A parlament 115 igen, 28 nem szavazattal, 1 tartózkodás mellett elfogadta a felsőoktatási intézmények versenyképes működését elősegítő szabályokról, valamint egyes vagyongazdálkodási, kormányzati igazgatási és büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról szóló, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter által jegyzett törvényt.
A cikk a hirdetés után folytatódik
A most megszavazott jogszabály felhatalmazza az innovációs minisztert, hogy pénzügyi kötelezettséget vállaljon a felsőoktatási közfeladatot felsőoktatási intézmény útján ellátó alapítványok felé.
Az illetékes miniszter hosszú távú, tizenöt-huszonöt, valamint három-hat évre szóló megállapodásokat köt az alapítványokkal. A most elfogadott törvény táblázatos formában határozza meg, mekkora állami támogatásból gazdálkodhat a 21 alapítvány a következő években.
Összesítve mintegy 1700 milliárd forintos összegről van szó, a legtöbb pénzt a vidéki tudományegyetemeket fenntartó alapítványok kapják. Az elfogadott összegek magukban foglalják az alapítvány és az általa fenntartott felsőoktatási intézmény közfeladatainak finanszírozását, különösen a működési feltételek biztosítását és az oktatás finanszírozását.
A biztosított támogatás különböző részekre oszlik. Az alaptámogatás alapja az állami ösztöndíjas hallgatói létszám, a minőségi támogatás a minősítéssel rendelkező oktatói és kutatói létszámtól függ, az infrastruktúra-támogatás alapja a felsőoktatáshoz kapcsolódó hasznos beépített ingatlan mérete. A kiemelt felsőoktatási ágazati célokhoz kapcsolódó támogatás alapja “a nemzetköziesítés, tehetséggondozás, sport és társadalmi felzárkóztatás, valamint további egyedi célok megvalósítása”. Ugyancsak elkülönülnek a hallgatói juttatások.
Bősz Anett, a DK parlamenti képviselője a salátatörvény vitájában bírálta az egyetemi modellváltást, szerinte ugyanis az alapítványi fenntartásban sérülhet az egyetemi autonómia, sőt szerinte a jövőben annak a veszélye is megvan, hogy oktatókat politikai véleményük miatt küldenek majd el az egyetemekről.
A parlamenti vitában megint felmerült az a kérdés, hogy miért nem lehetett ugyanezt a korábbinál magasabb, akár két-két és félszeres finanszírozást az állami működtetésben lévő egyetemeknek juttatni, miért kellettek ehhez magánalapítványok, amelyek kuratóriumait fideszes delegáltakkal töltötték fel. Erre a kérdésre azonban a kormánypárti képviselők nem adtak választ.
Lapunk úgy tudja, hogy a mai módosításra és a pénz biztosítására azért csak most került sor, mert a kormány az egyetemi alapítványok támogatását vagy annak egy részét abból az állami hitelből, gigantikus kötvénykibocsátásból kívánja fedezni, amelyről szeptember közepén döntöttek. A Portfolio adatai szerint a magyar állam minden idők legnagyobb egynapi új adósságkibocsátása az adott napi árfolyamon 1258 milliárd forintot tett ki. És igaz, a szaksajtó a gigantikus állami adósságról azt írta, hogy annak egy részét az EU-tól várt, de elmaradó helyreállítási források miatt, 2,86 milliárd eurónyi tételt 2022-ben lejáró adósságelemek előfinanszírozására, míg a kötvénykibocsátásból (hitelből) csak az előbbieken túl fennmaradó részt – kb. 0,7 milliárd eurónyi forrást, azaz kb. 250 milliárd forintot – fordítanának különböző költségvetési kiadási célok finanszírozására, például infrastruktúra-fejlesztésra, nyugdíjakra és oktatásra.
