Vasárnap este jelentette be a pécsi Emberség Erejével Alapítvány, hogy kik kapják az idei Emberség-díj elismerésben is részesülő jelöltek közül a magánszemély és a civil kategóriában a 2021-es Emberség-díjat.
A cikk a hirdetés után folytatódik
Tíz kivételes jelöltje volt az idén is az Emberség-díjnak. Őket az összes nevezett közül választották ki, és ők mindannyian az Emberség-díj 2021 elismerésben részesültek azzal, hogy a döntősök közé kerültek munkásságuk, emberi nagyságuk miatt. A díjra jelölt tíz személy és formális vagy nem formális civil csoport közül egy közösség és egy magánszemély részesült pénzjutalomban. Utóbbi az Emberség-díjat jelképező, villanykörtét formázó szobrocskát is átveheti majd.
Az Emberség Erejével Alapítvány az Emberség-díjjal a civil kurázsit ünneplő, a helyi közösségek érdekében tevékenykedő civil csoportok és magánszemélyek bátor, elkötelezett munkáját elismerő regionális díjatz alapított tavaly. A díjra bárki jelölhetett a dél-dunántúli régióból, tehát Baranya, Tolna és Somogy megyéből olyan magánszemélyt és/vagy civil szervezetet, akiről úgy gondolta, hogy a közösségért tett példaértékű munkája elismerésre érdemes.
Ők voltak azok, akiket a jelölésen túl a legjobb tízbe választottak.
A beérkezett jelölések közül az Emberség Erejével Alapítvány kuratóriuma választotta ki a kategóriánként 5-5 jelöltet. Közülük, azaz a legjobb tíz, vagy legjobb 5-5 jelölt közül az alapítvány munkatársai, önkéntesei, felügyelő-bizottsági tagjai, a díj védnökei és partnerei szavazatai alapján talál gazdára a díjat jelképező, villanykörtét formázó szobrocska. A magánszemélyeknek adományotzandó Emberség-díjat 2021-ben Vatai Éva pécsi pedagógus, a Leőwey Klára Gimnázium francia- és drámaszakos tanára, a közösségek Emberség-díját az AVM Pécs, azaz A Város Mindenkié Pécs kapta.
Az Emberség Erejével Alapítvány felvezette, bemutatta mind a tíz jelöltet. Vatai Éva az őt bemutató posztban azt mondta magáról, hogy „Fontosnak tartom, hogy a diákjaim korrektek legyenek, elvek mentén cselekedjenek, s mindehhez megfelelő érvelési technikával rendelkezzenek”.
A pécsi Leőwey Klára Gimnázium francia- és drámaszakos tanára szerint szerencsére mindez „megtanulható a gimnázium évei alatt”.
A pedagógus több mint három évtizede tanít az intézményben, óráin generációk nőttek fel. Az elveihez ragaszkodó tanárnő a pécsi közélet aktív szereplője. Ha az igazságérzete megköveteli, akkor tüntetést, vitákat, performanszokat szervez, írták róla. Ahogyan azt is, hogy „Inspirál, kérdéseket tesz fel, és talán ami a fontosabb, hogy személyes példát mutat” a diákjainak. Elkötelezettségét is érzékelteti, hogy 33 éve ugyanabban a középiskolában tanít, tanóráin pedig következetesen képviseli a demokrácia értékeit.
Diákjait, akik közül sokan már rendezők, színészek, drámapedagógusok, többek között azzal a tudással bocsájtja útra, hogy „soha ne féljenek gondolataikat megfogalmazni és kimondani, mert a büntetéstől való félelem nem viszi előre a társadalmat”.
Sosem elégedett meg azzal, hogy a pedagógus négy fal közé szoruljon. Jó érzékkel fonta össze az iskolai és iskolán túli nevelést, meghatározó élményt adva ezáltal diákjainak. Ez a szakmai hitvallás pályafutásán is megfigyelhető: egyfelől a Leőwey francia-magyar két tanítási nyelvű tagozatának megalapítója, másfelől a Frandia Alapítvány élén nemzetközi középiskolai színházi fesztiválokat szervez. Utóbbiak révén Pécs város kiterjedt nemzetközi kapcsolatokra tett szert.
Diákjaival gyakran utazik akár távolabbi célpontokba, ha kell az ehhez szükséges anyagi bázist is előteremti. Ismerői szerint munkája során nem ismer lehetetlent, munkabírása nem csökkent az évek alatt. A konfliktusokat felvállalja, gazdag eszköztárral megoldja. “Az oktatási rendszer szorító regulái között is mindig figyel a személyiségfejlesztésre, de ő maga is képes a fejlődésre, változásra”, ahogy a társadalmi kérdésekben is mindig, minden lehetséges módon kiáll az emberi értékek védelmében. Elismerései számát rangos francia állami kitüntetések is gazdagítják, az Akadémiai Pálmák Rend lovagkeresztje és a francia Nemzeti Érdemrend lovagkeresztje után nemrég az Akadémiai Pálmák Rend tisztikeresztjét vehette át.
A Város Mindenkié Pécs csoportról az Emberség Erejével a jelölteket bemutató sorozatában azt írta, hogy aktivistáik kiszolgáltatott és sokszor kilátástalan helyzetben lévő embertársainkon segítenek. A csoport Pécsen elsőként kezdett el foglalkozni az intézményrendszeren kívüli lakhatási érdekvédelemmel. Sok esetben pótolhatatlan támogatói a fedél nélkül élőknek és a lakhatási szegénységgel küzdőknek.
Informálnak, jogot és jogeseteket értelmeznek, segítenek a hatósággal történő kommunikációban, és ha kell, akkor megmozdulásokat, figyelemfelkeltő, tiltakozó akciókat szerveznek – mindezt az érintettek aktív részvételével.
Bár nagy szükség lenne rá, az országban sehol máshol nem alakult a budapesti AVM mintájára vidéki szervezet. A pécsi csoport alapítása óta több eredményt is elért az egyéni érdekvédelemben és a döntéshozatali szinten. Elkötelezettségüket nem koptatta meg, hogy tevékenységi területeik, a lakhatási válság, lakásszegénység és érdekvédelem sok esetben nehezen érthető a lakosság, a szociális szférában dolgozók és a döntéshozók számára.
Az AVM több szinten aktív: részt vett az önkormányzat munkáját segíteni hivatott Lakhatási Munkacsoport tevékenységében, a valós pécsi lakhatási helyzet megismeréséhez adatokat gyűjtenek, ezt megosztják a döntéshozókkal is. A tudatosítás és érzékenyítés mellett fontos számukra a bázisépítés. A járványhelyzetben Mozgó Találkozási Pont programjuknak köszönhetően nemcsak fix helyeken és időpontokban tartottak fogadóórákat, de felkeresték a lakhatásukat tekintve hátrányos helyzetű vagy szegregált területeken élő lakóközösségeket. Ilyen módon a telefonnal, internetkapcsolattal nem rendelkező városlakók felvehették velük a kapcsolatot.
A fórumokon szakmai vagy terepi tapasztalatokkal bíró aktivistákkal és szakemberekkel közösen beszélték át az érintettek legfontosabb problémáit, és ezek kezelésének lehetséges módjait. Tanácsot adnak, szerződéseket néznek át, és tájékoztatást nyújtanak az igénybe vehető jogi segítségről. A cél a tájékozottság, az érdekérvényesítési képesség és a tudatosság növelése.
Hisznek abban, hogy együttes fellépés szükséges az önkormányzat felé például az adósságrendezés, a szociális lakbérek vagy a szerződéses viszonyok rendezése terén. Az AVM a szegregátumokban élők helyzetét és szempontjait megismerve, érdekeiket képviselve kommunikál a politikai döntéshozókkal, hogy tényleges párbeszédet alakítson ki a városvezetés és a városlakók között.Ahol azonban a hagyományos módszerek már nem működnek, ott nyilvános megmozdulásokat szerveznek: önkormányzati közgyűlésen, bíróságon, tüntetéseken tartanak figyelemfelkeltő akciókat, és rendszeresen fellépnek jogtalan kilakoltatások megakadályozására.
