Tudni szeretné, valójában mit is értünk az alatt, hogy egy újság független és objektív? Mi a valós helyzet a magyar médiában? Miért fontos ez önnek? Miért jár ön azzal rosszul, ami most van? Hogy lehet-e ezen változtatni? Magyarország egyik legismertebb, ráadásul pécsi médiajogásza, a korrupcióellenes nemzetközi szervezet, a Transparency International (TI) magyarországi szervezetének vezetője és a Szabad Pécs felelős szerkesztője a Zoom-on beszélnek ma délután a magyar média helyzetéről.
A cikk a hirdetés után folytatódik
Aki viszont látni és hallani szeretné a ma délután öt órától kezdődő és este fél hétig tartó panelbeszélgetést, vagy csak belehallgatna, annak előzetesen regisztrálnia kell az eseményre, és arra kérünk mindenkit, aki csak teheti, hogy tegye ezt meg, akkor is, ha az egész beszélgetést nem lesz módja végigkövetni.
A Transparency International Magyarország e panelbeszélgetés keretében megvizsgálja a sajtószabadság állapotát, valamint a médiapiac és a korrupció összefüggéseit hazánkban, kitérve a KESMA-ra, az Index-ügyre, az újságírói függetlenség és az objektivitás fogalmaira, valamint a fizetős tartalmakon alapuló piaci modellek fenntarthatóságára.
A Lejtőn a médiaszabadság címet kapott beszélgetésre EZEN A LINKEN LEHET REGISZTRÁLNI.
A panelbeszélgetés Faceboook-eseménye és leírása: ITT ÉRHETŐ EL.
A beszélgetés résztvevői
- Polyák Gábor, egyetemi docens, PTE BTK Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék
- Babos Attila, kiadásért felelős szerkesztő, Szabad Pécs
- Martin József Péter, ügyvezető igazgató, TI Magyarország
Moderátor: Szabó Dániel, kommunikációs projektmenedzser, TI Magyarország
Hogy miért is fontos a hazai média helyeztéről beszélni? Miért fontos akár újra és újra erről elmondani az aktuális véleményeket? Mert nem az a kérdés, hogy betegeskedik-e a magyar médiaszabadság, hanem hogy van-e még Magyarországon sajtószabadsáh. És mert a független hazai sajtó tényleg padlóra került és mint látható ez a folyamat nem állt meg.
És miközben a hazai ellenzék és a nyugat-európai közvélemény a magyar sajtószabadság folyamatos romlásáról számol be, addig a kormányoldal továbbra is balliberális médiatúlsúlyról beszél, és a miniszterelnök szerint a magyar sajtó sokszínűbb, mint a német.
Az elmúlt négy évben sorra szűntek meg vagy alakultak kormánypártivá a régi orgánumok. A kirúgott vagy kilépett újságírók egy része új lapokat alapított. A legnagyobb volumenű médiapiaci változás 2018-ban történt: ekkor hozták létre a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítványt (KESMA), amely a nyomtatott sajtó 80 százalékát, az online sajtó 40 százalékát ellenőrzi, és amelynek kuratóriumában korábbi és jelenlegi kormánypárti képviselők foglalnak helyet.
Az alapítvány piactorzító hatását több független szakmai szervezet is bírálta, így az Európai Bizottság felkérésére a Médiapluralizmus és Médiaszabadság Központ. A Riporterek Határok Nélkül 180 országot a sajtószabadság mértéke szempontjából rangsoroló listáján a 89. helyre csúsztunk vissza.
A közelmúltban is történtek hasonló, a nemzetközi közvélemény számára is hírértékkel bíró médiapiaci fejlemények: a hazai online sajtó legolvasottabb lapjában mondott fel szinte a teljes szerkesztőség, hogy aztán Telex néven új, közösségi finanszírozású lapot indítsanak.
Legutóbb pedig, bár erre lett volna lehetősége, a magyar médiahatóság nem hosszabbította meg automatikusan a Klubrádió frekvenciáját, amivel gyakorlatilag megüzenhették, hogy hiába pályáznak majd, arra számíthatnak, hogy nem ők fogják azt megkapni a jövő évben esedékes elbíráláskor.
A hazai médiapiac tehát folyamatos átalakulásban van, miközben a kormánykritikus médiumok az állami hirdetések szinte teljes hiánya mellett próbálnak fennmaradni.
Mindezek tükrében a mai beszélgetésen szeretnénk megvizsgálni a sajtószabadság állapotát, a médiapiac és a korrupció összefüggéseit Magyarországon, kitérve a KESMA-ra, az Index-ügyre, az újságírói függetlenség és az objektivitás fogalmaira, valamint a fizetős tartalmakon alapuló piaci modellek fenntarthatóságára.
