Mennyit köszönhetnek a külföldi egyetemistáknak a pécsi vállalkozások? Hol, mire, mennyit költenek? Mennyire és miért szeretnek Pécsett tanulni? Honnan érkeznek a legtöbben? Miért választ máshol albérletet egy német és norvég, vagy egy arab diák? Hol tart a Pécsi Tudományegyetem nemzetköziesítési programja, és egyáltalán mióta és mit tanulnak nagyobb számban a baranyai megyeszékhely egyetemén külföldiek? Találtunk válaszokat az alábbi kérdésekre.
A cikk a hirdetés után folytatódik
Két lány nyávogó hangú halandzsa-párbeszédétől visszhangzott a pécsi Apolló Mozi női mosdója november utolsó csütörtökjén. A mosdó előterében egy fiú kapcsolódott be néha a lányok érthetetlen csevegésébe, ugyancsak fejhangon. Később a lányok kijöttek a mosdó elé, és a trió ott folytatta a furcsa produkciót. Nem zavarta őket, hogy mindezt bámulom én is, aztán, hogy megkérdeztem őket, van-e valami gondjuk, nagyot nevettek. Kiderült, hogy a két lány Horvátországból és Németországból érkezett, a fiú norvég, mindhárman a Pécsi Tudományegyetemen tanulnak, s épp egy japán hölgy szopránra hangolt beszédét parodizálják, aki egy emelettel feljebb, a Trafik bárban műsort vezet az egyetemistáknak. Később a hármak visszamentek a bárba, és elvegyültek az ott mulatozó másfélszázfős, tucatnyi nációt integráló, felhőtlen hangulatú társaságban.
A baranyai megyeszékhely belvárosában esténként a szórakozóhelyek megtelnek külföldi fiatalokkal. Otthonos viselkedésük elárulja, hogy ők nem átutazó turisták, hanem itt tanuló diákok. Pécsett 1984-ben indult el az angol nyelvű orvosképzés, s azóta szinte folyamatosan nőtt a külföldi diákok száma. A jelenségnek lökést adott a Pécsi Tudományegyetem 2015-ben startoló nemzetköziesítési programja.
Egy ambiciózus egyetem nem létezhet kiterjedt és intenzív külhoni kapcsolatok nélkül, a felsőoktatási intézményekben folyó kutatómunka nemzetközi erőtérben kerül mérlegre. Emellett az is minősíti az egyetemeket, hogy a náluk folyó oktatás mennyire vonzó a külföldi diákok számára. A nemzetköziesítési program egyik célja épp az, hogy a PTE nappali tagozatán tanuló 20-21 ezer hallgató negyede más országokból érkezzen. Ez a cél egyre inkább teljesedni látszik, hisz 2014-15-ben még 2600 külföldi hallgatója volt az egyetemnek, 2018-2020 között ez a szám már meghaladta a 4400-at. Az elmúlt ősszel mintegy 2-3 százalékkal kevesebb külföldi hallgató iratkozott be a pécsi egyetemre, aminek nagy valószínűséggel a koronavírus-járvány az oka.
A PTE karai közül mindig is az orvosi volt a legnépszerűbb a külföldi hallgatók számára, az ott angolul és németül tanuló diákok száma az elmúlt években általában 2020 és 2080 között mozgott. E téren jelenleg is az orvosképzés az egyetem „húzóágazata”, ám immár a PTE további tíz kara is egyre több külföldit fogad: a bölcsészkaron hozzávetőleg kétszer, a természettudományi, a műszaki és a művészeti karon nagyjából ötször, míg az egészségtudományi karon nyolcszor annyi hallgatót oktatnak mint 2014-ben.
2014 óta a PTE külföldi hallgatói közül általában 1500-1600-an európai államokból jönnek. Korábban ők adták a határon túli hallgatók 58 százalékát, mostanra részarányuk 37 százalékra mérséklődött, mivel nőtt a más földrészekről érkezők száma. 7-8 éve a távol-keleti országokból 300, a közel-keleti államokból pedig 600 hallgató iratkozott be évente a PTE-re, ez a szám 600-ra, illetve 1200-ra emelkedett. A külföldi hallgatók hozzávetőleg háromnegyede tandíjas, ők a tanulás és az ittlét minden költségét maguk állják, a diákok negyede ösztöndíjas, az ő kiadásaikból jelentős részt vállal a magyar állam és az unió.
Az utóbbiakból következik, hogy a PTE-nek „pénzt hoznak” a külföldi hallgatók, az évente 115-120 milliárd forintból gazdálkodó egyetem bevételeinek hozzávetőleg 10 százaléka a külhoni hallgatók tandíjából, valamint az ösztöndíjasok után fizetett állami és uniós támogatásból folyik be a kasszába. A határon túli diákok azért is fontosak a pécsi – és persze, valamennyi hazai egyetemnek –, mert Magyarország lélekszámának megfogyatkozása miatt itthon kevesebb fiatal jelentkezik a felsőoktatásba, mint 10-15 évvel ezelőtt.
Utóbbit már Tarrósy István a PTE nemzetközi igazgatója és Árvai Péter igazgató-helyettes hangsúlyozza. Mint tőlük megtudom, az egyetem több mint száz országban toboroz hallgatókat. Ez sokrétű feladat, amit részben az erre a munkára specializálódott, és az egyetemmel szerződésben álló ügynökségek végeznek külföldön. Emellett vannak felsőoktatási vásárok, ahol az egyetemek bemutatják oktatási kínálatukat. A vásárokra kiutazó egyetemi szakemberek ellátogatnak középiskolákba, s ott is népszerűsítik a pécsi képzéseket. Komoly segítséget nyújtanak a rekrutálásban a PTE korábban végzett, külföldi hallgatói, főleg azok, akik kormányzati pozícióban vannak, velük a pécsi egyetem tartja a kapcsolatot, hisz ők azok, akik leginkább meg tudják győzni ifjú honfitársaikat arról, hogy érdemes Pécsett tanulni, diplomát szerezni. Természetesen van az egyetemnek angol nyelvű honlapja, ami ugyancsak szerepet vállal a fiatalok Pécsre vonzásában. A PTE évente 10-12 nyári egyetemet hirdet meg, s ezek a 2-4 hetes kurzusok is részben azt a célt szolgálják, hogy az ott tanuló külföldi fiatalok felfigyeljenek a pécsi egyetemre, és később beiratkozzanak ide nappali tagozatos hallgatónak. A pécsi egyetem rangos konferenciáin résztvevő külföldi professzorok is elviszik az iskola jó hírét hazájukba, amiképp a külföldi konferenciákon előadó pécsi tanárok is megteszik ezt.
Ismert, hogy a PTE ősztől alapítványi fenntartású intézménnyé vált. Tarrósy István szólt arról, hogy az alapítvány kuratóriuma is támogatja a nemzetköziesítés programját, s az új fenntartó elképzelései egyeznek az egyetem terveivel, amelyek között szerepel, hogy elismert munkásságú, külföldi tanárokat akarnak szerződtetni Pécsre, akik szakmai tekintélyük és kiterjedt kapcsolatrendszerük révén ugyancsak erősíthetik a PTE imázsát és vonzerejét a nemzetközi térben.
A tandíjas egyetemi szakokat gyakran éri az a vád, hogy ott könnyebb diplomát szerezni, mivel az iskola nem buktatja meg a gyengébben teljesítő, „pénzes” diákokat, hisz akkor az intézménynek le kellene mondania tervezett bevételének egy részéről. Árvai Péter szerint ez hibás és rosszindulatú feltételezés, ha ugyanis egy egyetem diplomagyárként működik, és nem követeli meg a hallgatóitól a magas szintű tudást, akkor az hamar elhíresül a felsőoktatás nemzetközi világában. Ennek pedig az lesz a következménye, hogy az intézmény és az általa adott diploma leértekelődik, és a képzés eladhatatlanná válik. Tarrósy hozzáteszi, hogy a nemzetköziesítés egy hosszú távú befektetés, pillanatnyi anyagi előnyökért nem szabad feláldozni a jövőt, a cél az, hogy az itt végzett hallgatók boldogulni tudjanak a világ minden pontján, és vigyék el a jó hírét a pécsi egyetemnek. Ha ez megtörténik, akkor tartósan igény lesz a külföldi fiatalok körében a pécsi alma materre.
A külföldi diákok nemcsak az egyetemnek hoznak pénzt, hanem a városnak és a megyének is. Egy 2020-as felmérés arra volt kíváncsi, hogy magyarországi egyetemeken tanuló külföldi diákok a tandíjon túl mire költik pénzüket és milyenek a fogyasztási szokásaik. A kutatást M. Császár Zsuzsa, a PTE Földrajzi Intézetének docense irányította, s a felmérés kérdéseire 123 ország 6296 hallgatója válaszolt. A kapott adatok szerint a PTE-n tanuló külhoni fiatalok évente 11,5 milliárd forintot költenek. Ennek 82 százalékát Pécsen „verik el”. A Pécsett tanuló külföldi egyetemisták kiadásai a megye GDP-ének 1,04 százalékát jelentik. A gazdaságilag jobban álló régiókban és városokban a külföldi diákok nem tesznek hozzá ennyit a helyi bruttó össztermékhez, például a szegedi egyetemen tanulók kiadásai a megye GDP-ének 0,57 százalékát, a Budapesten tanulóké pedig a főváros összetermékének nem egész 0,36 százalékát fedik le.
A felmérés szerint a Pécsett tanuló külföldiek kiadásainak 38 százaléka lakásra, 34 százaléka élelmiszerekre megy el. Turisztikai célra fordítják a hallgatók a pénzük 15, szabadidős tevékenységre pedig az 5 százalékát.
Mivel a diákok – albérleten felüli – költéseinek java a belvárosban történik, megkérdeztem Pécs központjában mintegy 30 üzlet és kocsma dolgozóit, hogy bevételük hányad része származhat a külföldi hallgatóktól. A divatáru üzletek 10-20 százalékra becsülték ezt az összeget, a cipőboltok 5-10 százalékra. Az ékszerboltok forgalmuk 5 százalékát, a bizsut áruló üzletek bevételük negyedét kasszírozzák a külföldi diákoktól. Az egyik nívós borbolt eladásainak ötödét számlázza a külföldi diákoknak, míg egy drága illatokat kínáló parfüméria a harmadát. Az utazási irodák 5 százalékra becsülték ezt a bevételt, a pénzváltók 15 százalékra.
A belvárosi drosztokon várakozó taxisok azt állították, hogy bevételük fele a külföldi diákoknak köszönhető. „Nyolcszáz métert is taxival tesznek meg”, mondta az egyik sárga autó gazdája, s hozzátette, hogy a külföldi diákok nélkül bajban lennének a pécsi taxisok.
Egy, a pécsi viszonyok között magas áron dolgozó fodrászatot is szívesen keresik fel a külföldi diákok, az ő bevételük ötöde folyik be ebből a forrásból, s az utcazenészek úgy vélték, hogy az angolul beszélő egyetemisták szórják a kalapjukba a „gázsijuk” legalább tizedét.
A főtér és a sétálóutcák éttermeinek, gyorsétkezőinek, kávézóinak felszolgálói és pultosai általában a forgalmuk 10-20 százalékára tették a diákok költéseit. A Lezser Bárban és a Cooltour Caféban úgy becsülték, hogy a forgalom negyedéről a diákok „tehetnek”, a Made in Pécs Cafeban és a Trezorban a bevétel 40 százalékát tudták be nekik. A Nana Bistro és Bar-ban a forgalom nagyjából felét a külföldi diákok hozzák, míg a bevezetőnkben már említett Trafikban a 60 százalékát. Itt az növeli meg a külföldi hallgatók fogyasztásának arányát, hogy a diákok hetente kétszer tematikus mulató-estet tartanak.
De odafigyelnek az egészségükre is az itt tanuló külhoniak, a konditermek legalábbis ezt tanúsítják, az F3 vendégeinek több mint harmada, a Fittness Five-ba jegyet váltók mintegy kétharmada külföldi egyetemista. Mivel a diákok többsége repülővel ingázik az otthona és Pécs között, sokan utaznak a Travel4You kisbuszaival a ferihegyi repülőtérre és onnan vissza: így a pandémia előtt a cég Pécs-Budapest forgalmának 30 százaléka nekik volt köszönhető.
Az elmondottakból egyértelmű, hogy nemcsak a taxisok lennének bajban a külföldi diákok nélkül Pécsen, hanem nagyon sok más profilú vállalkozás is.
És Pécs hangulata is szürkébb lenne a külföldi egyetemisták híján, vélik az általunk kérdezett helybéliek. A legkerekebben talán egy 37 éves pénzügyi szakember fogalmazott, aki Ferencként mutatkozott be:
– Az, hogy ők itt vannak, és a városban mindenütt látok afrikai, közel-keleti, távol-keleti arcokat, és hallok százféle akcentusú angol beszédet, számomra már épp úgy hozzátartozik Pécshez, mint a dzsámi, a négytornyú bazilika, a Csontváry-kiállítás vagy a tévétorony a Misinán.
Irán válsága Pécsnek is fáj
Az Európán kívüli országok közül a 2010-es években Iránból érkezett a legtöbb a fiatal a pécsi egyetemre, volt, hogy egyidőben 6-700-an tanultak itt. Ez részben Reza Hemmatinak köszönhető, hisz ő évek óta komoly energiát fordít arra, hogy iráni fiatalok számára népszerűsítse a PTE orvosi karát. A 44 éves iráni férfi – akárcsak két nővére – a pécsi orvoskaron végzett, aztán itt maradt a városban, megnősült, magyar lányt vett el, s a házaspárnak két gyermeke született. Reza Hemmati sebészként dolgozik egy magánklinikán, emellett ő vezeti a PTE orvosi karának nemzetközi oktatási központját, ami a külföldi egyetemistáknak angol, német és magyar nyelvet, valamint szakmai tárgyakat tanít a nulladik évfolyamon. A magyarul kiválóan beszélő perzsa orvos elmondta, hogy hazájából egyre kevesebb fiatal veheti célba Pécset, jelenleg már négyszázan sincsenek. Ennek oka az, hogy Irán ellen – az ország állítólagos atomfegyver-kísérletei miatt – az Egyesült Államok gazdasági blokádot léptetett életbe. Az USA azokat az államokat is bünteti, amelyek a szankciókat semmibe véve vagy kijátszva gazdaságilag együttműködnek Iránnal. A Trump elnök által elrendelt, ám Biden által is fenntartott szankció súlyos válságot okozott Iránban, a termelés visszaesett, az ország pénze hetedére-nyolcadára inflálódott. Ezért a korábban jómódú iráni családok egyre nehezebben, vagy nem is tudják finanszírozni gyermekeik külföldi tanulmányait. Ráadásul az itt tanuló fiataloknak nem lehet a bankokon keresztül pénzt utalni, mivel – Amerika bosszújától tartva – egy bank sem vállalja az iráni utalások továbbítását. Így a perzsa diákok 5-10 hónapra elegendő pénzét csak zsebben lehet elhozni Iránból. Amúgy az Irán elleni szankciót megszenvedő diákok döntő többsége – Hemmati szerint – kritikusan gondolkodik hazája vallási fundamentalista politikájáról, épp ezért sokan közülük Európában vagy Amerikában szeretnének szakmai karriert építeni. Az iráni diákok elmaradása természetesen Pécsnek is fáj, hisz a kieső létszámot nem könnyű pótolni.
Home, sweet home
Pécsen az elmúlt tíz évben több tucatnyi olyan társasházat emeltek, amelynek befektetői kifejezetten arra számítottak, hogy az épületben kialakított lakásokat külföldi diákok veszik majd bérbe. A számítás bejött, mert ezek az új építésű ingatlanok mindig hamar bérlőre találnak.
Az egyik ingatlanközvetítő cég ügynöke beavatott abba, hogy milyen kritériumok alapján választanak lakást a Pécsen tanuló külföldiek. Megfigyelése szerint, aki egyedül akar lakni, az alapvetően 40 négyzetméteres, másfélszobás lakást keres. A garzon azért nem ideális, mert az egyetemisták nem szeretnek ágyat bevetni, viszont, ha van legalább egy kicsi hálófülke, akkor ott az ágy mindig fogadókész, a nappaliban meg le lehet ültetni a vendégeket. A lakás bútorai legyenek masszívak, gépészete pedig teljes, igénylik a klímát és a mosogatógépet is.
A közel-keletiek inkább az iskola közelében keresnek lakást, hogy könnyű legyen reggel beérni az órára, az európaiak viszont a belvárosi lakásokat kedvelik, mivel esténként szívesen időznek a sétáló utca fílinges ivóiban, ahonnan aztán már csak pár perc hazajutni, ők inkább reggel gyalogolnak vagy bicikliznek hosszabban az egyetemre. Akik kevesebbet akarnak költeni a lakásra, azok párban vagy ritkán trióban vesznek ki egy nagyobb, két-három szobás lakást. Az, hogy két különböző nemzetiségű egyetemista – ismeretség nélkül – közösen vegyen ki lakást, szinte példátlan. Arra viszont van példa, hogy egy nemzethez tartozó lány és fiú együtt bérel lakást, noha nem járnak egymással. A lánypárosok – az ingatlanos tapasztatai szerint – gyakran összekülönböznek pár hónap alatt, ilyenkor az egyik bérlő új helyet keres. A fiúk kevésbé szétköltözősek, ha mégis, akkor annak általában az az oka, hogy valamelyikükhez beköltözik egy barátnő, és a másik srác akkortól útban van.
Az emeletes házakban a földszinti lakások a legnépszerűtlenebbek, és nem kedveltek a harmadik-negyedik emeleti lakások sem a lift nélküli házakban. Az iráni diákok sosem vesznek ki padlásszobát, azt zsigerien elutasítják. A diákok általában nyáron is fenntartják bérleményüket, aminek az is az oka, hogy van, aki alig pár hétre utazik haza, mivel számára annyira elhúzódik a vizsgaidőszak.
A családos és az idősebb szomszédok időnként panaszkodnak a diákokra. Zavarja őket, ha sok a buli a fal túlsó oldalán, de azt is nehezen viselik, ha a szemét egy részét az egyetemisták a kuka mellé öntik vagy szétszórják a csikkeket a házban. Fizetési gond viszont alig van a diákokkal, így a bérlemények gazdái nagyon alapos okkal szabadulnak csak meg a külföldi egyetemistáktól.
Egy másfélszobás lakásért az egyedüli bérlő havi 120-150 ezer forintot fizet, a rezsi kijön 25-30 ezerből. A nagyobb lakásokat párban vagy trióban bérlők havi díja 70-100 ezer között mozog. A lakáskiadók között vannak olyanok, akik még a 2010-es válság idején vették ingatlanjukat, ők nagyon jól jártak, hisz 150-180 ezer forintért vásárolták a lakás négyzetméterét, így befektetésük nagyon gyorsan megtérült. Jelenleg egy új társasház négyzetmétere 800 ezer forint alatt nem áll meg, s a tulajdonosok úgy számolnak, hogy befektetésük 25 év után térül meg.
Ez a cikk a Helyközi Járat együttműködési program keretében valósult meg, ami a Partizán támogatásával jött létre, hat magyar szerkesztőség közös projektjeként. Tarts velünk, szállj fel a Helyközi Járatra! Ha van egy jó sztorid, írd meg nekünk a helykozijarat@gmail.com címre.
A Szabad Pécs eddigi cikkei, amelyek a Helyközi Járat média-együttműködési program keretében jelentek meg ITT OLVASHATÓK.
