A Szabad Péntek podcast új adásában kicsit szakmázunk, ugyanis két kollégát, a Debreciner és a Szegeder alapítóját kérdeztem. Arról, hogy milyen nehézségekkel szembesül, aki független újságot szeretne alapítani vidéken.
A cikk a hirdetés után folytatódik
A podcast a legtöbb platformon, alkalmazásban elérhető: Spotify | Apple Podcasts | Google Podcasts | Anchor | RSS | Letöltés
A Szabad Pécs már négyéves is elmúlt, ami a hazai médiaviszonyokat, pláne a Budapesten kívüli médiaviszonyokat, tekintve önmagában is siker. Persze lehetne ez az egész jobb, ennek érdekében mi is próbálunk folyamatosan tanulni, más nézőpontokat megismerni. Ezért is hívtam fel két olyan újságalapítót, akik a Szabad Pécshez hasonló cipőt taposnak. Szegedről a Szegeder, Debrecenből pedig a Debreciner főszerkesztőjével beszélgettem. Akik különbözőek nem is lehetnének.
Porcsin Zsolt, a Debreciner egyik alapítója és főszerkesztője több évtizedes szakmai múlttal háta mögött, és éppen a Szabad Pécsen felbuzdulva állt neki a szervezésnek. „Facebookon tettem fel egy leginkább költőinek szánt kérdést. Ha Pécsen lehet Szabad Pécs, akkor Debrecenben vajon van-e 2000 ember, aki hajlandó havonta 1000 Ft arra áldozni, hogy ne csak a kormányhű médiából lehessen tájékozódni?” – mondja Porcsin Zsolt. Ezzel pedig elindult a Debreciner története.
A Szabad Péccsel szemben ők rögtön egy előfizetéses modellben kezdtek el gondolkodni. Porcsin szerint, ha évszázadokon keresztül működött az, hogy a tartalmakért fizetnek az olvasók, akkor ennek az online média korában is működnie kell. Ráadásul a technológia segítségével a tartalomelőállítás is olcsóbb és hatékonyabb lett. A szlovákiai példát említette a Debreciner főszerkesztője, ahol egész jól működik az online előfizetések rendszere a médiában. „Nálunk sajnos azok a hírportálok rontották el, amelyek rögtön ingyen kezdték el kínálni a cikkeiket” – mondja Porcsin, aki úgy látja, hogy ingyenes tartalom nincs is, hiszen valaki, valahogyan biztosan fizet érte.
Egy új médium megalapításakor azt tartja a legfontosabbnak, hogy akik csinálják azok tisztában legyenek a szakma alapjaival. „Tudni kell, hogy mi egyáltalán a hír és tisztában kell lenni a legalapvetőbb műfajokkal. És persze, a hitelesség miatt is jól kell használni a magyar nyelvet. Sajnos ezekkel sokszor komoly gondok vannak” – teszi hozzá. Ezen kívül a mai magyar közélet állapotát tartja a legnagyobb problémának, hiszen a Debreciner alapításakor azzal kellett szembesülniük, hogy sokan egészen egyszerűen nem merik támogatni őket. „Van olyan olvasónk, aki négy előfizetést tart fenn, ugyanis a gyerekei nevében is ő támogatja így a Debrecinert. Sokan félnek előfizetni egy független újságra, mert tartanak a retorziótól. Itt tartunk” – mondja Porcsin Zsolt.
A Szegeder megalapítása nem tudatos építkezés eredménye, teljesen máshogyan történt. Véletlenül. Szűcs Dániel egyetemistaként kezdett el egy várostörténeti-urbanisztikai blogot írni, egy időre abbahagyta, és amikor újrakezdte egyszer csak azt vette észre, hogy egyre több a közéleti téma az oldalon. „Emlékszem, kitettem egy cikket, és arra eszméltem rá, hogy ez már majdnem egy híroldal. Szóval, akkor innen jó volna úgy is csinálni a dolgokat, mint egy rendes újság” – meséli Szűcs. Tehát, nagyon fiatalon és tényleg külsősként, saját bevallása szerint zéró szakmai tapasztalattal vágott bele az újságírásba. Éppen ezért teljesen más problémákkal kellett megküzdenie a Szegedernek, mint a Debrecinernek. „A szakmaiság teljes hiánya okozta tán a legnagyobb gondot” – mondja, hozzátéve azt is, hogy amit kellett, azt elsősorban a magyar mainstream médiából sajátította el. Megnézte, hogy adott témát hogyan dolgoz fel például az Index. Milyen a cikk felépítése, kiket kérdeznek meg. Aztán erre a vázra húzta rá a helyi hírt.
A finanszírozással kapcsolatban sem voltak ismeretei, így szakmabeliektől kért és kapott segítséget például ahhoz, hogy hogyan kell egy saleshouse-hoz bekerülni. Azóta már rendszerben működnek náluk a folyamatok, több állandó és tucatnyi külsős, kevésbé rendszeresen publikáló szerzővel, külön fotós és videós kollégával. A cél, hogy a város legolvasottabb hírportálja legyenek, alternatívát kínálva a jobb- és a baloldali pártsajtó között. „Lehet, hogy néha szélsőségesen fogalmazunk, a szakmai elveket sem tartja be mindig minden szerzőnk, de alapvetően arra törekszünk, hogy tisztességesen és magas minőségben tájékoztassuk az olvasóinkat. Azt gondolom, hogy mindenki akkor jár a legjobban, ha minket olvas.”
A cikk és a podcastadás az Ezzel kezd! projekt keretében készült el. Az újságírásról szóló, ingyenes, magyar nyelvű források gyűjteménye itt található.
