Február 15-én reggel mínusz nyolc fokot mutatott a hőmérő, idén is van tél? Cidrizve indultunk oviba, iskolába, perelni kellett a gyerekkel, hogy a helyén legyen a sapka-sál, a kesztyűről nem is beszélve. Autóval mentünk, nem is a távolság miatt, hanem mert tömegközlekedéssel Pécsett másfél órás menetidő simán összejönne (egyszer lepróbáltam egyedül, mégsem rángathatom ki az ágyból a gyereket háromnegyed hatkor: az iskoláig két busz, az óvodáig még kettő és a többszöri várakozás…). Délután egy óra körül kiléptem a házból, elég volt egy pulóver, a napsütés elvakított, aztán amikor visszafordultam, gyíkokat láttam napozni a falon. Volt vagy tíz-tizenöt fok, a dél-délnyugatra néző házfal a betonjárdával együtt kifejezetten felmelegedett. Aztán elhűltem, tulipán, a nárcisz levelei már kibújtak, az északi oldalon a hóvirágot már decemberben is találni, már rég elnyíltak, a városban virágzó körömvirágot láttam egy kerítésen, két hete a mecseki hunyor is virágba borult a déli lejtőkön… Ahogy fényképeztem a sütkérező gyíkokat, bevillant a kulcsszó: klímaváltozás.
A cikk a hirdetés után folytatódik
Nemrég beszélgettem egy erdésszel, faggattam, meddig marad erdő a Mecseken. Azt mondta, vannak gondok, a fenyőket elviszi a gombabetegség, meg a szú, a bükk hamarabb terem, olyan helyekre próbál benyomulni, ahol semmi keresnivalója, de a hárssal, a tölggyel… mindennel van valami gond, de még nem kell aggódni, marad erdő.
Aki nem akarta elhinni eddig, hogy globálisan változik a klíma, amivel „riogatnak” a tudósok a tévében, az most már megtapasztalhatja a saját bőrén. Mostanáig egy fokot emelkedett globálisan az átlaghőmérséklet az ipari forradalomhoz képest. Egy fok ide vagy oda? – mondhatnánk. Mit is jelent ez? Magyarországon inkább másfél foknyit nőtt az átlaghőmérséklet. A hőségnapok száma megduplázódott. A klímaváltozás miatt. Az időjárás kiszámíthatatlanabb lett, a csapadék nagyjából ugyanannyi maradt, csak ritkábban esik, s akkor többet. Mindennek az oka a globális felmelegedés. Az a néhány gyík a falon, talán örül, zavartalanul napozhatnak, bár enni nem tudtak mit…
A tudomány gyakorlatilag havonta részletesebben kifejti az előrelátható katasztrófa mértékét. Az északi jégsapka ¾-ét sikerült elolvasztanunk az elmúlt 40 évben. Az északi sark körül korábban működött egy futóáramlás, ami körbe-körbe fújt, s ott tartotta a hideg levegőt, most, hogy a jégsapka kisebb, a szél sem olyan erős, mint korábban, ezért a poláris légörvény több részre szakad, le-leengedi a sarki hideget a kontinensekre. Hol az USA, hol Európa felé – emlékezetes Trump néhány posztja ebben a témában, amikor az extrém hideg miatt kérdőjelezte meg a globális felmelegedés létét. (ilyen Facebook-posztja baranyai országgyűlési képviselőnek is volt – a szerk.)
A hideg délebbre jön, a meleg levegő pedig felmegy a sarkok felé: 2018. február 25-én 28 fokkal volt melegebb az Északi sarkkör környékén, mint szokott lenni egyébként. A klímakutatók egyre több szélsőségre figyelmeztetnek.
Hatalmas hó március 15-én?
A tengerről nem beszélünk túl sokat Magyarországon, a vízben oldott CO2 hatására megindult a savasodás, a mészhéjú élőlények váza lassan feloldódik. Végülis csak másfél milliárd embert érint a tengerpartokon…
Az éghajlatváltozás következtében vándorolni kezdenek az élőlények, akár az emberek, akár az állatok. Magyarországon újra elterjedt az aranysakál (nádi farkas, toportyánféreg – korábban kiirtottuk), egyre több helyen zúgnak a kabócák, kétszer-háromszor beérik a füge… De nem leszünk igazi mediterrán térség, a Kárpát-medencét körbevevő hegyek miatt. Az állatok meg nem tudnak könnyen tovább-vándorolni (amikor Ürge-Vorsatz Diana, a Nobel-békedíjjal elismert ENSZ kormányközi testületének alelnöke beszélt erről egy előadásában, éreztette, hogy mind itt pusztulnak.)
2025-re ígérik a Nyugat-nílusi lázat a térségbe (a betegséget invazív szúnyogok terjesztik, már itt vannak ők is). Európában mi leszünk a második legfertőzöttebbek Szerbia után. Köszönjük meg a globális klímaváltozásnak, amit mi (mármint emberiség) okoztunk.
A migrációs válság miatt építettek kerítést a magyar határra. Van olyan vélemény (Bernie Sanders, a jelenlegi amerikai elnök kihívója volt, mielőtt 2021 legvirulensebb meme-jének főalakja lett volna), amely szerint a szír háború oka is a klímaváltozás volt (2006-tól 2010-ig extrém szárazság miatt a városokba özönlöttek a munkanélküli emberek…), s ez a legnagyobb biztonsági fenyegetés – mármint a klímamenekült – még a terrorizmusnál is jelentősebb. A Közel-Keleten úgy 300 millióan veszélyeztettek.
Napoznak a gyíkok. Oké, ez egy hősziget itt. Egy forró nyári napon a zöldterület és beépített terület között 30 fokos különbség mutatkozik. Nemcsak az árnyék miatt, a növények párologtatnak. Minden ház elé kellene egy nagy lombos fa, nem pedig légkondicionáló a lakásba. Budapesten 2 millió fát terveznek elültetni. Merthogy a 10 legmelegebb év közül 9 az ezredforduló óta volt.
Riogatni szoktak azzal, hogy a kis jégkorszakban élünk. Amikor a globális hőmérsékletre gyakorolt természetes hatásokat összegezni igyekeznek, kis hullámzás rajzolódik ki – pl.: egy-egy vulkánkitörés után jön a hűvösebb idő – de a múlt század ötvenes éveitől fogva a globális klímát egyre meredekebb emelkedőként ábrázolják, és ez az emelkedés az emberi hatás.
Mit tudunk tenni ellene?
Amióta figyelek erre a témára, a médiában egyre durvábban megy az egymásra licitálás, mert amikor a tudósok úgy fogalmaznak, ha nem teszünk semmit, már a mi gyerekeink életében el fog jönni az az idő, amikor nem az emberiség, hanem az emberi civilizáció léte kerül veszélybe.
Mindenféle egyezményeket kötnek az ENSZ-ben, Kiyoto-i egyezmény, Párizsban 2015-ben 140 államfő ült össze, és másfél Celsius fokos emelkedési határt szabtak meg stb., a valóságban a CO2 kibocsátás meg közben megduplázódott az elmúlt ötven évben.
A másfél fokot meg itthon már elértük, megy évről évre a CO2 kótyavetye…
A tudósok megkapták a feladatot, oldják meg a helyzetet, legyen terv arra, hogy megállítható a hőmérséklet emelkedése, a másfél fokos növekedést globálisan el fogjuk érni 2030-40 között, aztán ez a cél, ezt stabilizálni. A szén-dioxid kibocsátás növekedését meg kell állítani, majd a CO2–kibocsátást a nullára kell csökkenteni. Azt is kiszámolták, hogy ez a világ össz nemzetitermékének cirka 7%-ából megoldható. Ha nem tesszük meg, akkor a védekezés kerül majd sokkal több pénzbe: egy-egy katasztrófa mennyibe kerül? Egy villámárvíz elsodorta fél falu? Egy hőhullám? Velence, mint kulturális örökség? A tengerparti települések? Az élhetetlenné váló trópusi övezetek, Afrika, India nagyobb része?
A néha ellentmondásos „tudományos” riogatáson túl egyre többet beszélnek arról, mit is kell tenni. Merthogy az energiaigényt lehet csökkenteni. Nemcsak passzívházak léteznek, akad Pécsett is nemzetközi díjazott aktív ház – a Szentágothai Központban működő Energia Design Épülettechnológia Kutatócsoportot vezető Kistelegdi István háza.
Jelenleg egy kudarcos generáció vezeti – nemcsak ezt az országot, de gyakorlatilag a világot is. A 18 éves Greta Thunberg svéd diáklány mozgalma – „Iskolasztrájk az éghajlatért” – világszerte ismertté tette a klímaváltozás tényét, érzelemdús fellépése a davosi Világgazdasági Fórumon is működött:
„…nekem nem kell a maguk reménye. Nem akarom, hogy reménykedjenek. Azt akarom, hogy pánikoljanak! Azt akarom, hogy úgy érezzenek, ahogy én érzem magam mindennap. Ezután pedig azt akarom, hogy cselekedjenek… Azt akarom, hogy úgy cselekedjenek, mintha égne a házuk. Merthogy ég is.”
Erre mi történik? Toldozgathatunk, foltozgathatunk EU-s pénzből, kicsit szigetelhetünk is. Még mindig nem egységesen, rendszerszerűen zajlik a folyamat.
A magyar népesség egy tagja átlagosan 5 tonna széndioxidot bocsát ki évente. Ha minden ember a Földön a magyar életszínvonalon élne, akkor több mint két bolygónyi erőforrás lenne szükséges ehhez. 2050-re dekarbonizálni kell. Csak azzal, hogy reggel elvittem a gyerekeket oviba, suliba, úgy két és fél kiló szén-dioxidot termeltem.
Hogy lesz ebből dekarbonizálás 2050-re?
Ami biztos, a gyíkok addig is még sokat napozhatnak, januárban, februárban is, de ketyeg az óra. Megindult a visszaszámlálás. A földi klíma egyensúlya kibillent a helyéből. Ki tudja, mi kell ahhoz, hogy felgyorsuljanak a folyamatok?! Greta Thunberghez csatlakozom: Emberek, tudjátok, hogy ég a házunk?!
