Rossz hírt közölt vasárnap reggel Ujhelyi István Európai parlamenti képviselő. Brüsszeli forrásai szerint ugyanis egyelőre továbbra sem érkezik Magyarországra Brüsszelből az uniós támogatás, és az egyetemi kutatási és ösztöndíjprogramokat sem nyitják meg újra az alapítványi magyar egyetemek előtt, mert az Európai Bizottság az információi szerint nem fogadta el, vagy nem tartotta elégségesnek a magyar kormánynak az egyetemi alapítványok kapcsán, illetve a magyar igazságügyi rendszer kapcsán tett lépéseit.
A cikk a hirdetés után folytatódik
„Bár ne lenne igazam és ott tartanánk, hogy az Orbán-kormány végrehajtotta már a szükséges jogállami módosításokat, visszanyeste a NER legrücskösebb csápjait és jöhetnek végre a fideszes bűnök miatt évek óta befagyasztott források. De még mindig nem jönnek és ahogy értesültem: egy darabig még biztosan nem is fognak. Ami kifejezetten súlyos probléma, hiszen a magyar gazdaságnak és a magyar családoknak elengedhetetlen szüksége van ezekre a támogatásokra. Világos és egyértelmű: az, hogy ide jutottunk és továbbra sincs megnyugtató lezárása a folyamatnak, kizárólag az Orbán-kormány felelőssége és hibája” – írja vasárnap reggeli sajtóközleményében Ujhelyi István.
A magyar Európai parlamenti képviselő brüsszeli információi szerint mind a helyreállítási alap pénzei, mind pedig a hagyományos uniós hétéves költségvetés forrásai körül tovább húzódik a bizonytalanság, az Európai Bizottság ugyanis a héten döntött és nem fogadta el a Fidesz-kormány által – többek között az alapítványokba kiszervezett egyetemek kuratóriuma kapcsán tett – módosításokat és vállalásokat. Mindez pedig – mint írja – súlyos következményekkel járhat, ugyanis a közérdekű vagyonkezelő alapítványokra vonatkozó jelenlegi magyar szabályozás átfogó reformja egyrészt feltétele a helyreállítási alap forrásainak kifizetéséhez teljesítendő úgynevezett “szupermérföldköveknek”, másrészt pedig a jogszabály átalakítása szintén nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a modellváltáson átesett egyetemek hozzáférhessenek a hagyományos hétéves költségvetés Erasmus+ illetve Horizon forrásaihoz.
Mint azt Ujhelyi kiemeli, nem lesz tehát elegendő, hogy a közvagyon-jellegét elvesztett egyetemek felett rendelkező alapítványokból a miniszterek kiszállnak, nyilvánvalóan ennél szélesebb körű és meggyőzőbb lépéseket várnak, ahogyan azt a Bizottság többször jelezte már “a Karmelitának”. Tökéletesen látszik szerinte, hogy Orbánék megint kuruckodnak, megpróbálják „okosba” megoldani a megegyezést az Európai Unióval, amolyan jól ismert fideszes „jut is, marad is” alapon. Ez azonban most már kevés lesz és ha a Fidesz-kormány tovább húzza az időt, akkor a saját maga által vállalt határidőkből is kicsúszik, ami végzetes veszélybe sodorja a közös hazánknak járó forrásokat.
Ugyancsak rossz hírt “hozott” a már az Esély Közösség alapítójaként politizáló uniós képviselő egy másik, párhuzamosan zajló folyamattal összefüggésben is: az Európai Bizottság egyelőre ugyanis nem lát elégséges előrelépést az igazságügyi rendszer reformjával kapcsolatos, úgynevezett „jogállamisági szupermérföldkövek” tekintetében sem. A magyar igazságügyi rendszer mélyreható és átfogó átalakítása az Európai Bizottság által meghatározott egyik, ha nem a legfontosabb feltétel. A tényleges reform ugyanis nem csupán a Magyarország számára a helyreállítási alapból járó források kifizetésének feltétele, hanem a 2021-2027 közötti időszakra hazánk számára megítélt teljes fejlesztési támogatási keret lehívásának, vagyis mintegy 8300 milliárd forintnyi forrás folyósításának is előfeltétele. Bár a kormánynak maradt még néhány hete, hiszen a végső határidő március végén jár le, de szerinte az igazságügyi reform kapcsán Varga Judit és minisztériuma a majdhogynem a nyilvánosság teljes kerülésével dolgozik a módosításokon, az nem ígér sok jót. Pedig nagyon nem mindegy, hogy a kormány és az igazságügyi miniszter és tárcája milyen végső dokumentumot tesz az Országgyűlés fideszes többsége, majd ezután az Európai Bizottság elé. Ha semmibe veszik a szakmai- és civil szervezetek kritikus véleményét és (ahogyan az közalapítványok esetében tették) megpróbálják ezt a „szupermérföldkövet” is okosba’ kikerülni, abból jelentős forrásvesztés is lehet.
Információi szerint az igazságügyi reformhoz a február végi határidőig benyújtott civil- és szakmai vélemények egy része erősen kritikus a Varga Judit tárcája által előkészített dokumentummal kapcsolatban. Azt állítják: van olyan „mérföldkő”, amit a kormány megfelelően teljesít, van viszont számos olyan is, ahol a javaslat csak részben vagy látszólagosan felel meg a Bizottság által megfogalmazott vállalásoknak. Ha viszont a kormány marad az erőpolitikánál, vagyis csak szavakban kész megegyezni az Unióval, de tettekben inkább manővereket tesz, akkor vesztes hazárdjátékba kergetik egész Magyarországot.
