Lehet-e jogszerűen tüntetni, demonstrációt tartani egy olyan, nyitvatartási idővel rendelkező, de abban szabadon látogatható, és elsősorban közpénzből működtetett térben és intézményben, amilyen például a Zsolnay-negyed? És valóban magánterület-e – e kérdésekre kerestük a választ.
A cikk a hirdetés után folytatódik
Merthogy, mint megírtuk kedden reggel egy maroknyi pécsi civil a Zsolnay-negyedet összekötő, és a negyed egyik szimbólumának számító gyalogoshídon szeretett volna a Színház- és Filmművészeti Egyetem autónómiája mellett demonstrálni azzal, hogy a gyalogoshídra kifeszít egy molinót, a már jól ismert Free SZFE (vagyis Szabadságot az egyetemnek) felirattal. Azt is leírtuk, hogy a biztonsági őrök azonnal ott teremtek, és már a hídon, az akciót is igyekeztek meggátolni, habár végül kikerült a molinó, miközben végig arra hivatkoztak, azt ismételgették, hogy a Zsolnay-negyed egy magánterület.
Még aznap írt választ a Szabad Pécsnek a ZSÖK vezetése, amiben arról beszéltek, hogy a Zsolnay Kulturális Negyed valóban nem közterület, csupán a köz számára nyitvatartási időben megnyitott magánterület. A gyalogoshídon pedig közlekedésbiztonsági szempontból hatóságilag tilos elhelyezni bármilyen molinót. Emiatt a ZSÖK sem használta soha ezt a – valóban látványos – felületet saját marketingcéljaira sem, hiszen elsődleges a híd alatti úton közlekedők biztonsága. Azt már mi írtuk és írju, hogy itt arról is szó lehet, hogy esetleg a transzparens az útra esik, nem megfelelően biztonságos rögzítés miatt, illetve elterelheti az új vizuális elem az úton közlekedők figyelmét.
Az időrendben első válaszában a ZSÖK vezetősége azt is mondta, hogy nyitott a párbeszédre, ezért azt kéri a szervezőktől, hogy az esetleges jövőbeli demonstrációk tervezésénél egyeztessenek a lehetőségekről, hiszen számos olyan szabály (például a műemlék épületek védelme, közlekedésbiztonsági jogszabályok stb.) merülhet fel, ami miatt indokolt az előzetes megbeszélés.
Rákérdeztünk hát erre az utóbbira, hogy megtudjuk, mire gondoltak. Arra-e, hogy a Zsolnay-negyed magánterület, de valami okból, például jófejségből engedik a demonstrációkat (vagy bizonyos demonstrációkat) a negyedben, de kizárólag ott lehet ilyesmiről szó, ahol egyéb más okból nem tilos (híd, műemlék)? Avagy inkább azt jelenti, hogy függetlenül attól, amit a ZSÖK válaszának első bekezdése tartalmaz, hogy egy magánterületről van szó, a ZSÖK vezetői mégiscsak tudják azt, hogy a jogszabályok alapján nem tilthatják meg a véleménynyilvánítás körébe tartozó akciókat a negyedben ott, ahol más okból (műtárgy- és műemlékvédelem, közlekedésbiztonság stb.) nem lehetséges?
Az újabb válaszban azt írták, hogy az a céljuk, hogy a Zsolnay-negyedet minél inkább kinyissák a látogatók felé, hogy a nmegyed valóban otthona legyen a játszótéren üldögélő családoknak, az itt tanuló egyetemistáknak és a különféle programok látogatóinak is.
Tudják, hogy efféle bázisnak lenni nagy felelősséggel jár, ezért nyitottak a párbeszédre, a gyülekezési jogot és a véleménynyilvánítás szabadságát tiszteletben tartják. Szükségesnek találták azonban ismét rögzíteni azt, hogy a negyed nem szűken vett értelemben közterület, hanem a közforgalom számára nyitvatartási időben megnyitott, időben és térben korlátozottan, és az adott funkciónak megfelelően használható, önkormányzati tulajdonban álló ingatlan.
„A gyülekezési jogról szóló törvény kimondja, hogy közterületnek nem minősülő helyszínen csak az ingatlan tulajdonosának és használójának hozzájárulásával szervezhető gyűlés” – írta a ZSÖK.
Tehát “egy esetleges demonstráció során a ZSÖK NKft-nek, mint örökségvédelmi feladatokat ellátó gazdasági társaságnak biztosítania kell azt, hogy ne károsodjon a műemlék épületek állaga, valamint meg kell vizsgálnia azt, hogy a gyűlés egyéb biztonsági előírásba (pl. a híd tekintetében közlekedésbiztonsági előírásba) ütközik-e. Ha az adott esemény nem sért semmilyen biztonsági előírást, akkor nyitvatartási időben és a negyed közforgalom számára megnyitott területein a gyülekezési jog és a véleménynyilvánítás szabadsága, mint alkotmányos alapjog korlátozás nélkül érvényesülhet.” – tették végül hozzá-
A ZSÖK vezetése tehát a második válasz szerint fontosnak tartja a szólásszabadságot és a véleménynyilvánítás szabadságát, ezért a negyed egyes (más okból nem tiltott) részein engedélyezi az ebbe a körbe tartozó demonstrációk megtartását, ha azt a szervezők előzetesen megkérik/bejelentik, és ők ahhoz hozzájárulást adtak.
Csakhogy egészen mást mond erről egy másik ügy kapcsán a Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése, amely a gyülekezési jogról szóló törvény vonatkozó passzusára hivatkozik, íme:
„A közforgalom számára nyitva álló magánterületeket a gyülekezési jog szempontjából közterületnek tekinti a gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. törvény (a továbbiakban: Gytv.) 15. § a) pontja, amellyel a Gytv. lehetővé teszi, hogy a közforgalom számára nyitva álló magánterületeken is pusztán bejelentés alapján, a tulajdonos engedélye vagy hozzájárulása nélkül legyen tartható a gyülekezési jog körébe tartozó rendezvény.”
Vagyis a gyülekezési jog szempontjából a közforgalom számára nyitva álló magánterület (ilyen például a Zsolnay-negyed is) közterület, és mint ilyen, előzetes bejelentéssel, de külön engedély nélkül lehet gyülekezni és demonstrálni a területen.
22.10 Frissítés/Javítás – Valóban szükséges lehet a ZSÖK előzetes engedélye, mivel időközben szigorodott a törvény
Többen is felhívták a figyelmünket arra, hogy a lapunk által bemutatott és linkelt Kúria-határozat vonatkozó része alapján valóban nem volt szükség a múltban a gyülekezési törvény hatálya alá eső események szervezőinek a Zsolnay-negyedhez hasonló intézmények tulajdonosaitól, fenntartóitól származó előzetes engedély beszerzésére, ha demonstrálni akartak, elég volt csupán az előzetes bejelentés (legfeljebb 3 hónappal korábban, legkésőbb 48 órával korábban), de ez megváltozott. Az új gyülekezési törvény ugyanis e téren is szigorodott. Vagyis a fenti példa arra nem alkalmas immáron, hogy útmutatóul szolgáljon az efféle rendezvények szervezőinek – ugyanakkor azt nagyon is jól megmutatja, és emiatt nemhiába állt itt, hogy többek közt milyen változást hozott az egyik legfontosabb alapjog, a szabad véleménynyilvánítást is érintő gyülekezés szabályozásában az új jogszabály.
A Kúria döntése ugyanis még éppen az előző jogszabályra vonatkozóan mondta ki azt, hogy a Zsolnay-negyedhez hasonló intézmények közterületnemk számítanak a gyülekezési jog szempontjából. Ez viszont változott, többek közt azért, mert a Zsolnay-negyed nem korlátlanul látogatható, mert van nyitvatartási ideje:
1. § [A békés gyülekezés joga]
(…)
(2) Közterületnek nem minősülő helyszínen csak az ingatlan tulajdonosának és használójának hozzájárulásával szervezhető gyűlés.
illetve
10. §
(…)
(8) E törvény alkalmazása során közterület a közhasználatra szolgáló minden olyan állami vagy önkormányzati tulajdonban álló földterület, amelyet az ingatlan-nyilvántartás ekként tart nyilván, és amelyet mindenki korlátozás nélkül igénybe vehet, ideértve a közterületnek közútként vagy térként szolgáló részét is.
19? Lapot!
