Hatvan varjúfióka veszett oda, amikor a hoboli iskola udvarán lecsonkolták a fészkeket tartó platánfák ágait. A károkozás mértéke eléri a 3 millió forintot.
A cikk a hirdetés után folytatódik
A Baranya megyei Hobol község általános iskolájának udvarán magasodó platánokra 2017-ben fészket raktak a vetési varjak. Azóta évente 6-29 pár varjú költött ezeken a fákon. A madártani egyesület baranyai csoportjának tagjai egy hónappal ezelőtt 15 fészekben figyeltek meg kotló, vagy kis fiókákat melengető madarakat. Pár héttel később viszont azt látták az egyesület aktivistái, hogy lecsonkolták a platánok ágait, és egyetlen fészek sem maradt a fákon. Minderről az egyesület májusi hírleveléből értesült szerkesztőségünk.
Bank László, az egyesület megyei irodavezetője megkeresésünkre elmondta, hogy a fészkekben kikelt valamennyi fióka elpusztult, s a varjúkolónia elmenekült az iskola udvaráról. Bank László hozzátette, hogy amennyiben egy fán védett madarak fészkelnek, akkor az ágak levágásához költés idején a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges. Ez esetben viszont a csonkolók nem kértek engedélyt, ezért az egyesület bejelentést tett a szakhatóságnál. Mivel egy varjúpár négy-hat fiókát nevel, és egy madár természetvédelmi értéke 50 ezer forint, az ágazással okozott természeti kár eléri a 3 millió forintot. Így ez a cselekmény az irodavezető szerint valószínűleg bűntettnek minősíthető.
Megkérdeztük Nagy Balázst, Hobol független polgármesterét, mit tud a varjúfiókák vesztét okozó ágazásról, s ő azt mondta, hogy a munkát az iskolát fenntartó szigetvári tankerület rendelte meg, tőlük érdeklődjek. A tankerület vezetője, Bognár László írásban kérte a kérdést, amit el is küldtünk, ám választ nem kaptunk arra, hogy miért került sor a fiókák pusztulását okozó gallyazásra.
A Szigetvárhoz közeli, 900 lelkes faluban lakóktól azt hallottuk, hogy a platánok ágait azért kellett levágni, mert féltek, hogy azok némelyikét a szél letörheti, és a lehulló, néha mázsás ágak veszélyeztetik az udvaron időző diákokat. Ez elképzelhető, ám a fészket tartó ágak levágása akkor is engedélyhez kötött, ami előtt megvizsgálják, hogy valóban kell-e tartani az ágak leszakadástól. Mások azt mondták, hogy valójában a varjakból és főleg a madarak ürülékéből lett elege néhányaknak, ezért vágták le az összes, fészket tartó ágat. Ám ha így van, akkor se lehet engedély nélkül leverni a fészkeket költés idején.
Kérdés, hogy a kormányhivatal természetvédelmi hatósága, hajlandó lesz-e eljárni a hivatal másik intézménye, a tankerület ellen. Információink szerint a tankerület várhatóan úgy védekezik majd, hogy nem tudtak a varjúkolóniáról. Ez gyenge mentség, állítja Bank László, mivel a varjakról az iskola vezetői és minden pedagógusa tudott, ráadásul a fák ágazását végző vállalkozónak kötelessége azonnal felfüggeszteni a munkát, ha azt észleli, hogy költő varjúpárok vannak a fészkekben. Ez szakmai minimumkövetelmény.
Bank László nem vitatja, hogy a maguk alá piszkoló varjakkal együtt élni nem könnyű. Az irodavezető úgy véli, hogy a hoboli ágazást a természetvédelmi hatóság valószínűleg engedélyezte volna a költési időszak után. Ugyanakkor Bank elmondta, hogy mi, emberek kényszerítettük be a varjakat a természetből a lakott településekre. Ez még a nyolcvanas években történt, amikor fegyverrel és méreggel gyérítették az állományt, mivel úgy gondolták, hogy a varjak kárt okoznak a friss vetésben. Ám utóbb, egy alaposabb vizsgálat kiderítette, hogy a vegyes táplálékon élő varjaknak – a rovarok pusztítása miatt – több a haszna, mint a kára. Csakhogy addigra a hazai varjúállomány 300 ezerről, 30 ezerre csökkent, és a fekete madarak beköltöztek városainkba, falvainkba, ott ugyanis nem lőhettek rájuk, nem mérgezhették őket, és a szemétben télen-nyáron bőven találtak maguknak eleséget. A varjak 2001-ben váltak védetté Magyarországon Egyébként Baranyában a varjúpusztulás meghaladta az átlagos mértéket, itt 1980-ban 19 ezer pár fészkelt, 1987-ben viszont már csak 550. Jelenleg 1800-ra tehető a megyében fészkelő varjúpárok száma. Hogy a hoboli párok hová menekültek, arról nincs tudásunk.
Ha a tankerület elküldi válaszát az ágazás okáról és mikéntjéről, akkor azt megosztjuk olvasóinkkal.
Frissítés – 2022. 06. 02. 10.00 –Válaszolt a tankerület
Cikkünk megjelenése után 58 perccel megérkezett a Szigetvári Tankerületi Központ írásos válasza, amit változtatás nélkül közlünk:
„2022. április 11-én a Dencsháza-Hobol Általános Iskola Hoboli Tagiskolájának a vezetője jelezte Tankerületünknek, hogy az udvaron lévő fák baleset veszélyessé váltak. Ezt követően, mint intézményfenntartó, megrendeltük a fa kivágását. A szerződéskötés után, 2022. április 24-én a fák baleset veszélyesnek ítélt ágait a szakemberek levágták. Tankerületünk felé sem előzetesen, sem a munkálatok közben, sem azt követően, sem a tagintézmény, sem a fák levágását végző szerződő fél, sem a levágott faágakat elszállító önkormányzati alkalmazottak nem jelezték, hogy madárfészkekkel találkoztak volna. Az ügyet kivizsgálva utólag azonban az megállapítható, hogy a lenyesett ágak között valóban voltak fészkek, ugyanakkor ezek már üresek voltak, a munkálatban részt vevő dolgozók nem találtak állati tetemet, tojás-maradékot, ami a védett madarak pusztítására utalt volna. Ilyen bejelentéssel eddig a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület sem keresett meg minket.”
A levelet megosztottuk Bank Lászlóval, s ő így reagált: a madártani egyesület két tagja április 21-én figyelte meg a 15 költő vagy fiókáját óvó varjúpárt, így három nappal később a madarakat az ágazó vállalkozónak és a munkát felügyelő megrendelőnek is észlelnie kellett. Bank László szerint az iskola udvarán álló platánok erős fák, nem volt indokolt balesetmegelőző gallyazásuk. Az egyesület irodavezetője biztos abban, hogy a madarak zavarták az iskola dolgozóit, azért űzték el ilyen drasztikus módon a varjakat. Az egyesületnek egyébként nem dolga közölni a tankerülettel vagy az iskolával, hogy védett madarak vannak az udvar fáin.
Az ügyben a természetvédelmi hatóságnak kell döntenie.
Bank László közölte: ha a hatóság beadványukat nem látja megalapozottnak, akkor a nyomozóhatósághoz fordulnak.
