még a felkészült, erősnek gondolt felelős vezetők is csak a túlélésre játszanak.
19? Lapot!
