A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) civil jogvédő szervezet jogsegélyszolgálatot indított Pécsen. A szervezet, mint megírtuk, kéthetente várja azokat, akiknek nincs más lehetőségük speciális jogi problémáikkal, közjogi problémákkal kapcsolatban tanácsot kérni. Céljuk, hogy mindenki tisztában legyen a jogaival. Szabó Attilával, a TASZ jogi munkatársával beszélgettünk.
A cikk a hirdetés után folytatódik
Hogyan és milyen ügyekben lehet igénybe venni a tanácsadást?
Jelenleg csak telefonos, illetve e-mailes jogsegélyünk van, a telefonos jogsegélyszolgálathoz kedden délután és csütörtök délelőttönként bárki fordulhat az országból. Sokan teszik is. Annyiban más a pécsi tanácsadás, hogy megpróbálunk minél közelebb kerülni az emberekhez. Ez egyfajta bátorítás is. Júniusban kezdtük el a pécsi tanácsadást, meg akartuk nézni, van-e rá igény. Mi magunk is kíváncsiak voltunk, hogy el tudjuk-e látni ezt a feladatot, hiszen a személyes jogsegélyezésnek elsősorban mentális terhe van, teljes koncentrációt kíván. Azt tapasztaltuk, hogy van igény a segítségünkre.
Sokszor családjogi vagy magánjogi kérdéssel keresnek meg bennünket, de ezekhez az ügyekhez nincs meg a megfelelő tudásunk a TASZ-ban, hiszen alapvetően közjoggal foglalkozunk. Olyan témákkal, amikor az állam, az állami szerv, például az önkormányzat és a sértett polgár között van valamilyen egyet nem értés.
Mitől egyedi ez a tanácsadás?
Az állam által biztosított jogi segítség ismereteink szerint nem működik túl jól. Azt látjuk, hogy az igazán rászoruló és kevésbé iskolázott embereknek egyáltalán nem nyújt igazi segítséget, az persze értékelendő, hogy a kormány megpróbál valamit tenni de ezt nem jól, nem hatékonyan teszi. Sok olyan ügyem volt, ahol a jogsegélyt kérő már próbálkozott az állam által működtetett Jogi Segítségnyújtó Szolgálatnál, viszont nem kapott megfelelő segítséget, ezért fordult a TASZ-hoz. Szükség van az államtól független civil szervezetekre, mint amilyen a TASZ, mivel olyan jogi segélyt nyújtanak, ahol az állammal szemben képviseli az embereket. Magyarországon talán még a Helsinki Bizottságnak van ilyen telefonos segítségnyújtása, de nem tudok arról, hogy Budapesten kívül nyújtana bárki személyesen ingyenes jogi tanácsadást.
Milyen mélységben segítenek az ügyekben: egyszeri tanácsadásról van szó vagy ügyképviseletről is?
Ez változó. A TASZ-nak van egy olyan stratégiai célja, hogy erősítse a magyar társadalomban működő civil szervezeteket. Egy hölgynek, aki tüntetést szeretne szervezni itt, Pécsen, elmondtam, hogy mit kell tennie, egyébként a TASZ-nak van is egy oldala, ahol ez közérthetően le van írva, a tiltakozz.hu. Arról is felvilágosítottam, hogy ha a rendőrség korlátozza a gyűlést, tehát nem engedi, hogy úgy történjen, ahogy szeretné, akkor azonnal írjon nekem, mert tudunk ügyvédet biztosítani, hogy bíróságon képviselhesse az ügyet. Vannak olyan esetek, amelyek egyértelműen a TASZ stratégiai céljához kapcsolódnak, ezekben tudunk ügyvédi segítséget is adni. Ilyenkor az ügyvéd képvisel is, tehát nem kell elmenni az érintettnek a bíróságra. Egyébként az ügyfeleinktől soha nem kérünk pénzt sem tanácsadásért, sem a képviseletért, de mivel a működésünk teljesen ingyenes, nagyon örülünk, ha bárki adománnyal támogat bennünket vagy a személyi jövedelem adója 1%-át ajánlja fel.
Hogyan kell elképzelni egy tanácsadást?
A pécsi Emberség Erejével Alapítvánnyal közösen megfogalmaztuk, hogy milyen típusú ügyekben tudunk segítséget nyújtani. Ők készítettek ehhez egy webes felületet, ahol időpontot lehet foglalni. Ezt érdemes felkeresni és végiggondolni, hogy olyan üggyel jön-e ide a minket megkereső, ami a tevékenységünkhöz kapcsolódik. Volt, aki hozott iratokat és azokból lehetett dolgozni, más pedig elmondta, hogy mi lenne az elképzelése, és gondoljuk át együtt, hogy az jogszerű-e.
Miért tartja fontosnak, hogy részt vegyen a TASZ munkájában?
Amikor Pécsre jöttem, a vasúti kocsiban mindenkin volt maszk, de néhányuknak nem az orrán. Gondoltam, megkérem a kalauzt, hívja fel az utastársak figyelmét arra, hogy ez így nem sokat ér. Megérkezett a MÁV-alkalmazott, akinek szintén nem volt az orrára felhúzva a maszk. Kiderült, számára sem fontos ennek a szabálynak a betartása. Szerintem ezt nem a mi dolgunk eldönteni, hiszen ezt az állami szervek írják elő. Zsigeri ellenállást vált ki belőlem amikor úgy érzem, hogy egy adott problémával kapcsolatban nem a megoldásra törekszünk. A kalauznak mint magánembernek lehet ez a véleménye, de alkalmazottként nem. Ilyen helyzetben ösztönösen jön, hogy valamit tennem kell. Azt vallom, ha nem találunk egy szabályt helyesnek vagy jónak, akkor támadjuk meg. Szeretek azért tenni, hogy a világ jobb, élhetőbb hely legyen. Ehhez sokszor szükséges konfrontálódni. A jog erre egy alkalmas eszköz.
Valahányszor kinyitsz egy könyvet és elolvasod, egy fa elmosolyodik, mert látja, van élet a halál után.
