„Elhozzuk a reményt! Érezted már úgy, hogy nincs remény, Orbán miatt végleg szertefoszlott az ezeréves álmunk, az európai jólét?” – tette fel a kérdést Pécsett kedden délután Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció árnyék-miniszterelnöke. A DK, illetve Dobrev Klára Pécsen tartotta országjáró körútja első állomását. Egyértelmű volt, hogy nagyot akarnak dobbantani, és megmutatni, ők az egyedüli kormányzóképes ellenzéki erő. Külsőségekben ez talán még sikerült is, és a fél Dunántúlt meg is mozgatták érte. A pécsi Expo Centerben tartott találkozó ezerkétszáz vagy annál is több résztvevővel, három előadóval, három vendégfellépővel és egy elszabadult kiskutyával pörgött le.
A cikk a hirdetés után folytatódik
A warm up szekcióban moderátorként Gréczy Zsolt és két szónok hangolta a közönséget: Dávid Ferenc, a DK árnyékkormányának gazdasági árnyékminisztere, illetve Kaltenbach Jenő jogtudós, egykori ombudsman. Előbbi az euró mielőbbi bevezetése és az EU-s pénzek „visszaszerzése” mellett érvelt, emellett az Orbán-kormányt kárhoztatta a magyar népesség fogyásáért, utóbbi pécsi kötődéséről mesélt, majd az ország legsürgetőbb problémájaként az oktatás és az egészségügy jelen állapotát jelölte meg, na és “A diktatúrát”, amit fel kell számolni.
Ekkor vidám intermezzóként a sorok közül előszabadult egy kócos, fekete kiskutya – ám nem sokáig húzta le a nézők átlagéletkorát, gazdája hamar kitessékelte a teremből. „Kicsi vagy még a teljes igazsághoz” – gondoltuk páran.
Dobrev Klárát már állva fogadta a közönség. „Elhozzuk a reményt!” – az árnyék-miniszterelnök könnyen idézhető tételmondatokkal hangolta a közönséget a „dicsőséges nagyurak” ellen. „Ti vagytok az európai magyarok!” Az uniós csatlakozáshoz fűzött reményekről, az ezt követő csalódásról, az országba ömlő hatalmas pénzösszegekről és ezek kastélyokká való átváltozásáról, az Orbán-kormány ebbéli felelősségéről, „nemzeti giccsbe öltöztetett hamis prófétaságról” beszélt. Békéről és háborúról, NATO-tagságról és önvédelemről, klímaváltozásról és mesterséges intelligenciáról. Arról, hogy egyre többen távoznak nyugatra, mert elveszítik „az ezeréves álmot”, ezért a feladat adott: „Alkossunk árnyékkormányt, és elhozzuk a reményt!”.
Egy nép létének alapja a közös akarat, a Kárpát-medencében a magyarságtudat – a magyarok ezeréves álma pedig nem más, mint az európaiság.
Dobrev érezhette, hogy akármilyen jól is hangzanak ezek a mondatok, és van könnyű dolga a helyszínen, neki nem csak az érte Pécsre különbusszal Kaposvárról, vagy akár távolabbról is elutazókat kell meggyőzze, hanem a többedik kétharmados fideszes választási győzelem után csüggedőket is felráznia.
Mindenesetre beszélt a reményvesztettségről és az elégedetlenségről is: „Ez a különbség a reményvesztettség és az ellenállás között, az elégedetlenség és az ellenállás között: a különbség a remény. Az elégedetlenég, a bajszunk alatt elmormolt morgolódások nem visznek előre, de az elégedetlenség, ha egy reménnyel párosul, hogy van másik Magyarország, van európai Magyarország, és ennek mi a részesei leszünk, akkor ellenállássá tud változni. Azért is vagyunk itt, hogy mindenkit bátorítsunk arra, hogy ellen kell állni, hogy ellenállás kell a rendszerrel szemben, mert különben csak csöndben morgolódunk magunkban. Ezért vannak most önök itt, és ezért vannak itt azok, akik az európai Magyarországot képviselik ebben a teremben”.
A program vége felé három vendégfellépő is színpadra lépett: egy nyugdíjas tanítónő, egy uniós jogász és egy egyetemista, akik Dobrev biztatására saját történeteikkel illusztrálták az elnökjelölt beszédét, s ezekből megerősítést nyert, hogy az egyre súlyosbodó megélhetési gondok, a jogbizonytalanság és a fiatalok kivándorlása festi egyre sötétebbre a magyarok jövőképét.
A rendezvényt az Örömóda és a Himnusz keretezte, a hivatalos programot elnöksimogató és lelkes szelfizés követte. Reméljük, a kiskutya rendben hazaért.
