Magyarországon a Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Karán készült először átfogó tanulmány a növényi étrendről és annak bizonyított előnyeiről, és 2021-ben készült el az az étrendi ajánlás, amely az ökológiai szempontokat állította párhuzamba az egészség kérdéskörével. A Szabad Pécs a pécsi tanulmány egyik készítőjével, Szabó Zoltán egyetemi oktatóval beszélgetett a táplálkozásunk környezetünkre gyakorolt hatásairól. A tanulmány elkészítésében való részvétele mellett azért is vele beszéltünk, mert azon kevés hazai kutatók egyike, aki az állattartás klímaváltozásra gyakorolt hatását kutatja.
A cikk a hirdetés után folytatódik
Mi is a pécsi tanulmánynak, az ökológiai szempontokat előtérbe helyező étrendi ajánlásnak a lényege? Bajban vannak azok a húsimádók, akik aggódnak a Földért?
Kutatásaink fókuszában a növényi alapú étrend áll, amelynek pozitív hatásai szerteágazóak az egészségünkre nézve. Ráadásul tudományos bizonyítékok sora érhető el a témában. Mi ezekből mutattunk be néhányat például az elhízás, a szív-érrendszeri és a daganatos betegségekre vonatkozóan. Ezen túlmenően részletesen kifejtettük, hogy a növényi alapú étrend nem csak az egészségünk megőrzésében és helyreállításában érdemel kitüntetett figyelmet, hanem a klímavédelem és a fenntarthatóság szempontjából is az egyik legideálisabb és legkézenfekvőbb megoldási stratégia.
Ön a kutatásaiban foglalkozik az állattartás és a klímaváltozás összefüggéseivel is. Miről van szó lényegében? Milyen adatok, bizonyítékok állnak ennek az összefüggésnek az alátámasztására?
A rendelkezésre álló adatok alapján szembeötlő, hogy nagyobb ökológiai lábnyoma van az állati eredetű élelmiszereknek, mint a legtöbb növényi eredetű élelmiszernek. Az üvegházhatású gázok kibocsátásában a marhahús, az édesvíz felhasználásában pedig a sajtok szerepelnek az első helyen valamennyi élelmiszer közül. Általánosságban igaz, hogy az állati eredetű élelmiszerek rendkívül pazarló módon használják, igénylik a rendelkezésre álló erőforrásokat, a növényi alapú nyersanyagok széles körű alkalmazása viszont – kevés kivételtől eltekintve – ezt a felesleges és veszélyes pazarlást minimalizálja. Ezen a ponton ráadásul a klímavédelem összekapcsolódik az egészségünk védelmével: az az étrend, ami előnyös az egészségünk szempontjából, előnyös a környezet védelmének oldaláról is. Ez olyan együttállás, amiről a szakembereknek többet, jóval többet kellene beszélniük.
Állattartási szokásaink, illetve a klímaváltozás közötti kapcsolatra a Pécsett több ízben is járt világhírű csimpánzkutató, Jane Goodall, vagy éppen Sir David Attenborough – azaz a világ leghíresebb környezetvédői – is rendszeresen felhívja a figyelmet. Szóval ez beszédtéma a világban, a 2020-as Oscar-díjátadón Joaquin Phoenix is nagyrészt az állatok védelmének szentelte beszédét, amikor átvette a szobrot. De elegendő ez vajon? Hogy tudósok és hírességek a veganizmus/vegetáriánus életmód mellett kampányolnak? Komolyan vesszük a problémát? Változtatunk az életmódunkon?
Úgy látom, a fiatalok azok, akik inkább fogékonyak, pont azok, akiket a klímaválság a leginkább fenyeget. Az egyik legfontosabb tényező, hogy mindenki egyéni szinten kezelje a problémát, hiszen a probléma éppen a szokásainkban, életmódunkban, mindennapjainkban gyökerezik. Másra mutogatni lehet, és mindig könnyebb is, mint valóban változtatni az életmódunkon, ami kényelmetlen, ami a komfortzónánkat érinti, eddigi mindennapi szokásainkat. De ezek nélkül nem látom az esélyét annak, hogy valódi előrelépés történjen. Sem a lesújtó egészségügyi mutatóinkban, sem globálisan, a fenntarthatóság kérdésében. Ha pedig valaki már elindult a változás útján, akkor ne elégedjen meg a kis lépésekkel, hanem folyamatosan keresse, kritikusan kutassa a megoldás további lehetőségeit is. Az egyéni erőfeszítések számos dimenzióban kifizetődnek, de ehhez folyamatos elköteleződés és aktív részvétel szükségeltetik.
Az USA-ban van egy új szokás, amit Barack Obama elnöksége idején kezdtek államilag propagálni, a húsmentes hétfő. E kampány keretében arra hívták fel az emberek figyelmét, hogy húsfogyasztásuk csökkentésével, és már egy húsmentes nap beiktatásával sokat tehetnek magukért és a környezetükért. Hatékony ötlet? Itthon működne vajon egy hasonló, akár kormányzati kampány?
A kormányzati felelősségvállalás hiányát nagyon jól mutatja, hogy ma Magyarországon nincs Környezetvédelmi Minisztérium. Látszatintézkedésekből van bőven, de valódi, a megoldás irányába mutató lépés még alig akad. Ám, ha valaki arra vár, hogy ez változzon, az hibát követ el. A mindenkori kormányzat aktív támogatása nélkül is széleskörű változások generálódhatnak az egyéni erőfeszítésekből. Ebben az esetben nem igaz, hogy egy fecske nem csinál nyarat. Hasonló a helyzet, mintha arra várnánk a lakosság túlsúlya kapcsán, hogy az egészségügyi ellátórendszer oldja meg a problémát. Persze jó, ha aktívan kiveszi belőle a részét az ellátórendszer is, de a probléma vagy annak döntő része, mivel a probléma ugyancsak az egyén szintjén keletkezett, az egyén szintjén is oldható meg. Ismerjük a „klímaszorongás” jelenségét is, ami sokakat érint. Ha valaki tehetetlennek és elcsigázottnak érzi magát, látva a lesújtó képet és a fenyegető klímakatasztrófát, ne csüggedjen. Ha megismerjük a rendelkezésre álló adatokat, és hogy mi magunk is hatékonyan tehetünk a kialakult helyzet ellen, akkor ez a szorongás és aggodalom is elmúlhat, mérséklődhet. Aki aktívan részt kíván venni a klímahelyzet jobbításában, annak is egyéni cselekedetek mentén kell elkezdenie kimunkálni azokat a változásokat, amelyek érvényesülését széles körben szeretné látni.
Vannak kutatási adataik Magyarországról, arról hogy a vega/vegán életmódot választók aránya idehaza is nő-e, és ha igen, hasonló mértékben-e mint tőlünk nyugatabbra?
Pontos adatok nem állnak rendelkezésre, a „vegán” életmód azonban kétségtelenül egyre népszerűbbé válik, így a vegánok száma is növekszik. Azonban ez még mindig egy szűk csoport hazánkban, pár tízezer főt számlálhat. A tipikus magyar étkezési minták erősen húsközpontúak, ez nehezíti a növényi eredetű ételek és nyersanyagok térhódítását. Üdítő kivételek azonban akadnak, figyeljük csak meg a növényi italok („növényi tejek”) térhódítását. Ez a pozitív változás minden más élelmiszer esetében is lehetséges, hiszen itt sem ágazati szereplők vagy kormányzati intézkedések vezettek a kínálat bővüléséhez és az árak fogyasztóbaráttá válásához, hanem pusztán az a tény, hogy a fogyasztók keresték ezeket a termékeket. Jó, ha tudjuk, hogy minden egyes vásárlásunkkal letesszük a voksunkat is az általunk választott élelmiszerek mellett.
Én úgy tapasztaltam, a legtöbb embert, ha találkozik egy másik, nem húsevő emberrel kifejezetten érdekli, hogy az milyen megfontolásból lett vega/vegán. Etikai, egészségügyi, vagy más okból? Ön miért döntött a vegán életmód mellett?
Az egészségügyi ismeretek jelentették a kiindulási alapot. Mindig is fontos volt számomra, hogy hiteles és transzparens módon végezzem a szakmai munkámat. Amint megismertem a növényi alapú étrend drasztikusan pozitív egészségi előnyeit, azonnal törekedtem rá, hogy a mindennapjaimat, szokásaimat átalakítsam. Vegán lettem, azaz semmilyen állati eredetű élelmiszert nem fogyasztok, s az életmódom minden lehetséges pontján törekszem az állatok kihasználásának megszüntetésére. A végső személyes döntésem alapja, hogy ez az életmód egyeztethető össze a leginkább a szakmai és az egyéni, privát meggyőződésemmel. Egyszerre óvjuk az egészségünket, a környezetünket és védjük az állatokat: aki szereti az állatokat, az nem eszi meg őket.
Pár napja volt karácsony és a magyar szokásoknak megfelelően rengeteg húsos étel készült, amiből pazarló módon – sajnos biztosan a kukákba is került. (Magyarországon évente, 1,8 millió tonna ételfelesleg kerül a szemétbe, ennek 41%-a a háztartásokból). Önöknél milyen karácsonyi menü került az ünnepi asztalra, vagy mi szokott az ünnepi asztalra kerülni?
Jómagam a konyhában inkább segédkezni szoktam a kedvesemnek, aki igen kreatív az ételkészítések terén. A teljes ünnepi menünk, ahogyan a korábbi években is, teljesen vegán volt. A rokonlátogatás során az ünnepi asztalra nálunk vegán töltött káposzta kerül, házi rozskenyérrel. Emellett vegán Wellingtont is eszünk steak burgonyával, párolt brokkolival és gravy mártással. A desszert-fronton sincs gond, szokott készülni vegán tiramisu, mákos és diós bejgli, mézeskalács, vaníliás kifli, ischler, mákos guba vagy zserbó. A hagyományos ételek közül még vegán halászlevet is készítünk, sőt vegán vadas szelet is szokott lenni az asztalon.
Megkerülhetetlen tényező a károsanyag-kibocsátásban
Ha visszatekintünk a 2021 -es évre, akkor az idei év volt a legrosszabb a globális erdőtüzek szempontjából a 2003-as műholdas mérések kezdete óta. Az eddig példátlan méretű erdő- és legelőtüzek az emberi faj okozta globális felmelegedés pusztító következményei. Az, hogy a fosszilis tüzelőanyagok – szén, kőolaj, földgáz – kitermelésével és használatával szükséges lenne felhagynia az emberiségnek, sokat hangoztatott jelmondat, s mára közismert az ok, a miért is. Az elmúlt években az az üzenet is felerősödött, hogy nemcsak az ember által előállított fosszilis üzemanyagok használata okolható a klímaváltozásért, hanem az ipari állattartás is, azon belül is főként a szarvasmarha-tenyésztés. A hús- és tejtermékek iránti növekvő kereslet kielégítéséhez, így az állattartáshoz szükséges takarmány megtermeléséhez is egyre több és több termőtalajra van szükség a világban, ezért újabb és újabb erdőterületeket írt ki az emberi faj.
Egyes klímakutatók már tudják és a figyelmet is felhívták rá, hogy a nagyüzemi állattartás nagymértékben hozzájárul az üvegházgáz-kibocsátáshoz. Egy 2009-es tanulmányban a tudósok a korábbinál is meghökkentőbb adatokat közöltek, aminek fényében mára biztosan állítható, hogy az állattartás a károsanyag-kibocsátásban megkerülhetetlen tényező, aminek jelentőségét azonban sokan, még a klímakutatás mainstream vonalában is alábecsülték.
