A terv készen áll – írta ki büszkén Facebook-oldalára Orbán Viktor. Az is kiderült, hogy az Orbán-terv egy tíz pontból álló … lista. Azok azonban, akik azt a legjobb szándék mellett, de azért némi segítség- és reményvárással együtt olvassák, csalódnak.
A cikk a hirdetés után folytatódik
Lejárt a lózungok ideje és kora. Amikor egy országban rég nem látott, bődületes infláció van (a valós adatokból kiindulva) és megszorítások vannak, akkor annak az országnak a polgárai azt várják a kormánytól, az ország vezetőitől, hogy nyugtassák meg őket, adjanak, nyújtsanak reményt számukra, próbálják megoldani ezt a problémát, a lehető leggyorsabban és a lehető legkevesebb kárral. De leginkább azt várják el, minimumprojektként, hogy ne beszéljenek félre, ne beszéljenek rébuszokban, ne mondjanak lózungokat, vagyis vegyék a lakosságot komolyan és emiatt lehessen őket is komolyan venni.
Éppen ezért joggal kaphat különös figyelmet egy egyre nehezebb helyzetben lévő ország miniszterelnökének az a nyilvános, Facebook-os posztja, amely egy tervet hirdet meg, és amely mellett azonnal látható a csatolt fotón, hogy tízpontos listáról (=tervről?) van szó.
Nyilván azt várja el a lakosság, azt várjuk el, hogy az derüljön ki nagyon világosan a számunkra, hogy mi vár ránk, mit tesznek azért, hogy a mai napunk és a holnapunk jobb legyen. Persze vannak intézkedések, némely élelmiszer és a benzin ára is be van fagyasztva, a rezsicsökkentést (a fával fűtők többen lehetnek a jövőben, csak szólok) nem vették el mindenkitől, de emellett van néhány olyan friss intézkedés és döntés, amely a másik (negatív) oldalt erősíti, nem kicsit, ráadásul nulla előkészítés nélkül, villámcsapásszerűen, érzéketlenül és teljesen agyatlan módon vezették be (lásd még: mi lett volna, ha a katát meghagyják a cégek felé számlázóknak is, csak nekik megemelik az adót pl. a duplájára, de nem rakják ki őket ebből a körből teljesen), ideértve a kata szétverése mellett a közmunkaprogram leépítését is.
Szóval joggal van elvárás és reménykedés. És akkor ehhez képest kapunk egy olyan tízpontos nagy tervet, ami egy lózunghalmaz, a nagy büdös semmi. Egy szó nincs arról, hogyan lesz jobb holnap a nem Pistáknak és Ráheleknek, a nem Lőrinceknek, a nem Tóniknak, a nem Győzőknek, vagy éppen a ki tudja milyen sort most már tényleg kivárt, ezért most már papíron (is?) milliókkal többet kereső Viktoroknak. Tényleg, hogyan?
Persze, ami miatt ez a nem kis részben maguk keltette helyzet nagyon is izzasztó is lehet a lózungos tízpontosoknak is, az éppen az, hogy ebben a helyzetben egyre kevésbé lesznek érdektelenek az úgynevezett körön kívül állók, a többség számára a Pisták, Tónik, Lőrincek, Győzők, Viktorok. És viselt dolgaik.
19? Lapot!
