Pécs polgármesterének és a pécsi közgyűlés tagjainak címzett levelet fogalmaztak meg pécsi, Pécsett élő, Pécshez kötődő értelmiségiek, színházhoz értők a Pécsi Nemzeti Színház igazgatóválasztása kapcsán. Azt kérik, fontolják meg jól a döntést, mert az nem csupán egy intézmény igazgatójának megválasztásáról szól.
A cikk a hirdetés után folytatódik
Az alábbiakban, később közöljük a nyílt levelet is, de addig is röviden, emlékeztetőül összefoglaljuk a legfontosabbakat, amit tudni érdemes. Sőt, egy picivel még annál is többet.
A Pécsi Nemzeti Színház jelenlegi igazgatójának, Rázga Miklósnak a mandátuma a jövő év elején lejár. Ő már korábban jelezte, hogy nem kíván indulni újra a posztért. Elviekben indulhatott volna az igazgatói pályázaton. Hogy mi áll a döntése hátterében, nem tudni teljesen biztosan, mert a hivatalos verzió mellett pletykák is élnek. Arról is beszéltek, hogy a Fidesz jelezte neki, hogy ők nem fogják támogatni az indulását, és azt is lehetett hallani, hogy háttérbeszélgetéseken a város vezetői részéről hangzott el az, hogy nem szeretnék, ha ő indulna. Ő maga viszont azt mondta, és ez egy logikus magyarázat lehet, hogy a várható, a korábbiaknál rosszabbnak gondolt anyagi feltételek mellett nem szeretne igazgató lenni, már csak azért sem, mert már így is pengeélen táncoltak.
A PNSZ nyilvánosan kiírt igazgatói pályázati határideje lejárt. Négyen pályáztak, adtak be érvényes pályamunkát. Közülük kerülhet ki az új igazgató, hacsak nem döntenek valami miatt a pályázat visszavonásáról, de ennek csekély az esélye Négy igazgatójelölt, igazából négy színházi csapat jelentkezett. Mára három pályázat nyilvános, és abban is mindenki biztos volt már korábban is, hogy e három pályázó valamelyike lesz végül a befutó.
A hivatalos döntést Pécs MJV Önkormányzata mondja ki, zárt ajtók mögött. Ugyanakkor a jelenlegi speciális járványügyi helyzetben elviekben a pécsi polgármester dönt. Azt nehezen tudjuk azonban elképzelni, hogy ebben az ügyben valóban ő hozná meg egyedül a döntést, és ne egyeztetne a képviselőkkel, hiszen erre van lehetősége.
Az ügyet bonyolítja, hogy amúgy elviekben ez a városházi döntés valójában egy formai döntés lenne, mivel a pécsi önkormányzat megállapodott a kulturális kormányzattal a közös, önkormányzati-állami működtetésben, aminek lényege, hogy a jegy- és egyéb saját bevételeken túl a pécsi önkormányzat mellett az állam is támogatja a PNSZ működését. Cserébe viszont a pécsi közgyűlésnek vállalnia kellett, hogy az igazgatóválasztást megelőző bizottsági döntést elfogadja, a szerint szavaz, bármely jelöltet is ajánlják a figyelmükbe. Merthogy a bizottsági döntés az formailag egy ajánlás, de így, a fenntartási szerződés miatt mégsem teljesen az. De elviekben szavazhatnak annak ellenében is, a következmény azonban elvileg az állami pénz elvesztése, és még talán ki nem számítható politikai következmény is. A bizottság tagjainak többsége a Fideszhez, illetve a kormánypártiakhoz kötődő tagból áll, vagy legalábbis a sajtóban így számolnak.
A bírálóbizottsági döntés megszületett, de nem nyilvános.
A Szabad Pécs úgy tudja, hogy a bizottság Lipics Zsolt és Vidákovics Szláven pályázatát támogatta, de erről elviekben semmilyen hivatalos információnk nincs, illetve nem is lehet, hiszen a döntés nem nyilvános, ennek ellenére városszerte beszélik színházértő körökben, hogy ez a döntés született.
Mindenesetre mi úgy tudjuk, hogy bár a másik két, nyilvánosságra hozott pályázóra is szavaztak a bizottság tagjai, a legjobbnak a PNSZ színművésze, Lipics Zsolt által vezetett pályázatot tartotta a grémium. Pontosabban rájuk szavaztak a legtöbben.
Amit egy mondatban el lehet mondani a három pályázatról, hogy a két fővárosi csapat progresszívebb színházat szeretne Pécsett látni, Lipicsék pedig nagyjából azt a vonalat vinnék tovább, ami az elmúlt években is volt, némi újítással persze. (A pályázatokról terveink szerint külön cikkben számolunk még be.)
Kapcsolódó cikkeink: a minisztériumi szerződésről, plusz a ZSÖK-ről is, a pályázatról és a színházigazgatói vitáról, a pályázatok ról, a színház ügyéről.
A döntést tehát az új igazgatóról ilyen előzmények után kellett volna meghoznia a pécsi közgyűlésnek, és ilyen előzmények után kell meghoznia Pécs polgármesterének. Nyilvánvalóan éppen ezért születtett az alábbi nyílt levél is.
„Tisztelt Közgyűlés, tisztelt Polgármester úr!
A Pécsi Nemzeti Színház igazgatóválasztását figyelemmel kísérő érdeklődők abban a szerencsés helyzetben vannak, hogy miután a négy pályázatból három nyilvánossá vált, betekintést nyerhetnek az egymással versengő koncepciókba. Tudvalévő az is, hogy a városnak a döntést egy politikailag terhelt szituációban kell meghozni. Azonban ennek a döntésnek a tétje mégsem elsősorban a kormányzati kultúrpolitikához való viszony: ez a döntés mindenekelőtt arról szól, hogy Pécs városa milyen vízióval rendelkezik a saját kulturális szcénája felől.
A nemzeti színház rendkívül jelentős szerepet tölt be Pécs életében, és ez a szerep túlmutat egy-egy adott évad műsorstruktúráján. Ez az intézmény, már csak méreténél fogva is, katalizátora-mozgatója képes lenni a város kulturális életének, hatással bírhat más, akár pécsi, akár Pécsen kívüli kulturális intézmények és közösségek életére is – vagy ha ezt a szerepét valamiért éppenséggel nem tölti be, az is tanulsággal bíró és a tanulságok levonásáért kiáltó szituáció. Az igazgatói pályázatok közti választás pontosan az a helyzet, amikor alkalom nyílik e tanulságok levonására.
A döntéshozatal során mérlegelni kell, hogy a különféle tervek milyen hatást gyakorolhatnak egyrészt Pécs kultúrájára, másrészt a városnak a magyar kulturális térben betöltött szerepére. A nyilvánosságra került pályázatok több ajánlatot is felkínálnak. Felkínálják egyfelől a jelenlegi működésmód folytonosságot szem előtt tartó reformját, másfelől pedig felkínálják a léptékváltás ígéretét is, azt a lehetőséget, hogy a pécsi színház országos szinten irányadó kulturális műhellyé váljon. Bármilyen döntést hoz is a közgyűlés, azt szeretnénk, ha tisztában lenne ennek a választásnak a súlyával. A pályázati anyagok ismeretében kijelenthető, hogy ez a döntés a város kulturális horizontjának a kijelöléséről is szól. Levelünkben ennek a jelentőségére szeretnénk fölhívni a döntéshozók figyelmét. Arra kérjük őket, konzultáljanak színházértő szakemberekkel, tájékozódjanak körültekintően és legyenek nyitottak a hozzáértők meglátásaira.
Pécs, 2020. november 10.
Aradi Hanga Zsófia egyetemi hallgató
Bacskó Tünde színművész
Bigazzi Sára szociálpszichológus
Fábián Gábor színművész
Keresztesi József író
Kőhalmi Andrea marketing- és közönségkapcsolati vezető
Mester Zoltán kommunikációs szakember
Nagy Erzsébet tanár
P. Müller Péter színháztörténész
Varga Gabriella mozivezető
Vatai Éva tanár”
