Brüsszelben tárgyalt tegnap Navracsics Tibor. A megbeszélés után a magyar területfejlesztési miniszter újságíróknak azt mondta, hogy a kormány két, viszonylag egyszerű jogszabályi változtatással érné el, hogy mégse zárják ki a magyar alapítványi egyetemeket az olyan nemzetközi felsőoktatási uniós programokból, mint például az Erasmus+ vagy a Horizont kutatási program.
A cikk a hirdetés után folytatódik
Vagyis a kormány annak érdekében, hogy az alapítványi egyetemek, azaz a legtöbb magyar egyetem ismét csatlakozhasson az uniós kutatási és ösztöndíjprogramokhoz, és megkapja az ezért járó pénzügyi forrásokat is, a legfontosabb brüsszeli kifogásokban hajlandó változtatni. Mégpedig abban,. hogy kikerüljenek az érintett egyetemek fölé rendelt alapítványok kuratóriumaiból a politikusok, illetve szűnjön meg Orbánék egyik legabszurdabb döntése, hogy a kuratóriumi tagokat gyakorlatilag nem lehet leváltani, azaz, ha ők nem akarnak távozni, akkor élethosszig maradhatnak a kuratóriumi székükben.
Magyarország kész megszüntetni azokat az összeférhetetlenségi aggályokat, amelyek miatt az Európai Unió átmenetileg felfüggesztette az Erasmus+ és a Horizont Európa jövőbeni finanszírozását. Navracsics Tibor a szerdai brüsszeli tárgyalásai után újságíróknak azt mondta, hogy az Országgyűlés akár már márciusban elfogadhatja az uniós kifogásokat “leszerelő” két viszonylag egyszerű jogszabálymódosítást.
A Népszava a elhangzottakról egy, “a megbeszéléseket jól ismerő magas rangú bizottsági illetékesre” hivatkozva azt írta, hogy a magyar kormány képviselői elkötelezettségüket hangoztatták a szükséges reformok végrehajtására.
Navracsics Tibor arra emlékeztetett, hogy az egyik brüsszeli aggodalom arról szólt, hogy politikusok ülnek a közérdekű vagyonkezelő alapítványok, illetve az általuk fenntartott egyetemek kuratóriumaiban. A magyar területfejlesztési miniszter szerint azonban ennek az előírásnak a megváltoztatása nem akadály, de azt is hangsúlyozta, hogy további tárgyalásokon kell majd tisztázni, hogy a minisztereken túl a politikai tisztségviselők milyen szintjére legyen érvényes a tiltás, például vonatkozzon-e a polgármesterekre is.
Vagyis az nem biztos, sőt nagyon úgy tűnik, hogy minden olyan kuratóriumi tagot automatikusan, azaz “egyszerű jogszabályi változtatással” nem tesznek ki az egyetemi kuratóriumokból, akikről a közvélemény úgy gondolja, hogy ki kell onnan kerülniük, avagy leginkább azt, hogy oda be sem szabadott volna ültetni őket – mindez a Pécsi Tudományegyetem esetében is érdekes lehet, hiszen a pécsi universitas kuratóriumában sem polgármester nem ül, sem aktív miniszter, ugyanakkor több volt politikus is, illetve politikai tisztségviselő is található a testületben. A magyar változtatás konkrét részleteit azonban még végig kell tárgyalniuk Orbánéknak Navracsicséknak Brüsszellel.
Az Európai Bizottság emellett azt is elvárja, hogy a Magyarország szüntesse meg azt a rendelkezést, amely nem korlátozza a kuratóriumi tagság időtartamát, vagyis a kinevezettek életük végéig betölthetik a tisztséget. „Ezt is meg tudjuk tárgyalni” – mondta erről Navracsics.
A PTE kuratóriumában is lehetnek tagcserék
A Szabad Pécs úgy tudja, hog a Pécsi Tudományegyetem vonatkozásában is folyik már azoknak a kormány által is támogatott lehetséges jelölteknek a keresése és “interjúztatása”, akik felválthatják a március után az egyetem kuratóriumából kikerülő tagokat. Kérdés persze az is, hogy kikről lesz szó, illetve Pécset és a Pécsi Tudományegyetemet érinti-e majd ez a változtatási hullám, és ha igen kiket és hány főt érint majd. Pécsett az öt tagból négyen vannak, akiknek van aktív vagy korábbi, és nem túl régi aktív politikai múltjuk, csupán egy fő van, akit tisztán egyetemi embernek tartanak, Rappai Gábor, a KTK volt dékánja. Értesüléseink szerint a pécsi kuratóriumból legalább két, de inkább három fő kerülhet ki, és – legalábbis a Fidesz és Orbánék, illetve politikai megbízhatóságuk és elkötelezettségük szempontjából – olyan másod- és harmadvonalból érkező, megbízható emberek kerülhetnek, akik talán átmennek majd Brüsszel szűrőjén, és az eddigi tagokhoz hasonlóan valamilyen módon kötődnek Pécshez vagy a PTE-hez. Több forrásunk is osztja azt a véleményt, hogy Pécs esetében a váltás a kuratórium valódi érdekérvényesítő szerepének erősítését jelenthetné. Lapunk úgy tudja, hogy szóba került egy magas pozíciót betöltő, Pécsett végzett bankár neve is, aki a kuratórium tagja, talán új elnöke is lehet.
19? Lapot!
