Évek óta árulta a pécsi Rácz Aladár cigány közösségi házat és kulturális központot a fenntartó művészeti-kulturális egyesület. Végül idén, az év elején sikerült értékesíteniük az évtizedek óta általuk üzemeltetett, Pécs történelmi belvárosában álló 500 négyzetméteres ingatlant. A vevő a Magyarországi Muszlimok Egyháza, amely mecsetet és iszlám kulturális központot alakított ki a József utcában. A megnyitót ma délután tartották.
A cikk a hirdetés után folytatódik
Már működik a Korán egyik nevéről Al-Furqan névre elnevezett mecset, vagyis a Pécsi Iszlám Kulturális Központ a József utcában. A mecset és iszlám központ a Magyarországi Muszlimok Egyháza tulajdonában áll. Az ünnepélyes megnyitót ma délután tartották, azon mintegy háromszáz fő, egyébként többségében nők és gyerekek vettek részt.
A Magyarországi Muszlimok Egyháza vezetőjével, Sulok Zoltán Szabolccsal még a múlt héten beszéltünk, aki kérdésünkre megerősítette, hogy az 500 négyzetméteres József utcai házat Kuvait államtól nyert pályázati forrásból tudták megvásárolni. A megnyitón így a kuvaiti nagykövet is jelen volt, a városvezetés részéről pedig Nyőgéri Lajos alpolgármester vett részt a megnyitón.
Az ingatlan korábbi tulajdonosa a dr. Kosztics István vezette pécsi Cigány Kulturális és Közművelődési Egyesület volt. Ugyanis nem másról, mint a volt Rácz Aladár közösségi házról és művészeti térről van szó, amely évtizedeken át működött, évtizedek óta tartottak ott kiállításokat, cigány közösségi és kulturális programokat. Nem beszélve arról, hogy maga az egyesület is a ‘80-as évek vége óta működik az alapító, dr. Kosztics vezetésével.
Az, hogy hogyan jutottak odáig, hogy el kellett adniuk a pécsi történelmi belvárosban lévő ingatlant, és mihez kezdenek most, cikksorozatunk tervezetten szombaton megjelenő második részében térünk vissza.
Kényszerpályán
Most ott folytatjuk, hogy a Magyarországi Muszlimok Egyháza is kényszerpályán volt azzal, hogy ingatlant kellett keresnie Pécsett. Elsősorban a pécsi egyetemen tanuló külföldi, köztük muszlim országokból is érkező diákok miatt évtizedek óta szükség van a városban a muszlimoknak is imahelyre.
Ráadásul a sok hozzánk érkezett, jellemzően fizetős képzésen, és elsősorban orvosnak tanuló hallgatók egy kisebb része is a városban maradt, választotta azt új otthonának, alapított itt családot, így tehát nemcsak az aktuálisan éppen itt tanuló diákokból áll az a közösség, amely imádkozni járt eddig is, és jár mostantól majd az új pécsi mecsetbe.
Aki tudja, hol van Pécsett a József utca, azt is tudja, hogy az csupán néhány lépésre található a főtéri pécsi dzsámitól, amely ma katolikus templomként működik. A pécsi, vagy Pécsett imádkozó muszlimok azonban évtizedeken át nem egy török kori dzsámi közelében, hanem konkrétan egy dzsámiban, az annak idején minarettel együtt emelt, a pécsi Kórház téren álló “kis” dzsámiban, a Jakováli Hasszánpasáról elnevezett dzsámiban imádkoztak. Annak felújításához korábban a török állam, berendezéséhez és kellékeihez pedig rajtuk kívül a magyar és pécsi muszlim közösség járult hozzá.
Csakhogy, mint arról annak idején a Szabad Pécs számolt be, a pécsi muszlimoknak 2019-ben távozniuk kellett korábbi imahelyükről. Ha nem is egy csapásra, de kis túlzással egyik pillanatról a másikra kényszerültek arra, hogy új, átmeneti imahelyet keressenek, akkor legalábbis még azt gondolták, hogy átmeneti időről van szó.
Menniük kellett
Nem engedték be őket a kis dzsámiba imádkozni, különböző okokra hivatkozva, például arra, hogy túl sokan vannak, ami miatt például túl sok víz fogy az ima előtti bemosakodás miatt, sokba kerülnek és ehhez képest kevés hozzájárulást fizetnek azért, hogy péntekenként ott imádkoznak. És különben is, túl szűkös, nem elegendő a hely arra, hogy akár 100-200 muszlim is együtt imádkozzon.
Mindemellett pedig az akkori állami fenntartó (a NÖF) azzal is indokolta azt, hogy megtiltották a pénteki imagyakorlást, hogy hamarosan amúgy is felújítják a múzeumként is funkcionáló épületet, mindeközben az a hír járta akkor, hogy a TEK is terepszemlét tartott, sőt felmerült az is, hogy elektromos kapukon át engednék be az embereket az imahelyre, ami egyben az egyik leglátogatottabb pécsi múzeum is volt akkor is, ma is.
A felújítás végül elkezdődött valóban, pontosabban a 2019-es turisztikai szezon elején bezárták a kis dzsámit, végül a felújítás jelentősen elhúzódott, és nemcsak a covid-járvány miatt. Valóban történtek munkálatok, vannak részek, amik megújultak de például a mosdókat nem újították fel, de cikkünk szempontjából a lényeg, hogy a muszlimok a felújítást követően sem tudtak visszatérni régi imahelyükre.
Ekkor döntött úgy a Magyarországi Muszlimok Egyháza, hogy saját helyet keres, kulturális és vallási központot alakít ki, amelyhez hasonló csak két másik magyar városban volt eddig, Budapesten és Szegeden, de Pécs speciális török kori emlékei miatt ez itt eddig nem merült fel.
Korábbi kisebb-nagyobb pályázati sikerek miatt az egyház tudott arról a lehetőségről, hogy a kuvaiti államnak vannak rendszeresen ilyen célra, azaz külföldi muszlim közösségeket szolgáló vallási fejlesztésekre fordítható pályázati kiírásai is. Így hát ezen elindultak és nyertek is – az egész világról érkeznek be Kubvaitba pályázatok, a magyarok és pécsiek sikerében valószínűleg szerepe van a fent vázolt helyzetnek és közelmúltbéli eseményeknek is, azaz csak részben lehet ezt pozitívan értékelni.
Csak az ingatlanra kaptak támogatást Kuvaitból
A kuvaiti állami támogatás tehát konkrétan az kulturális és imaközpontnak megfelelő épület megvásárlására szólt, és profán dolog, vagy sem, mindkét fél állítja, hogy korábban nem volt kapcsolat köztük, egészen egyszerűen egy ingatlanos hozta össze az üzletet.
Habár a vételárat, szerződési titokra hivatkozva egyik fél sem árulta el, mi úgy tudjuk, hogy 200 és 250 millió forint közötti összegen cserélhetett gazdát az ingatlan.
Mást keresett a piac
Dr. Kosztics annyit mondott erről, hogy csak a piaci ár, sőt jócskán a piaci ár alatt tudták végül eladni a házat. Ugyan voltak érdeklődők, folyamatosan a ház iránt, ám azok jellemzően társasházat alakítottak volna ki az épületből, csakhogy a Rácz Aladár egy művelődési ház volt, közösségi tér, nagy nyitott terekkel, és hasonló belsőépítészeti megoldásokkal, vagyis csak igen költséges ráfordítással lehetett volna a mai igényeknek megfelelő társasházat és lakásokat kialakítani az épületben.
De nem mindenki
A muszlimoknak azonban pont erre volt szükségük – persze egy komolyabb felújítást nekik is el kellett végeztetniük, az elmúlt hónapokban ez a munka is megtörtént, annak költségeit viszont már nem a kuvaiti pályázati forrásból, hanem a magyarországi és pécsi muszlim közösség adományaiból finanszíroztak.
Sulok Zoltán Szabolcs azt is elmondta érdeklődésünkre, hogy tudják, komoly kihívás lesz a ház fenntartása is, jelentős rezsiköltséggel is számolni lehet majd, főleg télen, ha hideg lesz, de nem volt más választásuk.
Maradhatott volna minden a régiben is
Ők sem tudták korábban, hogy az, amit átmeneti időnek hittek éveken át, végül is végleges volt: nem térhettek vissza a Kórház téri dzsámiba. Hangsúlyozta, hogy nekik alapvetően kényelmesebb, és nem utolsósorban jóval olcsóbb is lett volna ha a Kórház térre járhatnak imádkozni.
Nem beszélve arról, hogy a Jakováli Hasszán dzsámi eredetileg is mecsetnek épült a középkorban, azaz különleges hely, különleges imahely volt a számukra. Szerinte nem nagyon kell győzködni a saját vallásukat gyakorlókat, bármilyen vallásúak is legyenek arról, hogy mennyivel különb helyzet az, ha egy olyan imahelyen tudják gyakorolni a vallásukat, mint a Kórház téri dzsámi, s mennyivel szakrálisabb az a helyszín egy olyan eseménynek, mint a muszlimok számára olyan fontos pénteki ima.
Annak idején, még a dzsámi felújítása előtt azt mondták nekik, hogy maradhatnak ott, a Kórház téren is, ha a korábban fizetetten túl is a zsebükbe nyúlnak, de nagyon magas rezsihozzájárulást, havi félmillió forintot kért volna tőlük a fenntartó csak azért, hogy ott imádkoznak péntekenként, abba azonban nem mentek bele, hogy igyekezzenek az általuk okozott konkrét rezsitöbbletet kiszámolni, azt ugyanis szívesen kifizették volna.
Sulok Zoltán Szabolcs végül azt hangsúlyozta, hogy bárhogyan is lett, végül most kaptak egy nagyon szép, felújított háromszintes vallási és kulturális központot, s ez az új helyzet a pécsi egyetem és végső soron az egész város javát szolgálja. Hiszen ha egy iszlám országból, de akár máshonnan is egy vallásos muszlim fiatal azt nézi meg, amikor külföldi továbbtanulását tervezi, hogy Európában, vagy akár konkrétan Magyarországon, hol van felsőoktatási intézmény és számára érdekes egyetemi képzés, azt is ellenőrzi, vagy ellenőrizheti legalábbis, hogy van-e olyan hely, ahol tudja a vallását gyakorolni.
19? Lapot!
