Míg az EMMI által kiadott járványügyi intézkedési terv alapján a vírusfertőzés szempontjából veszélyeztetett csoportba tartozó tanulók orvosi igazolással igazoltan otthon maradhatnak, a veszélyeztetett korosztályba tartozó és krónikus beteg pedagógusokat, nevelő-oktatómunkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottakat és az egyéb munkakörökben dolgozókat nem védi semmilyen előírás, írja közleményében a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete.
A cikk a hirdetés után folytatódik
A pedagógusok – óvodapedagógusok, általános iskolai tanárok, középiskolai tanárok, kollégiumi nevelők létszáma körülbelül 140 ezer fő. Az 50-59 éves tanárok aránya 35%, a 60 év felettieké 7%. A tanároknak tehát legalább a 42%-a koronavírusfertőzés tekintetében a veszélyeztetett korosztályba tartozik, írja közleményében a PDSZ. Ez pecdig az ő számításaik szerint nem kevesebb, mint 58 800 pedagógust jelent, az általuk tanított diákok száma pedig, átlagos osztálylétszámot figyelembe véve 1,2 millió fő.
A PDSZ arra hívta fel ennek kapcsán a fenntartó, az EMMI figyelmét, hogy a munkáltató kötelezettsége a szervezett munka során az egészséges és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósítása, a tevékenység megszervezése olyan módon, hogy az ne jelentsen veszélyt a munkavállalókra. A munkáltatói munkavédelmi feladatok teljesítésével összefüggésben keletkező költségeket és egyéb terheket nem szabad a munkavállalóra hárítani.
Szerintük azonban az EMMI által kiadott járványügyi intézkedési tervben a biztonságos munkafeltételekhez szükséges, munkáltatók számára előírt protokollnak a nyomát sem látni. Egyetlen szó sincs a dolgozók számára biztosított védőfelszerelésekről (pl. maszkok biztosítása), de olyan alapvető óvintézkedésekről sem, mint a tesztelés, vagy legalább az intézményekbe belépő személyek hőmérőzése. Miközben például az Egészségügyi Világszervezet jó gyakorlatként hozta azt a holland példát (De Springbok), amikor is két oktató megbetegedését követően, megelőző célzattal az egész intézményt visszaállították online oktatásra. Ameddig az összes teszteredmény vissza nem jött. Hasonló monitorozásra és gyors tesztelésre azonban nincs mód megfelelő óvintézkedések lefektetése nélkül.
Az elmúlt hetekben folyamatosan aggasztó hírek érkeztek a magyar turisták által kedvelt nyaralóhelyek koronavírus általi fertőzöttségéről, írják. A kormány pedig arra készül, hogy szeptember 1-je után komoly utazási korlátozásokat vezet be ezekre az országokra. A kormány által közölt információk szerint a fertőzések döntő számban külföldről behurcoltak. A tanulók egy része a járványügyi szempontból veszélyessé vált szomszédos országokból, pl. Horvátországból érkezik az iskolába, ráadásul nem kevesen – kihasználva a vakáció utolsó heteit – a két hetes lappangási időn belül.
A pedagógusok nem rendelkeznek azzal a tudással, hogy megállapítsák, melyik diák beteg, ki mutatja a koronavírus-fertőzésre jellemző, arra utaló tüneteket (nem beszélve arról, hogy jelen ismereteink szerint fertőzött, de tünetmentes egyének is fertőzhetnek). Ez sokkal inkább járványügyi szakemberek, a védőnők, az iskolaorvosok feladata. Az oktatási kormányzat kötelezettsége éppen ezért a PDSZ szerint, hogy garantálják a diákok, és a mintegy 60 ezer pedagógus egészségügyi biztonságát, munkaképességének megőrzését.
Ezek az elvárások ráadásul nem újak. Az Oktatásügyi Világszervezet (Education International) öt pillért fogalmazott meg a biztonságos oktatás érdekében, olvasható a PDSZ-közelményben. A világszervezet szakmai anyagában kiemelt helyen szerepel, hogy a nemzeti kormányoknak és az oktatásirányításnak úgy kellene a pedagógusokra tekintenie, mint a többi ún. nélkülözhetetlen dolgozóra. Ennek a szakszervezeteikkel való folyamatos társadalmi párbeszéd mellett része kellett volna, hogy legyen egy egyértelmű megállapodás a higiéniai lépésekkel kapcsolatban. Az anyag szintén kiemelte a veszélyeztetett dolgozókra vonatkozó intézkedéseket.
Ha a munkavállaló megbetegszik, felmerül a munkáltató kártérítési felelőssége, főképpen, ha a fertőzést a munkaviszonnyal összefüggésben kapja el a munkavállaló, tehát a munkavégzési helyén, vagy kiküldetés alatt, üzleti rendezvényen, tehát a munkafeladatainak teljesítésével összefüggésben. Ha a koronavírussal fertőzött munkavállaló megbetegedése foglalkozási megbetegedésnek minősül, a munkavállaló részére felgyógyulásáig (de legfeljebb 1+1 évre) a munkabére 100%-át jelentő baleseti táppénz jár, továbbá a munkáltató köteles megtéríteni a munkavállaló egyéb kárait is, kivéve azokat a károkat, amelyek a foglalkozási megbetegedés beálltakor előre nem láthatóak, illetve amelyeket a munkavállaló vétkes közrehatása okozott. A fentieket támasztja alá a Globális Szakszervezetek Tanácsának (CGU) állásfoglalása, miszerint a koronavírusfertőzést mint foglalkozási kockázat kell elismerni a 177. ILO‐egyezmény alapján.
A PDSZ véleménye szerint tehát nem lehet a felelősséget a szülőre sem egy az egyben átruházni. Ahogy a pedagógusnak, úgy a szülőnek sem feladata a betegség összes tünetének felismerése. A kormány feladata olyan feltételek meghatározása, amelyek teljesülése esetén léphet a gyermek, a tanuló az intézménybe. Ilyen volna pl. a kötelező nyilatkozattétel, amennyiben a gyermek vagy valamely vele egy háztartásban élő személy szeptember 1. előtt 14 nappal olyan országban tartózkodott, vagy olyan országból tért haza, melynek besorolása sárga, vagy piros volt, illetve zöld besorolása időközben változott. Ez esetben tesztelés vagy 14 napos karantén előírása szükséges.
Elfogadhatatlan és megdöbbentő a szakszervezet szerint a veszélyeztetett korcsoportba tartozó, vagy krónikus betegségek miatt veszélyeztetett munkavállalók esetében a Maruzsa Zoltán államtitkár által “megoldásként” javasolt fizetés nélküli szabadság igénylése is.
„Első látásra nem akartuk elhinni, hogy az államtitkár egy több kockázati tényező miatt magát veszélyben érző pedagógusnak ezt írta: „Mivel egyelőre nincs járvány Magyarországon, biztonságos a tanítás és a tanulás. Ahogy az anyag tartalmazza, ha bárhol beüt egy iskolába a fertőzés, akkor ott célzottan lépünk. Ha a helyzet változik, a protokoll is változik majd. Én nem vagyok egészségügyi szakértő, de abban bízom, hogy minden rendben lesz! Nekem nincs erre megoldás a tarsolyomban, de ha nagyon fél, akkor menjen biztosra és hagyjon ki egy tanévet.” Maruzsa Zoltán azonban – kérdésünkre . a PDSZ-nek írt válaszában megerősítette, hogy valóban felvetette végső megoldásként a fizetés nélküli szabadság igénybevételét, amelyhez szerinte a munkavállalónak joga van.”
Ez a javaslat a PDSZ szerint két okból sem járható: nemcsak azért, mert az alacsony keresetű pedagógusok nem rendelkeznek egy évre elegendő tartalékkal, hanem azért sem, mert a munka törvénykönyve szerint csak három esetben köteles a munkáltató a munkavállalót fizetés nélküli szabadságra engedni:
– gyermeke harmadik életévének betöltéséig,
– hozzátartozója tartós – előrethatólag harminc napot meghaladó – személyes ápolása céljából, az ápolás idejére, de legfeljebb két évre
– a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés tartamára.
Más esetekben a munkáltató nem köteles fizetés nélküli szabadságot adni.
A jelenleg hatályos jogszabályokban egyébként valóban nyoma sincs annak, hogy koronavírusjárvány van. Így az EMMI által kiadott járványügyi protokollnak nincs semmiféle jogszabályi alapja, amelyen szintén haladéktalanul változtatni szükséges, ellenkező esetben ki kellene mondani, hogy márpedig járvány nincs, maszkviselés, távolságtartás sehol sem szükséges. Addig azonban, amíg ezt felelősen nem lehet állítani, az iskolára is olyan szabályokat kell alkotni, amelyek az abban tartózkodók egészségét is védik.
„Azt kérjük, sőt követeljük, hogy pikírt megjegyzések helyett érdemben vizsgálják meg a PDSZ pontokba foglalt észrevételeit, és ezek figyelembevételével dolgozzanak ki olyan intézkedési tervet, amely valóban szavatolja a biztonságos és egészséget megóvni képes munkafeltételeket!”
A PDSZ többek közt az alábbiakat követeli:
Biztosítsák minden intézményben a kézfertőtlenítés és a hőmérőzés technikai feltételeit!
Haladéktalanul dolgozzanak ki, és vezessenek be egységes tesztelési protokollt az irányításuk alá tartozó területeken!
Adjanak lehetőséget az intézményvezetők számára a digitális munkarend bevezetésére annak érdekében, hogy amennyiben akár személyi, vagy tárgyi feltételek hiányában az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételei nem biztosítottak, a tanulók és a munkavállalók védelme érdekében a tanítás ne az intézményben follyon.
Tegyék lehetővé a leszakadó régiók és az alacsony osztályhelyzetű tanulók speciális igényeinek megfelelő felzárkóztató programok bevezetését az érintett intézményekben!
Biztosítsanak az intézmények teljes nyitvatartási ideje alatt megfelelő létszámú takarítót!
Orvosi igazolás alapján mentesüljenek a munkavégzés alól azok a munkavállalók, akik koruk, krónikus betegségeik, vagy családtagjaik okán különös védelmet igényelnek!
A PDSZ v égül megjegyzi, hogy a tavaszi és a nyári időszakban lett volna idő minderre felkészülni. Ahelyett, hogy a kormány a sokat vitatott NAT bevezetését erőltette volna, logikus és felelős döntéssel elhalaszthatta volna annak bevezetését, hogy alaposan és körültekintően felkészülhessen a járványügyi szempontból bizonytalan őszi tanévkezdésre.
19? Lapot!
