Érzékeny, de nem elfogult, a történetek szereplőire összpontosító, mégis átfogó képet adó projekt mutatkozik be február 18-ig a Tudásközpontban: a PTE és az ELTE médiás hallgatói a baranyai Szentlászlóról tudósítanak.
A cikk a hirdetés után folytatódik
„Magyarországon a települések 89%-a község, ugyanakkor csak a népesség harminc százaléka él falun. Arról, hogy mi izgatja az ottélőket, a városiaknak inkább csak bizonytalan sejtéseik vannak. Ami a médiában a falvakról megjelenik, témaválasztásban és a tálalásban is a városi médiamunkások elképzeléseit tükrözik” – írja köszöntőjében Bogár Zsolt, budapesti újságíró az Egy magyar falun médiaprojekt szerkesztője, vezetője. Ez pedig legalább részben meg is magyarázza, hogy miért is költözött 2021 augusztusában majdnem egy hétre a baranyai Szentlászlóra az ELTE és a Pécsi Tudományegyetem hét kommunikáció szakos hallgatója. Riportok és interjúk segítségével mutatják be a falut, a teljes anyag online is elérhető a projektet felkaroló budapesti Goethe Intézet oldalán. Az anyagot koncentrált formában február közepéig a pécsi Tudásközpontban is meg lehet nézni. A kiállítás társzszervezője a Csorba Győző Könyvtár.
A projekt kezdeményezője Bogár Zsolt volt, aki a csütörtök délutáni megnyitón az ötletadó német kísérletről és saját motivációjáról is beszélt. Elmondta, hogy a fővárosfókuszú magyarországi szerkesztőségekben rendkívül kevés lehetősége van az újságíróknak, hogy elmélyüljenek a vidéki történetekben. Általában egy-egy napos kirándulásokat feldolgozó tudósítások készülnek, amik bizony csak a felszínt kapargatják. Ezért is volt jó lehetőség a programban résztvevő hallgatóknak alaposabban feldolgozni, hogy milyen az élet egy magyar községben. A település kiválasztásában fontosak voltak a szociológia tényezők, mert szerettek volna egy reprezentatív, „átlagos” községgel foglalkozni.
A budapesti Goethe Intézetet nyitott volt az ötletre, és Evelin Hust, a kulturális szervezet igazgatója azt is elmondta, hogy a projekt teljesen beszippantotta, az elejétől a végéig elolvasta az elkészült anyagokat. Ami nem kevés.
A megnyitón beszélt a település fiatal polgármestere, a civilben asztalosként dolgozó Pasztorek Zoltán is, aki a falura esett választásért is kifejezte a háláját. De annak is örül, hogy a közösség tagjai jobban megismerhették egymást a hallgatók munkájának köszönhetően.
