Az áldozatok emléke előtt tisztelegve és mielőbbi békét követelve tartottak demonstrációt pénteken délután Pécsett, a Pécsi Ukrán Önkormányzat és a Párbeszéd szervezésében. Az eseményen 70-80 fő vett részt a pécsi Színház-téren.
A cikk a hirdetés után folytatódik
A pécsi Színház téren az első felszólaló Popovics Jelena, a Pécsi Ukrán Önkormányzat elnöke volt, aki beszédét előbb ukránul mondta el, majd magyarul is felolvasta. A háború veszteségeiről, fájdalmáról, szenvedéseiről és jóvátehetetlen bűneiről, egy az életünkből ellopott évről beszélt. Ugyanakkor szerinte ma nem a háborút, hanem az ellenállás évét, a kitartás, az emberiség évét kell ünnepelniük. Nem tudják, hogy mikor ér véget a háború, de biztosak abban, hogy az igazság mellettük áll, és az előttünk álló év a győzelem éve lesz.
Mindum Károly civil aktivista azzal kezdte beszédét, hogy ő már ahhoz a generációhoz tartozik, akik a XX-XXI. század leghosszabb békeidőszakában születtek, így számukra, számunkra a béke egy természetes állapot, és azt gondoltuk, ez örökre így fog maradni. Egy háború ellentmond minden józan számításnak, minden emberi értéknek, egy háborúban nincsenek nyertesek, csak vesztesek. Nem számoltunk azzal, hogy lehetnek olyan őrült emberek, akik a saját hatalmuk megszilárdítása érdekében semmitől sem riadnak vissza. Homokba dugtuk a fejünket. Nem gondoltuk, hogy ilyesmi velünk megtörténhet, pedig ez a háború nem egy éve kezdődött, Putyin már egy ideje erre készült, nagyon sok jel utalt rá, ahogyan Putyin intézte Oroszország ügyeit, csak mi azt gondoltuk, hogy ez nem a mi ügyünk.
Simon Wintermans, az évtizedek óta Magyarországon és Pécsett élő holland civil aktivista arról beszélt, hogy a magyar barátai közül többen is, rendszeresen mondják azt neki, amikor magyarországi problémákról beszélt, vagy karol fel küzdelmet ellenük civil aktivistaként, hogy nem magyar és nem értheti. Hát most viszont ő mondja azt, hogy tényleg nem érti a magyarokat, azt hogy ebben az országban akár tízből öt ember az oroszoknak ad igazat. Nem érti, hogyan nem emlékeznek a magyarok az elmúlt évszázadok magyar történelmére, ideértve a ’89 előtti időszakot is. Amíg Nyugat-Európában magánházaknál, bankoknál, önkormányzati és állami hivataloknál folyamatosan látni és sűrűn ukrán zászlót, addig Magyarországon, Pécsett alig-alig. Azt kérte, aki teheti segítse pénzzel az ukránokat, aki csak teheti, adományozzon már nem használt, de még működő biciklit, ezügyben Pécsről és környékéről keresse őt, ő segít a bicikliket Budapestre feljuttatni, ahonnan az adomány Ukrajnába megy, amikor egy nagyobb szállítmány összegyűlik, de ez a gyűjtőmunka folyamatos. Szerinte azzal is segíthetünk, ha a saját lakásunk ablakába, házunk oldalára kitűzünk egy kis ukrán zászlót.
Nemes Márk pécsi aktivista, közösségszervező slammer mi mással, mint egy háborúról szóló, nagyon erős slam poetry verssel készült. Öt hadi axiómát, öt alapigazságot sorolt fel és elemzett ki a háborúval kapcsolatban, amelyek szerint a háború többek közt hazugság, tűz, rákos daganat és a háború döntés is.
Putz Ádám pszichológus, a KAP-program elindítója is arról beszélt, hogy ő és a hozzá hasonlók nem éltek háborúban, soha nem gondolta volna, hogy háború tör ki ilyen közel, még az ő életében. Elmondta, mennyire tiszteli és becsülni a fronton harcoló, a hazájukat védő katonákat és civileket, és a hazájukat elhagyni kényszerülőket. Köszönetet mondott mindenkinek, aki a maga módján valamiképpen segítséget nyújtott az ukrán menekülteknek.
A rendezvény végén a résztvevők, köztük Péterffy Attila pécsi polgármester gyertyát gyújtottak a háború áldozataiért és a békéért.
A rendezvényt élőben a Facebookon közvetítettük:
19? Lapot!
