Ács Rezső nemrég, a Facebookon más, betegségük mellett politizáló kollégáihoz hasonlította saját magát, és próbálta lejáratni mindazokat, akik szóba merik hozni esetleges alkalmatlanságát a polgármesterségre, azaz a vállalt, sokak életére hatással lévő pozíciójára. Azt, hogy újságírói véleménycikket írok Ács Rezsőről, a polgármester által jegyzett (talán tényleg általa is írt) Facebook-bejegyzés azon sora döntötte el, amelyben európai értékekre hivatkozik. Tényleg, csak a plafon nem szakadt le! Elmondom, miért.
A cikk a hirdetés után folytatódik
Ács Rezső szekszárdi polgármester nemrég hosszú Facebook-posztban támadta politikai ellenfeleit, akik ismét felemlegették betegségét, vagy éppen a sajtót, amely teret ad a nem kormánypárti politikusok véleményének is, illetve foglalkozik a polgármester sajnos fontos közüggyé lett egészségi állapotával.
A posztot sajnos csak most, pár héttel a közlése után olvastam el, amikor azt számolgattam, hány bejegyzést közölt Ács (vagy a Facebook-oldalát kezelő személy) az elmúlt napokban.
E “felmérést” a vasárnapi időközi választás miatt készítettem, de előzetes várakozásomat is felülmúlta az eredmény. Azt feltételeztem, hogy felpörgött az elmúlt napokban a polgármester Facebook-ja, mert fontosnak érzik sugallni, hogy Ács Rezső jól van, munkaképes, állja a sarat, ha kell. Ha igaz ez, ha nem.
E feltételezésnek két oka volt. Mint az időközi választásról készült riportunkban írtuk, Ács betegségének és esetleges alkalmatlanságának ügye fontos kérdéssé válhat a vasárnapi szavazáson, másrészt a Fidesz igazából nem a felsővárosiaknak, illetve a választókörzetben élőknek ígért (és nem is a még a ciklusból hátralévő időre), hanem városi szintű fejlesztéseket vázolt. Sajnálatos, hogy olyanokat, amiket már megígértek korábban.
Az elmúlt öt napban hat olyan bejegyzést lehetett látni, amelyen Ács Rezső maga is szerepel, legalább egy fotón. Illetve hetet, de Lázár János kampányhaknijáról két külön bejegyzés is van, ezt tehát egynek veszem. Amúgy több poszt is van, mint hét, de Ács nem mindegyiken van ott fotóval. A hat olyan esemény, amelyen meg tudták örökíteni Ács Rezsőt, több, mint amit az ezt megelőző fél évben összesen közöltek ezen az oldalon. Hirtelen nagyon aktív lett tehát a szekszárdi polgármester Facebook-oldala! De össze sem lehet hasonlítani ezt az évet azzal, ami tavaly volt. Amikor még Ács nyilván sokkal jobban volt, mint most – magyarul: most felpörgethetik egy kicsit a történéseket, de az elmúlt fél év “láthatatlanságát” már nem tudják visszacsinálni.
Azt azonban még a mostani feltupírozott megjelenések kapcsán is meg kell jegyezni, hogy Ács Rezső mozgóképen nem szerepel, pedig van videós tartalom is a közösségi oldalán, és beszélni sem beszél, nem láttuk, hogyan közlekedik és nem láttuk, hogyan beszél – sajnos úgy hírlik, ma már egyik sem megy neki jól.
Ács Rezső betegsége ismert, 2019. őszi újbóli polgármesterré választása után kb. egy évvel derült ki, hogy központi idegrendszeri, gyógyíthatatlan betegség támadta meg.
Ami egyéni és családi tragédia, ebben az esetben azonban sajnos közügy is. Addig a kérdésig legalábbis biztosan, ameddig tisztázza, hogy el tudja-e látni így is a feladatait, vagy sem. Ha ez megtörtént, onnantól magánügy ismét. Ez az első közléskor tisztázva lett, helyesen és korrekten.
Ugyanakkor előjöhet közügyként újra, ha a környezete azt észleli, hogy a vélt állapotában változás, romlás következik be, amely miatt újra beszélni kell erről.
Ennek a vitának, de sokkal inkább azt mondjuk, ennek a fontos közéleti ügynek mi magunk is teret adtunk, Ungár Tamás írását ma is ajánlom.
Emiatt közölte aztán a bevezetőben említett bejegyzést a Facebookon Ács Rezső polgármester, aki egyrészt más, betegséggel élő politikusokat említett meg, magát hozzájuk hasonlítva, illetve a vélt ellenfeleit támadva az európai értékekre is hivatkozott.
Idézem ezeket a sorokat: „Nem én vagyok az első és egyetlen Magyarországon, aki fizikai fogyatékkal élve kénytelen a politikusi munkáját végezni: Kósa Ádám, az Európai Parlament magyar képviselője siketnémaként visz fontos – történetesen a fogyatékkal élők helyzetét segítő – ügyeket, Hirth Ferenc, néhai országgyűlési képviselőnk pedig súlyos autóbalesete után kerekesszékbe kényszerülve dolgozott három cikluson keresztül 2018-ban bekövetkezett haláláig a magyar parlamentben. Soha nem érte őket támadás állapotuk miatt, aminek egyik fő oka az, hogy ezekben az intézményekben komolyan veszik azokat az európai értékeket, amelyek védik és egyenrangúnak tekintik a fogyatékkal élők méltóságát, személyiségi jogait, és elítélnek minden ezzel szembenálló magatartást, különösképpen a megalázást, gyűlöletkeltést, kirekesztő szándékot”.
Nézzük az első részt először. Kósa Ádámot siketnémaként választották meg EP-képviselőnek. Hirth Ferencet is a balesete után újra már kerekesszékesként. Mindketten olyan állapotban voltak, amely nem akadályozta őket a feladatuk ellátásában, semmilyen módon. Sokkal fontosabb különbség, hogy ők láthatóak voltak, szem előtt voltak. Ács szinte fantommá lett az elmúlt egy évben. Kósa és Hirth állapota nem volt titok, Ács Rezső valódi állapotáról nem tudunk biztosat. Ács Rezső nem egy frakció egy tagja, hanem egyszemélyi vezető, polgármester. Ráadásul ő maga döntött úgy, hogy állapota ellenére, vagy akkori állapotában, amikor ezt a döntést meghozta, magához von nagyon fontos jogosítványt, amely a szekszárdi közgyűlési munkát akadályozza, akadályozhatja, ha ő éppen nem tud jelen lenni, és sajnos nagyon keveset volt az elmúlt egy évben jelen. Többet nem, mint amennyit igen.
Az európai értékek felemlegetése azonban még ezen a fenti morális kérdésen is túlmegy. E sorok írója maga, a saját bőrén tapasztalta, hogy Ács Rezső mennyire messze van az európai értékektől, ha a hatalmát gyakorolja. Tavaly év elején ugyanis elvállaltam a helyi önkormányzati újság, a Szekszárdi Vasárnap főszerkesztői posztját. Kinevezéssel kaptam meg a munkát, közvetlen megkeresés és felkérés után. Már az egészen pontosan jelezte, hogy Ács mennyire veszi semmibe az európai értékeket, hogy neki nagyon nagy részben felróhatóan nem akadt olyan újságíró Szekszárdon, aki el merte volna vállalni a főszerkesztői pozíciót. Alkalmas ember lett volna, több is, de nem merték vállalni, mert tartottak,m és joggal a megbélyegzéstől.
Én magam úgy vállaltam el a feladatot, hogy csupán fél évre írtam alá, határozott időre, és azt kértem, hogy közben írjanak ki nyilvános pályázatot a posztra. Soha előtte erre a posztra nem érkezett annak előtte pályázaton kiválasztott személy. Amint megkaptam a felkérést, és megkezdtem a munkát e-mailen bejelentkeztem Ács Rezsőnél. Bemutatkoztam, elmondtam, leírtam, ki vagyok, hogyan kaptam a munkát, és kértem egy 15-20 perces bemutatkozó látogatást a polgármestertől. Hiszen mégiscsak én lette, ha csak legfeljebb fél évre is Szekszárd önkormányzati lapjának a főszerkesztője. Ács Rezső válaszolt, ugyanakkor azt írta, hogy nem kíván velem találkozni, nem kíváncsi rám. Európai értékek, ugye!
Ács Rezső egyetlen lapszámban szerepelt, igazából abban az első számban, amelyért már teljesen én feleltem. Két nagyon fontos ügyről írt cikkhez kértem nyilatkozatát. Mindkettőt közöltem, szó szerint, vagy a nyilatkozat lényegét leírva. Azt követően az egyik ügyben adott nyilatkozata azonban nem úgy sült el, ahogyan remélte, hanem úgy amilyen arrogáns volt, így az ki is verte a biztosítékot Szekszárd polgárságánál. Egy ezzel kapcsolatos, kritikus nyílt levelet a Szekszárdi Vasárnap leközölt, amit egy köztiszteletben álló, ismert, elismert szekszárdi írt. Ez a fajta vitakultúra és újságszerkesztési elv szerintem az európai értékekkel azonos. Ács Rezső erre úgy reagált, hogy nyilvános posztban kikelt ellenem, majd nem hivatalosan, de nem titkoltan megtiltotta, hogy az önkormányzat lapja és főszerkesztője megkapja a polgármester sajtótájékoztatóira való meghívót. Európai értékek, ugye!
Később egy helyi, valamikor a közéletben is mozgó,. Ácsékhoz közel álló férfi, ugyan nem túl sikeres akciót kezdeményezett, azal, hogy ne olvassák a szekszárdiak a saját pénzükből fenntartott, ingyenesen terjesztett újságot. Ács ez ellen nem emelt szót, inkább némán támogatta. Európai értékek, ugye!
Amikor pedig azt írtam neki, hogy mégiscsak meg kellene fontolnia az újságban való szereplést, akkor azt a választ írta vissza, hogy nem fontos neki az általam vezetett önkormányzati újság, számára van más olyan felület, ahol meg tud jelenni, köszöni szépen az önkormányzati lapból nem kér az én vezetésem alatt.
Amikor pedig egy kilépés miatt megszűnt az ellenzék addigi minősített többsége a közgyűlésben, a veszélyhelyzetre hivatkozva azonnal kirúgott a szerkesztőbizottságból (amelynek 20 éve tagja volt a mindenkori főszerkesztő), majd aztán nem sokkal, pár órával egy lapzárta előtt, ugyancsak a veszélyhelyzetre vonatkozó egyszemélyi felhatalmazásával élve azonnal felmentett a megbízásomból. Abbn a lapban így már egy fontos, számukra nem feltétlenül kényelmes hír nem tudott így már megjelenni. Európai értékek, ugye!
Szóval, amikor a minap azt olvastam, hogy Ács Rezső az európai értékekre hivatkozik, igencsak felment bennem a pumpa. Nem tehetek róla, az efféle arcátlanságot és az arroganciát nehezen viselem.
19? Lapot!
