A Kodály Központ tíz évvel ezelőtti megnyitásáról megemlékező tegnapi cikkünkben írtuk meg, hogy a pécsi Kodály Központot Kodály Zoltán (és egyben Beethoven) születésének évfordulóján nyitották meg. Mint írtuk, a világ tegnap ünnepelte az egyetemes zene egyik legnagyobb alakjának Beethovennek a 250. születésnapját. Talán kevesen tudják, hogy ha csak egyetlen is, de van kapcsolat Pécs és Beethoven közt. És az nem is akármilyen kapcsolat.
A cikk a hirdetés után folytatódik
Minderről a kapcsolatról olvashatnak a pécsi Csorba Győző könyvtár honlapján, szintén tegnap, szintén a Beethoven-jubileumra megjelentetett nagyszerű cikkben. Csakúgy mint a nemrégiben általunk ugyancsak szemlézett Kodály-cikk esetében, a szerző itt is Kovács Attila rádiós újságíró, komolyzenei szakújságíró, aki – azon túl, hogy érdekes, aktuális és számos zenemű tekintetében pécsi zenei videókat is beágyazó cikket írt – ismét meggyőzte olvasóit rendkívüli felkészültségéről és nem mindennapi komolyzenei műveltségéről.
A cikket ITT OLVASHATJÁK, amit ajánlunk is, nem csak komolyzene-rajongóknak. Mi az alábbiakban abból kizárólag a Beethoven pécsi-kapcsolatával foglalkozó részt idézzük.
Mint olvasható, Pécsnek hivatalosan egy személyes kapcsolata volt Beethovennel, a Hölzl Szeráf Ferenc által 1843-ban Pécsre hozott hajfürt kapcsán, melyet 115 évig őriztek a városban, de amúgy tulajdonjogilag még ma is Pécsé.
Hölzl Szeráf Ferenc (1808-1884) 1843-ban költözött Pécsre, ahol Johann Georg Lickl (Lickl János György) utódaként lett a Pécsi Székesegyház karnagya és zeneszerzője. Ezt a pozíciót haláláig viselte, emellett elnök-karnagya is volt az első, 1847-es alapításkor, és a második, 1862-es újjáalapításkor is az Európa-hírű Pécsi Dalárdának is.
Hölzlkarrierját Ausztriában kezdte, s Bécsben igen jó barátságba került Ferdinand Sauter (1804-1854) költővel (nevét a Wikipedia tévesen Antonnak, Antalnak írja), valamint August Schmidt (1808-1891) hegedűművésszel és karmesterrel, aki a Bécsi Zenei Újság egyik alapítója és a Bécsi Zenebarátok Társaságának egyik vezetője volt.
A három jó barát éppen együtt volt akkor is, amikor értesültek Beethoven haláláról. Sautert küldték el, hogy győződjék meg a szomorú valóságról, aki visszatérte után, sírástól fuldokolva vett ki a zsebéből egy kis csomagot, fölnyitotta s egy hajfürt volt benne. Elmondta, hogy egyedül volt a halottas szobában, amikor pillantása egy ollóra esett. Hirtelen határozott, megragadta az ollót, levágta a nagy halott egy hajfürtjét és magával vitte emlékül.
Közös döntéssel a hajfürt őrzését Hölzre bízták, aki ezt a drága ereklyét 1843-as Pécsre kerülése után 1870-ig meg is őrizte, majd a Beethoven születésének 100. évfordulóján, 1870. december 19-én Pécsett megtartott hangverseny alkalmából a Pécsi Dalárdának adományozta, annyira fellelkesítette a Pécsi Dalárda teljesítménye az est karmestereként közreműködő Hölzlt.
Hölzl 1870-ben, majd véglegesen 1878-ban, egy hivatalosan Bécsben lepecsételt iratban is megerősítette a Beethoven hajfürt eredetiségét és történetét, s az adományozás tényét.
Az Európa-hírű, Bécsben és Münchenben is nagy sikert arató Pécsi Dalárda 1948-as megszűnéséig megőrizte ezt a világon is egyedülálló, különleges ereklyét, amelyhez hasonló is csak egy van: azt még életében, 1826-ban maga Beethoven ajándékozta Aton Halm zongoraművész-zeneszerzőnek, aki négykezes zongoraátiratot készített a Nagy fúgából, mellyel ugyan Beethoven nem volt megelégedve, így maga is készített egy átiratot, mégis akkor megajándékozta Halmot egy hajfürttel.
Az 1958-ig Pécsett, a Janus Pannonius Múzeumban őrzött Beethoven-hajfürt annyival különlegesebb, hogy az előző nap elhunyt zeneszerzőé, másrészt valamivel szebb kivitelben és jobb állapotban maradt ránk.
A Pécsi Dalárdának adományozott Beethoven-ereklye később Martonvásárra, az 1958-ban alapított Beethoven Múzeumba került, s ott látható ma is, ahova „örök megőrzésre, letétként” került, vagyis hivatalosan továbbra is Pécs város tulajdonát képezi.
A Pécsi Dalárda a Janus Pannonius Múzeum és dr. Hárs Éva osztályvezető, későbbi igazgató kérésre adományozta a hajfürtöt a martonvásári Beethoven Múzeumnak – erről Kovács Attila Ivasivka Mátyással közös Pécsi concerto című könyvében is olvasni lehet.
19? Lapot!
