Csengő András, a Pécsi Sörfőzde egykori vezérigazgatója, volt tiszteletbeli holland konzul a Volvo-gate néven elhíresült büntetőügy másodrendű vádlottja. A Volvo-per a második előkészítő tárgyalással folytatódik a Kaposvári Törvényszéken, a mai nap főszereplője, Csengő András azonban egy performanszot tartott ugyan, de nem ment be a tárgyalásra.
A cikk a hirdetés után folytatódik
A tavaly ősz végi első előkészítő ülés után, Csengő András, a Volvo-ügy másodrendű vádlottjának távolmaradása miatt a mai napra rendelte el a Kaposvári Törvényszék az újabb, második előkészítő tárgyalást. Éppen azért, hogy Csengő Andrást is meg tudják hallgatni, arról kellett volna a másik két vádlotthoz hasonlóan nyilatkoznia, hogy elfogadja-e az ügyészség ajánlatát, esetében a számára megajánlott büntetést. Vagyis azt, hogy bűnösnek vallja magát a rendőrségi nyomozásra épített, az ügyészség által felállított, őt érintő vádpontokban, és elfogadja azt a büntetési tételt, amelyet az ügyészség megajánlott. Nyilván ilyenkor a legmagasabb lehetséges büntetési tételtől kedvezőbb szokott lenni az ajánlat.
Csengő András azonban nem nyilatkozott (hivatalosan) erről, miután második alkalommal sem jelent meg a bíróságon.
Megjegyezzük: a Szabad Pécs újságírója, e cikk szerzője az előzőtől eltérően, a mai, újabb előkészítő tárgyaláson nem tudott részt venni technikai okok miatt. Ahogyan ugyanilyen okból azon a tegnapi “sajtótájékoztatón” sem, amit Csengő András tartott Pécsett, a Baranya Megyei Főügyészség épülete előtt. Arról, hogy mi történt Kaposvárott, a helyszínen jelen lévő baranyai újságíró kollégák elmondásából értesültünk egyelőre.
Úgy tudjuk ez alapján, hogy Csengő András betartotta, amit ígért, korábban és tegnap is. Vagyis a tegnapi performansza után valóban elment Kaposvárra, a bíróság épülete előtt valóban tartott sajtótájékoztatót, és valóban nem ment be a tárgyalásra. Habár Csengő ezt előtte kijelentette, és ugye a múlt alkalommal sem ment be, a rendőrök már csak akkor érkeztek meg, amikor e szempontból már késő volt, Csengő “lelépett”. A bíróság így most arról dönt, hogy kiadjon-e egy nemzetközi elfogatóparancsot ellene és elrendeljék-e az elmeorvosi vizsgálatát.
Tudni kell, hogy Csengő András az elmúlt hónapokban számtalan levelet írt az ügyészségnek, rendőrségnek, bíróságnak, újságoknak, sőt politikusoknak, köztük volt, amit Orbán Viktornak is elküldött. Plusz olyan szereplpknek is címezte nem egy esetben ezeket, akiket a pécsi Volvo-ügy fontos szereplőinek tart, ügyvédeknek, üzletembereknek, önkormányzati cég alkalmazottjainak és szakértőknek is. Ezeknek a leveleknek a közös nevezője, hogy sok esetben rendkívül csapongóak, szinte követhetetlenek, szingte mindenkit, akit megnevez bennük, azzal vádol, hogy összeesküdtek ellene, és sűrűn emlegeti A tanú című, ismert magyar filmet, Pelikán elvtársat, az ötvenes éveket, s azt, hogy az ő, ma is élő, Hollandiába az ’56-os forradalom után kiemenekült szülei kora tért vissza, és most ő ellene esküdött össze a hatalom.
A bíróságnak most elviekben Csengő meghallgatása után arról kellett volna döntenie, hogy a múlt alkalommal az ügyészség ajánlatát elfogadó, magát bűnösnek mondó harmadrendű vádlott számára véget ér-e a per, illetve, hogy mikorra tűzze ki az első érdemi, hagyományos tárgyalását a pernek. Amiről a Kaposvári Törvényszék előzetesen azt nyilatkozta, hogy márciusban vagy áprilisban kezdődhet meg a Volvo-per.
Csengő András tegnap, hétfőn is tartott egy, a korábbi és a mai kaposvárihoz hasonló sajtótájékoztatót, csak Pécsett, az ügyészség előtt, aminek a végén azt ígérte, hogy ma elmegy Kaposvárra, ott is beszóélni fog, de nem megy be a bíróságra. Azaz, csak azt tette, amit ígért is. Az elővezetését azonban nyilvánvalóan már csak azt követően rendelhette el a bírósság, hogy a bírói tanács megállapította, hogy Csengő nem jelent meg az előkészítő ülésen. A tárgyaláson ekkor szünetet is kellett elrendelni.
Megpróbáltuk elérni Csengő Andrást telefonon, de az általunk ismert mobiltelefon-szám nem volt kapcsolható, ahogyan ügyvédjét, dr. Tatár Lászlót sem sikerült elérnünk egyelőre.
10.50h/13.50h – Letartóztatás elrendelése és vélhetően elfogatóparancs
Elrendelte a Kaposvári Törvényszék Csengő András letartóztatását és elfogatóparancsot is kiadtak ellene, tudtuk meg az elsőrendű vádlott ügyvédjétől, dr. Bodnár Imrétől. Azt is elmondta, hogy Csengő Andrásnak immáron nem Tatár László a védőügyvédje, az ő megbízását ugyanis visszavonta, emiatt ma már kirendelt védő járt el, pontosabban járt volna el a bíróságon Csengő András érdekében. Időközben azt is megtudtuk, hogy az előkészítő ülésen a bíró elmondta, hogy Csengő András kedden 0.00 óra után, pontosabban fél egy körül mondta fel a védőügyvédje megbízását.
Az ügyészség kérte a körözés elrendelését is, de a bíróság végül “csak” a körözésről döntött. Bodnár Imre azt mondta, hogy értelemszerűáen az elfogatóparancsot is ki kell adni, de azt így valószínűleg a rendőrség fogja kiadni, ha Csengő addig nem adja fel magát. A letartóztatás foganatosításához ugyanis körözése, elfogatóparancsra is szükség lesz.
A tárgyalásnak, pontosabban az előkészítő ülésnek vége van, az első érdemi, klasszikus tárgyalás a perben várhatóan április elején lesz. Pontos határnapról azért nem döntöttek, mert attól is függ, mikor kezdik, hogy Csengő Andrást kézre tudják-e keríteni, s ha igen, mikor.
A bíróság Csengő elmeorvosi vizsgálatát nem rendelte el egyelőre, habár ez is felmerült, mondván, előbb kerítsék kézre, s majd a börtönben, letartóztatása után figyelje és vizsgálja meg a börtönorvos, ha akkor is szükségesnek tűnik, elrendelik ezt a vizsgálatot is.
11.00 Színlelt szerződéssel utaltak 550 ezer eurót (mintegy 170 milliót) a harmadrendű vádlott thaiföldi offshore-számlájára, számára azonban hamarosan befejeződhet a per
Frissítés. 13.42h – A harmadrendű vádlott számára ma véget ért véget is érhetett volna a per, amint amúgy az várható is volt lett volna. Ő ugyanis korábban úgy nyilatkozott, hogy elfogadja az ügyészség ajánlatát, azaz bűnösnek vallja magát, elfogadja a nagyjából 170 milliós vagyonelkobzást, és a 2 éves, de öt évre felfüggesztett börtönbüntetést. Most azonban a harmadrendű vádlott és védőügyvédje három nap gondolkodási időt kért, vagyis egyelőre még hivatalosan nem ért véget a per a számára. A korábbiak alapján azonban azt lehet valószínűsíteni, hogy ez meg fog történni.
Korábbi cikkünkben megírtuk, hogy a harmadrendű vádlott, P. E. T. szerepe kifejezetten érdekes, mivel az ő nevén volt legalább egy thaiföldi offshore cég, amelynek a bankszámlájára négy alkalommal utalt különböző összegeket az a holland közvetítő cég, amelytől végül a Tüke Busz megvásárolta a hollandiai Volvo-buszflottát. Nyilván a holland cég a pécsi önkormányzati cég által felvett és elutalt 3,5 milliárdos hitel összegének kifizetése után tudta csak valójában megvenni a buszokat. Vélelmezhető, illetve lapunknak ez a konkrét információja is, amit már több alkalommal is leírtunk, hogy a holland cég opciós jogot formált a buszflottára, még a közbeszerzési kiírás előtt, vagy még az előtt, hogy az eredeti tulajdonos pályázni tudott volna.
A thaiföldi offshore-számlára összesen 550 ezer eurót (mai értéken mintegy 200 millió forintot) utalt el a Bus and Coach, vagyis akkori áron mintegy 172 millió forintnak megfelelő összeget. A harmadrendű vádlott nevé lévő thaiföldi offshore cég számlákat is kibocsátott különféle buszos szolgáltatásokról a Bus and Coach felé, de az ügyészség szerint tényleges teljesítés és tényleges gazdasági tevékenység nem történt.
Magyarán a holland cég színlelt szerződés alapján fizetett ki 172 millió forintnak megfelelő eurót a thaiföldi céggel is remdelkező (vagy papíron az ő nevén lévő) cégen keresztül az amerikai-magyar kettős állampolgárságú férfiak.
Az ügyészség szerint a harmadrendű vádlottnak tisztában kellett lennie azzal, hogy nem állt valódi üzleti kapcsolatban a buszokat leszállító holland Bus and Coach nevű céggel, és hogy ez a pénz nem származhat másból, mint bűncselekményből. Azzal, hogy az ötvenes évei elején járó férfi elismerte a bűnősségét, tulajdonképpen ezt is, és azt is beismerte, hogy az általa megkapott pénz kizárólag a Tüke Busztól érkezett utalásból származik.
A pénzt azonban akkor és azóta sem utalta vissza, hanem megtartotta magának. Ellene emiatt pénzmosás volt a vád.Habár a vádirat nem részletezte a két év felfüggesztettel és vagyonelkobzással az ügyet “megúszó” (volt) harmadrendű vádlott férfi szerepét és kapcsolódását az ügyhöz, de azt a Szabad Pécs már megírta korábban, hogy ő Bánki Erikkel kapcsolatba hozható, akként, hogy Bánki Németországban élő (de nem Bánki vezetéknéven élő) testvérével volt közös németországi üzleti érdekeltsége.
Az elviekben az USA-ban élő, de németországi kapcsolatokkal is rendelkező, eredetileg budapesti férfi (aki amúgy információink szerint jól ismert név a budapesti éjszakai életben) a legjobb tudomásunk szerint a történet megnevezett és lehetséges szereplői közül kizárólag Bánki Erikhez kötődött korábban, a Volvo-ügy előtt legalábbis.
11.50 Ha sikerül kézre keríteni, Csengő Andrást mindenképpen lecsukják legalább az első tárgyalásig
Fontos leszögezni, hogy az “egymilliárdos Volvo-gate” néven elhíresült ügyben ugyan mindezidáig nem helyeztek előzetes letartóztatásba senkit a három gyanúsított, majd három vádlott közül (és nem kezdjük el mondani azt, hogy milyen ügyekben, milyen elkövetési összegek kapcsán kerülnek be emberek előzetesbe), most viszont az elfogatóparancsról való döntés mellett a letartóztatás elrendelése azt is jelenti, hogy Csengő András, már ha sikerül kézre keríteni, mindenképpen le fogják tartóztatni, legalább az első tárgyalásig, és a börtönből vagy fogdából fogják majd elővezetni. Persze, annak van most nagyobb esélye, hogy nem csak az első tárgyalásig tartják majd letartóztatásban Csengőt.
11.55 Bánki Erik és Csizi Péter jelenlegi és volt politikusok bírósági kihallgatásának nincs elvi akadálya
Még az előző előkészítő ülés végén kérdezte meg azt a Szabad Pécs a Kaposvári Törvényszéktől, hogy annak van-e elvi akadálya, hogy kihallgassák a bírósági per során akár Bánki Erik baranyai országgyűlési képviselőt, és Csizi Péter volt országgyűlési képviselőt és volt pécsi alpolgármestert, a pécsi buszcsereprogram arcát. A Törvényszék azt válaszolta, hogy nincs akadálya, az nem jelent akadályt, hogy sem a rendőrség, sem az ügyészség nem hallgatta ki őket. Dr. Bodnár Imre, az elsőrendű vádlot védője többek közt az ő kihallgatásukat is kezdeményezte annak érdekében, hogy bizonyítást nyerjen, amit védence állít, hogy ő mint a Tüke Busz egykori megbízott vezérigazgatója (mintegy fél évig volt ebben a pozícióban) nem volt valódi döntési jogkörben a buszbeszerzést illetően.
19? Lapot!
