A pécsi Volvo-per második előkészítő tárgyalása után nem szökevényként viselkedett Csengő András. Ő, miután megtartotta újabb kaposvári “sajtótájékoztatóját”, egész egyszerűen hazament pécsi otthonába, és ott “várta” meg a rendőröket. Akik ki is mentek az otthonába, s még a tárgyalás napjának délutánján, a bírósági döntésnek megfelelően le is tartóztatták.
A cikk a hirdetés után folytatódik
A Volvo-gate néven elhíresült pécsi korrupciós ügy nem mindennapi történet. A Szabad Pécs a pécsi Volvo-buszok 2015-ös beszerzésével, és a beszerzés visszásságaival évek óta kiemelten foglalkozik. A Transparency International Magyarország Alapítvány két oknyomozó újságírói mentorprogramjában is a Volvo-üggyel foglalkoztunk, ennek köszönhetően született négyrészes cikksorozatunk: I. rész, II. rész, III. rész, IV. rész.
Sőt, foglalkoztunk a Volvo-gate ügyével saját podcast-adásunkban is, és nemrég e cikk szerzője részt vett a Mellár Tamás-fémjelezte Mindenki Pécsért Egyesület Volvo-ügyről szóló videokonferenciáján, a videó az alábbiakban látható.
Amennyire nem hétköznapi történet húzódik meg a pécsi Volvo-buszok beszerzése mögött, olyannyira érdekesen alakult a nyomozás is, és eddig a bírósági fejezet is, és olyannyira érdekes volt a gyanúsítottak és vádlottak köre is. Sőt, nagyjából annyira “színes egyéniségnek” nevezhető “a fényre” magától kilépő másodrendű vádlott, Csengő András is.
Hiszen, mint azt bizonyára tudják, az ügy immáron bírósági szakaszban van. A rendőrség hosszas, eleve csak 2016 végén, a holland hatóságok megkeresésére (=nyomására), a magyar ügyészség által elrendelt nyomozása több, mint két éven át tartott. Az ügyészség által felügyelt nyomozás vádemelési javaslattal zárult, közben az ügy minősítését is megváltoztatták, sőt a feltételezett elkövetési összeg is csökkent valamelyest, majd az ügyészségi vádemelésre is várni kellett több hónapon át – úgy tudjuk azért, mert nem volt kizárt, hogy a gyanúsítottak egyike, vagy akár többen is vádalkut kössenek. Ez mindenesetre nem történt meg.
Ma ott tartunk, hogy a pernek már csak két vádlottja van, és van egy elítélt férfi is, az ötvenes évei elején járó, a budapesti éjszakai életben ismert figurának mondott, de amúgy thai- és németországi kapcsolatokkal is rendelkező, és elviekben az USA-ban élő harmadrendű vádlott. Ő ugyanis bűnösnek vallotta magát. Az ügyészség ajánlatát nem fogadta el egy az egyben, ebben gondolkodási időt kért, három napot, ami holnap lejár.
Az ügyészség ugyanis nem csak azt mondta, hogy P. E. T. megúszhatja felfüggesztett börtönbüntetéssel az ügyet, – kétéves börtönbüntetés pénzmosás miatt, öt évre felfüggesztve –, hanem több, mint 170 millió forintot is meg kellene fizetnie. Merthogy az akkori, azaz 2015-ös értéken ennyi volt az az 550 ezer euró, amelyet négy részletben elutalt neki a használt Volvo-buszokat Pécsre leszállító holland közvetítő cég. Illetve nem is neki, hanem egy, az ő nevén lévő cég thaiföldi offshore-számlájára. Ezt a szálat (is) a holland hatóságok fejtették fel, eljutva a harmadrendű vádlottig. A férfi azzal, hogy beismerte bűnösségét (azaz elfogadta a vádiratban szereplő, rá vonatkozó megállapításokat), lényegében azt is bevallotta, hogy a pénzhez színlelt szerződések segítségével, azaz munka nélkül jutott, és hogy ez az összeg is abból a 3,5 milliárd forintból került kifizetésre, amelyet a pécsi önkormányzat buszos cége, a Tüke Busz Zrt. elutalt a buszok vételára gyanánt a holland közvetítő cégnek.
Annak a holland közvetítő cégnek, amely úgy tudta eladni Pécsnek a buszokat információink szerint, hogy akkor, amikor pályázott a Tüke Busz kiírására, még “csak” opciós vételi ajánlattal voltak birtokában a buszok.
A thaiföldi offshorecég-tulajdonos férfinak nem volt kapcsolata, sem a pécsi önkormányzattal, sem a Tüke Busszal, sem az első- vagy másodrendű vádlottal. Egyetlen, Pécshez valami módon is kötődő lehetséges szereplővel volt “kapcsolata”, Bánki Erik baranyai országgyűlési képviselővel. Ugyanis Bánki testvérének egyik németországi cégében vállalt szerepet egy időben.
Bármi más lehetséges kapcsolódási pont nem ismert előttünk egyelőre róla. A férfi nem tett tanúvallomást, megtagadta azt, a bíróságon is csak annyit mondott, hogy elismeri bűnösségét, de gondolkodási időt kért. Úgy tudjuk, kizárólag azért, mert 170 milliónál is többet kellene visszafizetnie, amit elvileg a korábban elrendelt zárolásból biztosítani lehet. Magyarán a harmadrendű férfiról egyértelműen nem derült ki az, hogy ő hogyan is, miért is, ki álltal került ebbe az ügybe, hogyan kapcsolódott ide, s miért éppen neki utalt a holland cég. Amivel tudomásunk szerint ugyancsak nem volt kapcsolata. Vagyis úgy szerepelt ő a magyar ügyészségi vádiratban, hogy csupán annyi volt róla megállapítva, hogy munka nélkül jutott a pénzhez, és közben azokat tevékenységeket, amelyeket számlák alapján elvégzett, valójában nem végezte el. Vagy nem jutottak el a hatóságok vele kapcsolatban oda, ahová például a Szabad Pécs eljutott, vagy ha el is jutottak, ezt az információt nem tartották annyira fontosnak, hogy például Bánki Eriket kikérdezzék. Őt ugyanis nem hallgatták ki. P. E. T. ügyét azt követően, hogy beismerte bűnösségét az előkészítő ülésen, a bíróság leválasztotta az eredeti ügyről, így gyakorlatilag ő az első elítéltje a pernek, anélkül, hogy klasszikus tárgyalásra került volna sor, vagy bármikor is 2016 vége, az eljárás megindítása óta egyetlen szót is mondott volna érdemben. Persze elviekben ettől függetlenül mégiscsak kikérdezhetik, ha a bíróság úgy látja jónak, hogy helyt ad az elsőrendű vádlott kérelmének, miszerint őt is hallgassák majd meg tanúként az elsőfokú tárgyalások egyikén.
Az elsőrendű vádlott ugyanis nem fogadta el az ügyészség ajánlatát. Azt mondta írásos vallomásában, hogy ő nem bűnös, nem gazdagodott az ügyből, nem ő hozta a döntéseket, csupán egyfajta buszos szakértőként járt el, mivel abban az időszakban, nagyjából fél évig ő volt a Tüke Busz megbízott vezérigazgatója. Azt mondta, hogy a buszok jók voltak, jó döntés volt őket megvenni, ma is itt vannak, leszállították őket, és az általa megállapított műszaki állapotnak megfelelőek voltak. A buszokat nyilvános európai pályázat után vették meg, csupán egyetlen pályázó volt, a beszerzés pedig szabályos volt. Azt viszont elismerte, hogy valóban volt egy opciós vételi ajánlat korábban, ami jóval olcsóbb volt, mint amit végül kifizettek érte. Erről ő is tudott, de mint állította, tudott róla Csizi Péter is, mert ő vitte be neki az ajánlatot kinyomtatva a városházára.
Márpedig Csizi korábbi pécsi alpolgármester is, és országgyűlési képviselő is volt, ráadásul a pécsi buszcsereprogram “arca” volt, nem beszélve arról, hogy Bánki Erik egyik bizalmi emberének tartották.
A másodrendű vádlott, Csengő András volt tiszteletbeli holland konzul, a Pécsi Sörgyár volt vezérigazgatója (a sörfőzde korábi tulajdonosa idején) nem, hogy bűnösnek nem tartja magát, de hosszú ideje arról beszél, hogy koncepciós eljárás zajlik ellene, ellenük. Ő volt az, aki a holland közvetítő cég által egy szerbiai számlára utalt több száz millió forint egy jelentős részét (nem az egészet, de a hiányzó részről nem tudni, hol van) országhatárokon átautózvaó, egy táskában bevitte egy hollandiai bankba, ami miatt bukott ki az ügy.
Valószínű, hogy ha nincs ez az akció vagy magánakció, és főleg nem ebben a formában, akkor sosem derül ki az, hogy a pécsi buszparkot akár egymilliárd forinttal, de minimum százmilliókkal drágábban vették meg, mint amibe valójában kerülhetett.
És erre nem csak a korábbi opciós ajánlat az egyik lehetséges bizonyíték, hanem az a tény, hogy a közvetítőként emlegetett holland cég azt követően, hogy megkapta a pénzt, a 3,5 milliárd forintnak megfelelő eurót a pécsi önkormányzati buszos cégtől, annak nem kis részét el tudta utalni az említett külföldi számlákra. Ráadásul lényegében azt Csengő András is elismeri, hogy a pénz, ami a szerbiai számlájára érkezett, onnan, a 3,5 milliárdos hitelből való, hiszen arról is beszélt, hogy ő egy komolyabb sikerdíjat kapott, mint közreműködő, az neki tulajdonképpen megjár – a holland bankba bevitt összeget a tudomásunk szerint a bank a hatóságok kérésére zárolta.
Csengő András három performanszszerű sajtótájékoztatót is tartott. Az elsőt október végén, a harmadikat kedden, ezeket a Kaposvári Törvényszék épülete előtt, a per tárgyalását ugyanis, elfogultság miatt (Páva Zsolt volt polgármester felesége bíró a Pécsi Törvényszéken) Kaposvárra helyezték át. A “középső” sajtótájékoztató hétfőn volt, a Baranya Megyei Főügyészség épülete előtt. S habár Csengő András többször is elmondta, hogy nem hajlandó bemenni az előkészítő ülésre, mert nem ismeri el az eljárást jogszerűnek, végül kedden nem sikerült a sajtótájékoztató helyszínéről őt elővezetni. A bíróság ezért aztán elrendelte a letartóztatását.
A Szabad Pécs írta meg azt is, hogy a férfi tegnap már a kaposvári börtönben volt, sikerült ugyanis “foganatosítani” a bírósági letartóztatást. Mint írtuk tegnap, az (mindezidáig) nem volt ismert előttünk, hogyan, mikor és hol sikerült elfogni, avagy magától vonult-e esetleg be a börtönbe Csengő. Utóbbinak túl sok esélye nem volt, de volt ennek is némi, elméleti lehetősége.
Csütörtökön azonban válaszolt tegnapi megkeresésünkre a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság, s ebből kiderült, hogy Csengő nem adta fel magát, de nem is volt szökésben, nem menekült külföldre, vagy nem próbált küldföldre menni, egész egyszerűen hazament Kaposvárról. A rendőrök néhány órával azt követően, hogy elmulasztotta a megjelenést a Kapsovári Törvényszéken, kedden délután elfogták a férfit a pécsi otthonában. Szerdán reggel pedig már a kaposvári börtönből értesítették arról a Kaposvári Törvényszéket, hogy Csengő András náluk van – és, ha a bíró nem dönt esetlegesen házi őrizet elrendeléséről, ott is marad minimum az első tárgyalás napjáig, ami előreláthatóan áprilisban lesz.
„Tájékoztatjuk, hogy az ön által kérdezett esetben a bíróság elrendelte a férfi letartóztatását, majd a Pécsi Rendőrkapitányság nyomozói 2020. január 12-én 14 óra 50 perckor a lakásán elfogták a férfit, majd előállították a kapitányságra, ezután pedig átszállították a Somogy Megyei Büntetés-végrehajtási Intézetbe. A tárgyalás napjának kitűzése a bíróság hatáskörébe tartozik” – írta a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság.
19? Lapot!
