A pécsi önkormányzat 2021-ben új Civil Koncepció elfogadásáról dönt. A nyilvánosságra hozott, komoly helyzetelemzést és javaslatcsomagot tartalmazó tervezetet a Nevelők Háza Egyesület készítette el, most a pécsi civilek és civil szervezetek véleményét várják. Az Emberség Erejével Alapítvány 5+1 pontban gyűjtötte össze javaslatait Pécs új Civil Koncepciójával kapcsolatban.
A cikk a hirdetés után folytatódik
És amelynek a Szabad Pécs helyt ad, és szó szerint közli az Emberség Erejével Alapítvány által a múlt héten, a saját felületükön, részletekben közölt véleményekből, lapunk kérésére általuk készített és szerkesztett összefoglalóját.
Az Emberség Erejével Alapítvány tehát 5+1 pontban gyűjtötte össze javaslatait Pécs új Civil Koncepciójával kapcsolatban. Az alábbiakat írták.
#1 kiszámítható, átlátható források
#2 nagyobb nyilvánosság#3 decentralizáció, lokalitás erősítése
#4 civil referens
#5 részvétel a döntéselőkészítésben
#+1 városi ingatlanok használata
A véleményezésre közzétett tervezetről elmondható, hogy reális helyzetképet vázol fel, és olyan alapelveket fogalmaz meg, melyek elfogadása és tiszteletben tartása új, kiegyensúlyozott együttműködést hozhat a civilek és az önkormányzat között.
Ezen túlmenően olyan szempontok és elvek megfogalmazását javasoljuk a koncepcióba, melyek hosszú távra biztosítanák a civil-önkormányzati kapcsolatok optimális, európai minőségű működését.
A civil koncepció az önkormányzat dokumentuma, amelyet a közgyűlés fogad el. Célja, hogy meghatározott időszakra az önkormányzat és a településen tevékenykedő civil szervezetek viszonyát, kapcsolatait egységes keretbe foglalja, szabályozza. Tartalma elsősorban azon múlik, hogy az önkormányzat mit vállal benne. Mivel a város civil szervezeteinek lehetőségeit érinti, ezért immár hagyományosan mód van arra, hogy a civilek is véleményezzék saját nézőpontjukból a dokumentum tervezetét.
#1 kiszámítható, átlátható források
Gyakran a támogatási összeg nagyságánál is fontosabb a tervezhetőség, a rendszeresség, és az, ha a támogatás rugalmasan felhasználható, viszonylag könnyen hozzáférhető és világos keretekben lehet elszámolni vele. Az önkormányzat tehát nem csak azzal fejezheti ki, hogy fontosak számára a település civil szervezetei, hogy mennyi pénzt tud szánni a támogatásukra, hanem azzal is, ha támogatási tevékenysége „civilbarát”.
Meglátásunk szerint az önkormányzati támogatások átláthatóságát az alábbiak segítik:
- legyen fix forrás, civil alap, ami nem függ az éves költségvetési vitáktól (például az iparűzési adó meghatározott része)
- legyen civil kuratórium vagy legalább civil szakértők a civil alapot felügyelő, döntéshozó testületben. A korábbi pécsi jó tapasztalatok bizonyítják, hogy ez növeli a bizalmat és a szakmaiságot
- legyenek megfogalmazott támogatási célok, értékelési szempontok, az elnyert támogatások kifizetésének világos keretei
- legyenek átláthatóak és egységes rendszerben követhetőek az önkormányzattól különféle jogcímeken a civil szervezetekhez juttatott támogatások (civil alap, feladatellátási szerződés, képviselői-, polgármesteri-, fesztiválkeret, bizottsági támogatási döntések, stb.)
A fenti felsorolásból a civil alap és a civil referens (akihez az adatbázis-kezelés, a szerződések tartoznának) megtalálható a koncepció tervezetében. A korábban jól működő civil kuratórium azonban nem szerepel a javaslatok között. Kérdéses az is, hogy érdemes-e feltehetően hosszú időre közgyűlési döntéssel évi tízmillió forintban maximalizálni a civileknek szánt keretösszeget. Biztató lenne látni az emelés lehetőségét.
Egyetértünk azzal, hogy az önkormányzatnak támogatóként legyenek prioritásai. Elfogadható az elképzelés, hogy az ötmilliós éves bevételt meg nem haladó szervezeteket kívánja támogatni. Kérdéses azonban, hogy érdemes-e ezt is bizonytalan időtartamra rögzíteni, vagy érdemes lenne megteremteni a felülvizsgálat lehetőségét, meghatározott idő után.
#2 nagyobb nyilvánosságot, több sajtómegjelenést
A szektor egyik jellemző problémája, hogy kevesen látják igazán, milyen fontos feladatokat látnak el a civil szervezetek. Pedig ez a függetlenebb működésük alapja is lehet, ugyanis a nagyobb nyilvánosság, a nagyobb elérés lehetővé teszi, hogy több önkéntes, több támogató csatlakozhasson közhasznú közösségi tevékenységeikbe. Nemcsak pénzzel tudja az önkormányzat segíteni a civil szervezetek munkáját, lehetnek eszközei arra is, hogy nyilvánossághoz segítse őket.
- az önkormányzat törekedhet arra, hogy a saját médiában nagyobb teret kapjanak a település civil szervezetei
- erősítheti a civil szervezetek és a helyi sajtóorgánumok kapcsolatát (például a pécsi egyetemi vagy a szombathelyi civil sajtóreggeli mintájára)
- elismerheti nyilvánosan a helyi civil szervezetek munkáját (például civil díjjal)
Jelenlegi formájában a pécsi civil koncepció tervezete csak alapelvi szinten foglalkozik a sajtókapcsolatok, médiakommunikáció fejlesztésének lehetőségével, pedig ez olyan figyelemre érdemes terület, ahol az önkormányzat számottevő forrásráfordítás nélkül is komoly segítséget nyújthat.
#3 decentralizáció, lokalitás erősítése
Vannak helyzetek, amelyek nem ágazati, hanem területi alapú megközelítést igényelnek. Nagy kiterjedésű városunkban erős, önálló identitással rendelkező városrészek találhatóak. Ezekben több olyan civil szervezet is működik, amelyek kifejezetten a városrészi közösség szervezésére vállalkoznak.
Álláspontunk szerint szükséges a rendszeres városrészi egyeztetés (egy-két havonta) a helyi intézmények, civil szervezetek és a helyi képviselő részvételével. Ez lehetővé teszi, hogy a résztvevő szereplők árnyaltabb képet kapjanak a városrészről, megismerjék egymás lehetőségeit és nehézségeit, összehangolják tevékenységeiket, hogy valós szükségletek alapján fejlesszenek szolgáltatásokat, hogy a képviselők alaposabb ismeretek alapján vigyék önkormányzati szintre a helyi koordinációval nem megoldható ügyeket.
A városrészi egyeztetés intézménye a források átláthatóságát és a képviselői keret felhasználásának hatékonyságát, és az erről szóló képviselői döntés támogatottságát is érdemben növelheti.
#4 civil referens
Az önkormányzat és Pécs civil szervezeteinek kapcsolatát szabályozó civil koncepciónak világossá kell tennie, hogy a kapcsolat önkormányzati oldalának kulcsszereplői:
- a civil referens (aki hivatali dolgozó)
- és a civil tanácsnok (aki döntéshozó testületi tag)
milyen egységes rendszerben, milyen kompetenciákkal és mely feladatokat látják el, a szerződések kezelésétől, az önkormányzati ügyintézésen át a bizottsági munkában való részvétel megszervezéséig. Szükséges egyértelműsíteni, hogy a pénzügyi és egyéb formájú segítségnyújtás (pl. információ, nyilvánosság, infrastuktúra) kihez tartozik, kinek a felelősségi köre, a civilek adott ügyben kit kereshetnek, és milyen formában tudnak kapcsolatot kezdeményezni a megfelelő szereplővel.
Azt is a civil koncepcióban kellene meghatározni, hogy
- a Civil Adatbázis milyen célokat szolgál és a céloknak megfelelően milyen adatokat tartalmaz.
#5 részvétel a döntéselőkészítésben
A civil szervezetek szervezettségük által fontos közvetítő funkciót tölthetnek be az állampolgárok és az önkormányzat között. Működésük és felelősségük lényegesen eltér az önkormányzatétól, ám érdemes megtalálni a mindkét fél számára megfelelő formát arra, hogy közösen vegyenek részt bizonyos döntéselőkészítő folyamatokban.
A döntések minőségét és elfogadottságát növelheti a civil szakértelem bevonása, a sajátos nézőpontjuk figyelembe vétele. Az érdemi bekapcsolódást segíti az átlátható és kiszámítható önkormányzati működés, és az, ha a civilek a szakterületük, szakértelmük alapján a közgyűlés bizottságainak munkájában alkalmanként, témától függően részt vehetnek.
Voltak és vannak Pécsen jó példák arra vonatkozóan, hogy bizonyos ügyek kapcsán, munkacsoport vagy kerekasztal formájában a döntéshozók, hivatali szakemberek, városi intézmények és civil szervezetek képviselői közösen tárnak fel problémákat, majd együtt dolgoznak ki javaslatokat ezek megoldására. A jelenlegi koncepciótervezetben megfogalmazottak azonban olyan rendszert javasolnak erre, ami teljes egészében az önkormányzati feladatok logikájára és az önkormányzati működés állandóságára építenek és a civil szervezetek valós lehetőségeit figyelmen kívül hagyják.
Az önkormányzat rendszeresen készít a város fejlődésének irányát hosszabb távra megalapozó stratégiai dokumentumokat, amelyek társadalmi egyeztetése ideális esetben túlmegy a város civil szervezeteinek körén, azonban fontos szerepük lehet ezek sikerességében. Pozitív kimenetelű részvételi folyamatokhoz szükség van arra, hogy az önkormányzat kezdeményező legyen, megfelelő időt és erőforrást biztosítson az érintettek bevonására.
Javasoljuk, hogy évente kétszer szervezzenek közmeghallgatást kifejezetten a pécsi civil szervezetek részére. Ez azért lényeges, hogy a sokrétű, sokoldalú helyi civil társadalom és az önkormányzat szereplői között a település egészére vonatkozó munkában minél többször megtalálhatóak legyenek azok a pontok, amelyekben a civilek már a döntéselőkészítésben meghatározó szerepet kapnak.
Úgy gondoljuk, hogy a már működő, a korábbi tapasztalatok szerint eredményes döntéselőkészítő és véleményező platfomokat, mint amilyen a pécsi közművelődési kerekasztal, érdemes megemlíteni és példává tenni a civil koncepcióban akkor is, ha annak egy másik területre vonatkozó jogszabály teremti meg az alapját.
#+1 városi ingatlanok használata
A legtöbb civil szervezetnek szüksége van arra, hogy tevékenységéhez alkalmanként vagy folyamatosan helyiségeket használjon. Erre akkor is szükség van, ha a szervezet tevékenysége alapvetően a tagok közösségi szükségleteire és akkor is, ha jogszabályokban is lefektetett közhasznú célokra irányul. Az önkormányzatnak van saját tulajdonú ingatlanvagyona, és ennek kihasználatlan elemei között vannak olyanok, amelyekből bevételt vár és vannak olyanok, amelyek felújításra szorulnak. Mindkét esetben járhat kölcsönös előnyökkel, ha a civil szervezetek „természetbeni” (az önkormányzatnak költségvetési kiadást nem jelentő) támogatásaként ezek gazdára találnak.
Az önkormányzat már azzal is segíthet civil szervezeteket, ha átlátható és kiszámítható rendszert alkot arra, hogyan válhatnak bérlővé önkormányzati tulajdonú ingatlanban. Már az segítség, ha civil szervezetek önkormányzati ingatlanba kerülése nem esetleges, kapcsolatokon, háttérbeli kijáráson, szokásjogon alapul, hanem tiszta keretek szerint, ismerhető szempontok alapján. Egy civileknek szóló városi ingatlan-használati koncepció kialakítására lenne szükség, amelynek részeként az önkormányzat készíthetne egy adatbázist, melyben a civil szervezetek által használható vagy ilyen célra hasznosítható ingatlanok szerepelnének. Civil szervezeti egyeztetésekkel pedig megfogalmazhatóak lennének elvek és elvárások a potenciális felhasználók részéről. Így a civil igények figyelembe vételével készíthetne el az önkormányzat egy olyan szempontrendszert, amely a bérletekről, kedvezményes bérletekről vagy haszonkölcsönbe adásról, a funkciókról, időtávokról és feltételekről rendelkezne.
