Madaras Zoltán lett a PTE Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet elnöke. Változás történt a főborászi poszton is, a Vylyan volt főborásza felel a jövőben az egyetemi kutatóban a borokért, Teszlák Péter pedig kutatási igazgató lett.
A cikk a hirdetés után folytatódik
Sajtóreggelin mutatták be kedden a Pécsi Tudományegyetem Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetének új vezetését. Többek közt azt is bejelentették, hogy egy speciális, rövid ciklusú képzést is indítanak 2021 őszén.
A Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet elnöke Madaras Zoltán lett, akinek a neve a politikában jártasaknak is ismerős lehet: megyei önkormányzati képviselőként is dolgozott, sőt a volt KDNP-s politikus egy rövidebb időszakra a Baranya Megyei Önkormányzat elnöke is volt – Nagy Csaba után, Őri László előtt.
Madaras Zoltán nevéhez mindezen túl egy sikeres családi vállalkozás, egy Szigetvárról indult pékség is kötődik.
Habár Madaras Zoltán nem ismeretlen területre tévedt a politikai karrierje után, amikor mintegy másfél éve az egyetemi kutatóintézetbe került, mivel agrármérnök végzettségű szakemberről van szó, akkor azonban még nem a csúcsvezetői poszt volt az övé. Madaras a korábbi vezető alatt dolgozott lényegében.
Ugyanis a vállalkozónak, aki a megyei közgyűlési elnöke is volt, Madaras Zoltánnak nincs kutatói múltja, nem rendelkezik kutatói tevékenységgel, s ez nem túlságosan szokványos, a kutatóintézetek életében. Ilyen intézmények élére általában gyakorlott tudományos tevékenységgel rendelkező kutatókat szoktak kinevezni, akik menedzseri feladatot is ellátnak.
A pécsi egyetem mindenestre kifejezetten menedzser szemléletű embert keresett a posztra, így nyerte el a kutatóintézet elnöki tisztségét Madaras, sőt azt sem állítjuk, hogy ez a modell ne működhetne, csak azt, hogy nem csupán vezetők cseréjéről, hanem egyfajta szemlélet- és irányváltásról is szó van.
Madaras Zoltán tehát egyfajta menedzserként irányíthatja mostantól az egyetemi kutatóintézetet.
Ami viszont mindemellett igencsak izgalmas, az az, hogy a pécsi universitas kiírt egy kutatási igazgatói posztot is, amit Teszlák Péter nyert el. És semmiképpen sem azért, mert Teszlák ne tűnne alkalmasnak erre a pozícióra, sőt, egy, a szakmában kifejezetten jónak tartott, elismert szakemberről van szó. Az izgalmas inkább az, hogy Teszlákot már egy megismételt, vagy újra kiírt pályázaton választották ki. A Szabad Pécs úgy tudja, hogy minderre azért volt szükség, mert az első pályázat végül annak ellenére eredménytelenül zárult, hogy volt érvényes ajánlat és jelentkező, méghozzá dr. Jakab Gábor, aki a korábbi években vezette a kutatóintézetet – akkor még, amikor a mostani kettős poszt, azaz az elnöki és a kutatási igazgatói egy csúcsvezetői kézben összpontosult, az övében. Magyarán úgy írtak ki új pályázatot a kutatási igazgatói posztra, hogy előtte olyan valaki pályázott sikertelenül, aki annak előtte ezt a feladatot vitte, sőt ennél komplexebb feladatköre és felelőssége volt. Arról, hogy mi történt, miért nem nyert a pályázat, nem tudunk. Azt az egyetemről megerősítették nem hivatalosan, hogy Teszlákot a második pályázat után nevezték ki.
A sajtótájékoztatón erről kérdeztük Madaras Zoltánt is, de ő annyit mondott, ezekről a körülményekről ő nem tud, őt a döntésről tájékoztatták, amit tudomásul vett, és bízik abban, hogy egy olyan jó szakemberrel, mint Teszlák Péter sikeresen tudnak majd együtt dolgozni. Dr. Jakab Gáborról azt mondta, hogy vele jó volt az együttműködés, szeretett vele együtt dolgozni, a tudomása szerint ő az egyetemi munkájára koncentrál a jövőben, a PTE Természettudományi Karán dolgozik.
Arra a kérdésünkre, hogy mi az, ami változni fog, vagy amiben előrelépést szeretne, egyértelműen a fejlesztéseket nevezte meg, ami az egyik fő feladata a kutatóintézet elnökeként, illetve nagyon szeretné, ha a korábbinál is szorosabb és jobban működő kapcsolatot tudnának kialakítani a helyi és a régióban működő borászatokkal.
Feladatának tekinti az intézet működésének rentábilissá tételét, valamint a képzési lehetőségek megteremtését is. Úgy vélte, hogy tanulmányai, munkatapasztalata és vállalkozói létből fakadó innovatív szemlélete irányt mutatnak majd ehhez. Szeretné erősíteni a nemzetközi kapcsolatokat, s mint már utaltunk is rá, a hazai és nemzetközi pályázati lehetőségek kihasználását.
Dr. Teszlák Péter (Phd) elsődleges célja újonnan kinevezett kutatási igazgatóként a génbank szerepének erősítése, s közte a csemegeszőlő fajtaválaszték új irányvonalainak kijelölése, valamint termesztési kultúrájának megteremtése is.
Továbbra is kiemelt cél az új, innovatív fajták létrehozása (a korábbi években ezek pinot regina, borsmenta, jázmin, sylver néven kerültek termesztésbe), illetve a régi, hagyományos fajták (olaszrizling, furmint, hárslevelű, cirfandli) új klónjainak elismertetése és elterjesztése.
A Szabad Pécs kérdésére Teszlák Péter az mondta, hogy egyes újabb szőlőbetegségek ezekre az innovatív, rezisztens fajtákra is veszélyesek lehetnek, de számos korábbi, jól ismert betegségnek ellenállnak, a permetezés száma, gyakorisága így csökkenthető, a korábbi akár 10-12 permetezés helyett akár 2-3 permetezés is elegendő lehet, ami egyrészt a költségeket, másrészt a környezetterhelést csökkenti.
Sokan felkaphatják a fejüket arra a hírre, hogy a PTE Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetének új főborásza Ipacs-Szabó István lett, aki országosan ismert és elismert szakember, a kisharsányi Vylyan Pincészet volt főborásza, sőt egyik arca. A többszörös Borászok Borásza döntős és Év Bortermelője-jelölt borásztól így megkérdeztük, mi volt előbb, korábban elhagyta-e a pincészetet, amely az élete része volt, és megtalálták ezzel az ajánlattal, avagy “elcsábították”. Ipacs Szabó István azt mondta, hogy tavaly év végén hozott meg egy nagyon nehéz döntést, amikor bejelentette, hogy elhagyja a Vylyan Pincészetet, de a gyakorlatban még néhány hónapig maradt, s most ott egy olyan szakember dolgozik főborászként, aki az elmúlt két évben vele dolgozott.
A pécsi kutatóintézethez csak ezt követően hívták, Madaras Zoltán kereste meg őt a tavasszal, s az ajánlatra végül igent mondott, miközben évek óta működik saját máriagyűdi pincészete is, tehát nem azért, mert nem volt mit csinálnia, hanem mert vonzónak érezte ezt a feladatot és kihívásként tekint rá. A munka még csak most kezdődik, sőt neki is kell tanulnia, de már vannak konkrét elképzelései, és ezek közt egyértelműen a piacibb szemléletű, a korábbinál tudatosabb borkészítés lesz. Amellett, hogy a kutatási tevékenységet is meg kell őrizni a 30+5 hektáros területen szőlőt termelő kutatóintézetnél, ahol 1800 fajta szőlőt termesztenek, ezek nagyon nagy része azonban kis mennyiségben van jelen, ezeknél kifejezetten a kutatási szempontok és a génbank, a fajtamegőrzés az elsődleges tevékenység. Nagyjából tíz szőlőfajta az, amivel kereskedelmi mennyiséget lehet készíteni.
Ipacs Szabó István szeretne a kutatóintézeti munkába fiatal, feltörekvő borászokat és a szakma nagy öregjeit is bevonni. Cél az is, hogy a szőlőtermesztési-borkészítési oldalon felmerülő kihívásokra hatékony és szakszerű megoldásokat, javaslatokat, segítséget adjon a kutatóintézet. A kutatóintézet által készített, tavaly ősz óta Pécsi Egyetemi Borbirtok márkanéven forgalomba hozott borok határozottabb marketing tevékenysége és piaci jelenléte is a törekvései között szerepel.
A sajtóreggelin kiderült, hogy a PTE Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetében ősztől rövid ciklusú képzési formák is indulnak, amelyek részben a boros szakmát, részben a borkultúra iránt érdeklődőket célozzák. Már szeptemberben indul az első WSET-alapfokú képzés, amelyben az SZBKI partnere a Central European Wine Institute. A CEWI hazánk legátfogóbb és legprofesszionálisabb képzéseit nyújtja mindazoknak, akik a borfogyasztással, borkereskedelemmel vagy éppen szakírással kapcsolatos ismereteiket szeretnék elmélyíteni. A CEWI az elmúlt 10 év egyik legdinamikusabban fejlődő és legnagyobb, WSET (Wine & Spirit Education Trust) képzéseket nyújtó boriskolájaként, maradandó ismereteteket és közös élményeket szeretne nyújtani a tudásra szomjazóknak.
A folytatásban lesznek kifejezetten az itt tanuló külföldi diákokat megcélzó angol nyelvű boros kurzusok, de speciális sommelier tanfolyam és közép-európai borkurzus, valamint az egykoron kiválóan működő pécsi borszeminárium újbóli beindítása is a tervek között szerepel.
19? Lapot!
