Néhány órája vették kézhez a pedagógus szakszervezetek a Kúria végzését, amely jogerősen és további fellebbezési lehetőség nélkül kimondja, hogy jogszerű volt a januári figyelmeztető pedagógussztrájk. Fellebbezésnek már nincs is helye a döntés ellen.
A cikk a hirdetés után folytatódik
Aki innentől kezdve is azt állítja, hogy a tanárok jogszabályellenesen sztrájkoltak januárban, az hazudik. Mint a Ne dolgozz ingyen nevű pedagógus szakszervezeti oldalon írják egy friss bejegyzésben, néhány órája érkezett meg hozzájuk – a PSZ és a PDSZ szervezte a figyelmeztető sztrájkot – a Kúria végzése, aminek lényegét igyekeztek gyorsan, és a legfontosabbakra szorítkozva, röviden összefoglalni. Szerintük arról is írnak, hogy miért fontos bírósági határozat a ma kézbesített döntés “ebben a sokszor nagyon kilátástalannak tűnő küzdelemben”.
A szakszervezetis pedagógusok szerint komoly győzelmet könyvelhettek el a minőségi magyar oktatásért és a sztrájkköveteléseikben konkrétan megfogalmazott célokért folytatott harcban. A Kúria végzésének legfontosabb mondata ugyanis szerintük a következő:
„a tervezett sztrájk nem sérti a Sztrájktv. 3. § (3) bekezdésében foglaltakat, és a meghirdetett sztrájkkövetelések jogszerűek, azonban a viszontkérelem elutasítása helyett – tévesen jogszerűség megállapítására irányuló kérelem hiányában – megállapította a 2022. január 31. napjára meghirdetett kétórás figyelmeztető sztrájk jogszerűségét, és a kérelmezők kérelmének megfelelően megállapította ezen sztrájk vonatkozásában a még elégséges szolgáltatás mértékét és feltételeit.”
Na, de mi is történt korábban?
Ezt is pontokba szedték a bírósági döntésről beszámoló oldalon.
A PDSZ és a PSZ közös sztrájkbizottsága 2022. január 31-ére kétórás figyelmeztető sztrájkot hirdetett.
A figyelmeztető sztrájkot azért hirdették meg, mert a kormánnyal hónapok óta folyó tárgyalások ellenére semmilyen más módot nem láttak a négy pontban megfogalmazott sztrájkköveteléseik teljesítésére.
Szerintük – és erről már írtak korábban, ebben a cikkben – a kormány folyamatosan időhúzásra játszott, illetve olyan elvárásokat fogalmazott meg a még elégséges szolgáltatásokkal kapcsolatban, amelyek értelmetlenné tették volna a munkabeszüntetést.
A sztrájkbizottság tagjai éppen a fentiek miatt úgynevezett nemperes eljárásban kérték a bíróságot, hogy állapítsa meg a még elégséges szolgáltatások körét az általuk tett javaslat alapján.
Elsőfokon a bíróság a szakszervezeteknek adott igazat, akik emiatt le is mondtak a fellebbezés jogáról.
A kormány képviselői azonban az utolsó pillanatban, amikor még fellebbezhettek, benyújtottak egy fellebbezést az elsőfokú döntést megtámadva. Az elsőfokú, a szakszervezeteknek igazat adó döntés ezért a sztrájk kezdetéig nem tudott jogerőre emelkedni. Az már a mi megjegyzésünk, hogy nyilvánvaló, hogy erre játszott rá a kormány azzal, hogy csak a rendelkezésre álló idő végén fellebbeztek.
A szakszervezet azonban, amint azt előre jelezte, január 31-én megtartotta a kérórás, figyelmeztető sztrájkot, és jelezték, hogy amennyiben a sztrájkköveteléseik nem teljesülnek, márciusban határozatlan idejű munkabeszüntetésbe kezdenek.
A nemperes eljárásban ezt követően, február 10-én, másodfokú, jogerős végzés született. Az alapvetően ismét a szakszervezeteknek adott igazat, a még elégséges szolgáltatások ügyében legalábbis, azonban kimondta azt is, hogy a sztrájk egésze jogszerűtlen volt, hiszen annak kezdetéig nem volt jogerősen kimondva, hogy mi tartozik a még elégséges szolgáltatások körébe.
Ennek következtében azonban hiába volt a januári figyemeztető sztrájk országos siker, a kormány szerintük sikeresen szabotálta annak jogszerű megvalósítását.
Ők azonban ezt követően sem hagyták annyiban ezt az ügyet, és a Kúriához fordultak. Így született nemrég egy bírósági, kúriai határozat, amelyet ma kaptak kézhez.
A Kúria határozata kimondta, hogy a január 31-i, kétórás figyelmeztető sztrájk jogszerű volt.
Így fogalmaznak a kúriai határozatban: “az elsőfokú, még nem jogerős határozatot követően a munkavállalók nem vitathatóan kockázatot vállalnak a sztrájk megtartásával. Abban az esetben azonban, ha a még elégséges szolgáltatás megállapított mértékét és feltételeit a megtartott sztrájk során betartották, és azt utóbb a másik fél sem vitatta, vagy a másodfokú bíróság a döntést e körben hozott határozatával helybenhagyta, a már megtartott sztrájk egymagában azért, mert a döntés még nem emelkedett a figyelmeztető sztrájk megtartásakor jogerőre, nem minősülhet jogellenesnek. A még elégséges szolgáltatás mértékének és feltételeinek elsőfokú bíróság általi megállapítása a meghatározott napra és időre meghirdetett figyelmeztető sztrájkra vonatkozott. Ennek elhalasztása az elsőfokú végzés jogerőre emelkedéséig a bírósági nemperes eljárás újbóli megindítását, az eljárás ismételt lefolytatását tette volna szükségessé.”
19? Lapot!
