Tíz éve vezette be a második Orbán-kormány a rezsicsökkentést (és ennek fogalmát). Nemcsak a kerek évforduló miatt kérdeztük. rezsicsökkentésről annak valódi hasznáról és értékéről, illetve arról is Bali Gábor több mint 20 éves szakmai tapasztalattal rendelkező gáz- és olajipari szakértőt, hogy valóban jól vagy sokkal jobban járhatunk, avagy akár azt is gondolhatjuk a valóságot és a mögöttes számokat megismerve, hogy (ismét?) egy kicsit, vagy akár nagyon át lettünk verve. Bali Gábor korábban a Dél-dunántúli Gázszolgáltató Zrt. gázgazdasági igazgatójaként, illetve a Magyar Gázipari Egyesülés Kereskedelmi és Ügyfélszolgálati Bizottságának elnökeként szerzett tapasztalatokat a földgázpiac működéséről. Részt vett az új gázpiaci modell kialakításában, számos szabályozási és üzleti megoldás kidolgozója.
A cikk a hirdetés után folytatódik
A Magyarországon 2013-ban bevezetett rezsicsökkentés valóban rezsicsökkentést jelentett az elmúlt tíz évben a lakosság számára?
A rezsicsökkentés a szó szorosan vett értelmében azt jelenti, hogy a magasabb piaci árú termékhez egy adott rezsikategória esetében (mint például a földgáz) alacsonyabb áron jutunk hozzá. Ez 2013-ban egészen konkrétan úgy nézett ki, hogy léteztek az akkori hatósági áras termékek különböző rezsikategóriában (földgáz, villamos energia stb.), a lakosság által fizetett áram, gáz, a víz, a távhő és minden egyéb ilyen közszolgáltatás árat pedig többször is, több százalékkal csökkentették az akkori hatósági árszinthez képest. Ha a földgáz vagy a villamosenergia árára koncentrálunk, akkor azt mindannyian tudjuk, hogy mindkét energiahordozót alapvetően kereskedő cégek vásárolják meg a piaci viszonyoknak megfelelően. Tehát az akkori csökkentés azt is jelenti, hogy ha a nagykereskedelmi piacon ez az árcsökkenés magától nem következett be, azaz drágán vette egy kereskedő, és olcsón adta a hatósági ár miatt, akkor valakinek a különbözetet ki kellett fizetnie. A finanszírozó ilyen esetben az elmúlt évek tapasztalata alapján általában a nagykereskedő. 10 év telt el a rezsicsökkentés kezdete óta, az árak azóta változatlanok. Ha azt feltételeznénk, hogy a 2013-as árszint soha többé nem nőtt és nem csökkent volna, akkor például a 10%-os csökkentés egy valós 10%-os rezsicsökkentés lenne a mai napig minden egyes időszakban. Viszont 2013-tól 2020-ig az energia árak, főleg a földgázé, kisebb-nagyobb hullámokban, alapvetően inkább csökkent. Tehát nagy valószínűséggel 2013 és 2023 között a rezsicsökkentett hatósági árat többször is lehetett volna tovább csökkenteni, mivel a nagykereskedelmi árak ennek a 10 éves periódusnak az első 8 évében többször is jelentősen csökkentek. Igaz voltak olyan hónapok, amikor emelkedés következett be, de a 2013-as szinthez képest inkább alacsonyabb árakkal lehetett találkozni 2021-ig.
A rezsicsökkentésről igazából most lehet beszélni, mert 2022-ben hatalmas mértékben emelkedett az energiaár a piacokon, főleg itt Európában, és ahhoz képest mi továbbra is azt az árat fizetjük bizonyos mértékig, amit a 2013-as évben meghatározott a hatóság, illetve az állam. Tehát most van értelme ennek a szónak, hogy rezsicsökkentés, mert valóban jóval olcsóbban veszi meg a lakosság azt az 1700 köbmétert földgáz, illetve 2400 kilowattórát áram esetében, ami a piacon jóval drágább. Viszont ez azzal jár, hogy valakinek kompenzálnia kell a különbséget. A nagykereskedő, aki jelen esetben az MVM, tehát egy állami vállalat, jóval drágábban vásárolja meg az energiát, mint amennyiért nekünk lakosoknak eladja ezt a mennyiséget, tehát állami támogatás nélkül ez a rendszer működésképtelen lenne jelenleg.
Érdemes lenne összevetni az elmúlt 10 éves időszak árait a tényleges rezsicsökkentés miatt? Vagy fölösleges?
Igazából ezt így utólagosan nehéz végigszámolni, mivel nem ismerjük, hogy adott időszakban – legfőképpen 2015 után – milyen áron vásárolt pontosan gázt a nagykereskedő, de ha egy szakértő szemével nézzük, és tisztán a matematikát vesszük elő, akkor azt lehet mondani, hogy ennek az elmúlt 10 éves időszaknak az első 7-8 évében volt olyan szakasz, amikor a rezsicsökkentett árat tovább csökkenthette volna a hatóság, vagy adott esetben a kormányzat, az állam. Erre valószínűleg többször is lett volna lehetősége. 2022 óta viszont egyértelműen nagymértékben növelnie kellett volna az árat ahhoz, hogy ne okozzon veszteséget az állami nagykereskedőnek. Tehát magyarul: az utóbbi egy-két évben jól jártunk, az előző 7-8 évben nem feltétlenül járt jól a lakosság, azaz nyereséges lehetett volna akkor is a lakossági ellátás, ha csökken a hatósági, egyetemes szolgáltatási ár. Mivel nem volt árcsökkentés, és nyereség is keletkezett, a többletet a jogszabályok szerint külön számlán kellett gyűjteni. Ha az összegyűjtött nyereség meg lenne, azzal kompenzálni lehetne a mostani, az állami nagykereskedő számára veszteséges lakossági ellátást.
Energetikai szakember szemével nézve a lakosság általános támogatása szakmai döntés?
Ez teljesen politikai döntés, semmi köze a szakmához. Szakmai alapon nem ezeket az árakat kellene fizetni a lakosságnak, az teljesen egyértelmű. Azt kell a mindenkori kormányzatnak, politikának eldöntenie, hogy ha ilyen helyzet alakul ki, akkor mindenkit, vagy valamely réteget – a rászorulókat – kell-e támogatni. Magyarországon a „mindenkit támogatunk”-elv érvényesül. Ez egy politikai döntés. Az is biztos, hogy a piaci árat nem minden magyar család tudná megfizetni. Tehát ebben is politikai döntést kellene hozni, ha a jelenlegi rezsicsökkentés már nem finanszírozható tovább, akkor kik kapjanak majd támogatást, és kiket soroljuk abba a kategóriába, akik a piaci árat fogják kifizetni.
A piaci árat ma ki fizeti meg Magyarországon? Aki a rezsicsökkentett keretnél többet fogyaszt, már piaci árért kapja az energiát?
Itt két részre kell osztani a piacot, a lakosság esetében piaci árat az fizet, aki a jogszabály által előírt éves mennyiségnél akár gáz, akár áram esetén többet fogyaszt. A többletet az állam által meghatározott magasabb piaci áron kell megvenni. Viszont ez az ár, amit most éppen erre határoztak meg „piaci”-ként, az éppen jóval magasabb, mint a valós piaci ár. Viszont a kettő együtt – a rezsicsökkentett és a „piaci” –, ha valaki elfogyaszt mondjuk 1700 köbméter gázt nagyon olcsón, meg mondjuk még 500 köbmétert nagyon drágán, akkor összességében még mindig jobban jár átlagosan, mintha valóban a piacról kellene vásárolnia. Tehát a lakosság ilyen szempontból közvetetten fizeti a piaci árat.
És a versenypiacon mi a helyzet?
A versenypiacon, tehát a nem lakossági részen a magyar vállalkozások, vállalatok, intézmények egyértelműen a piaci árat fizetik, nagy részük előtt nincs más lehetőség. Ugyan vannak a kormányzatnak idén, 2023-ban hozott olyan intézkedései, hogy néhány szegmensben, néhány helyen, az állam által meghatározott áron történik a szolgáltatás a versenypiacon is, azaz az állam bele-bele nyúlt az árba, a már korábban megkötött szabadpiaci szerződésekbe is. Ez szakértői szemmel nézve nem tűnik túl jó ötletnek. Mindenesetre ez van. Tehát ott lehet kisebb-nagyobb eltérés, de azok is, amik jelentősebbek, inkább piaci áraknak tekinthetők, mint nem piacinak.
A versenyszféra számára a piaci árat tényleg a piac diktálja, vagy ott is beleszól az állam az árképzésbe?
A versenyszféra számára nem tud beleszólni alapvetően az árképzésbe, ott maximum a szabályozásnak van hatása arra, hogy milyen piaci árak érvényesüljenek. Erre mondok egy példát: ha egy országban a jogszabályalkotók folyamatosan belenyúlnak a visszamenőleges hatállyal érvényes jogszabályokba, úgy hogy a szabadpiacon megkötött szerződéseket felülírják egy-egy új jogszabállyal, akkor az energiakereskedők nagy valószínűséggel vastagabban számolják a „kockázati prémium” nevű részét az áraknak, ezt szokták országkockázatnak is nevezni. Tehát az államnak ez a tevékenysége közvetetten úgy nyúlhat bele az árakba, hogy emiatt magasabb áron kínálják a termékeiket a kereskedők, azzal együtt, hogy a termék árának a gerincét mindig a nagykereskedelmi árak alakulása okozza, ami Európában az európai tőzsdei állapotokat jelzi.
A tőzsdei ár miből tevődik össze? Ha a háborúban egy nem használt vezetéket fölrobbantanak, akkor meglódul az ár? A dízel piaci ára most emelkedett meg hirtelen, csak azért, mert eltűnt ez az üzemanyagfajta a piacról?
Igen, ez nagyon egyszerű, itt abszolút működik a bevett közgazdaságtan. Ha a kínálat szűkül, tehát ilyen esetekben, mondjuk, felrobban egy vezeték, vagy visszafogja a termelést egy állam, akkor emelkednek az árak. 50-60 éve ismerjük ezt. Az OPEC-országok, amelyek az olajtermeléssel foglalkoznak, be is szokták jelenteni, ha visszafogják a termelést. Például ezekben a hetekben is hallottuk, hogy a szaúd-arábiaiak, illetve az oroszok is visszafogták a termelést, tehát csökken a kínálat a piacon, ez mindenképpen áremelkedést okoz, amikor meg túltermelés van és túlkínálat, akkor következik be az áresés. Ennek az ellentéte az, ha csökken a kereslet, akkor leesik az ár. Például az Európai Unió tavaly, amikor úgy döntött, hogy megpróbál minden tagországot rábírni arra, hogy a gázfogyasztását 15 százalékkal csökkentse – ezzel a keresletet csökkentette, de ugyanakkor azzal, hogy új vezetékek épültek, például Norvégia felől, vagy több folyékony földgáz érkezett Európa partjaihoz, azzal meg a kínálatot növelte. Ugyanis az orosz vezetékek leállása alapvetően óriási kínálatcsökkenést okozott, ezért ment föl az ár, és uniós és tagállami intézkedések – amik a kereslet csökkentésére és a kínálat növelésére vonatkoztak – kompenzálták az orosz kínálati piac jelentős csökkenését, és 2022. szeptember elseje után ezért esett vissza nagymértékben a földgáz ára. Tehát a kérdésre nagyon egyszerű a válasz: a tőzsdéken alapvetően a kereslet és a kínálat a befolyásoló tényezők, lehet persze olyan időszakokat is találni, amikor beleszól a politika is, de a piac előbb-utóbb, az eddigi tapasztalatunk szerint mindig kiigazította az árakat. És ez most is így történt.
És itt, Magyarországon jobban járnánk, ha a piaci szabályok érvényesülnének a magánszemélyekre is?
Ezt nehéz pontosan megítélni, de a hatásokat lehet elemezni. Ha Magyarországon mondjuk a magánszférában is a piaci árakat kellene megfizetnünk, akkor az elsőre mindenkinek viszonylag magasabb áremelkedést jelentene otthon az áram-, és a gázszámlájának a tekintetében. Ugyanakkor ezek a hatások azt jelentenék, hogy alapvetően a versenypiacon mindenféle torzítás nélkül lehetne vásárolni földgázt és áramot, és elképzelhető, hogy gyakorlatilag ez segítené elő az alacsonyabb árakat mondjuk a boltban, hiszen a versenypiacon lévőknek nem kellene különadókat fizetni annak érdekében, hogy a rezsivédelmi alapot feltöltsük pénzzel. Ez egy kicsit bonyolultabb, komplexebb összefüggés, nem is lehet talán pontosan fordítva kiszámolni, de az biztos, hogy a versenypiac olcsóbban tudna működni, ha kisebb adók lennének, amelyek arról szólnak, hogy legyen bevétele az államnak a rezsivédelmi alapba, ami pedig ahhoz kell, hogy kompenzálja, amit már elmondtam: a nagy különbséget, ami a valóság és a csökkentett árak között fennáll.
Ha az országhatárt átlépjük, szinte bármelyik irányban, olcsóbb élelmiszerárakkal találkozunk. A régióban szinte azonosak a gazdasági feltételek, ez energetikai téren is így van ez?
A gáz és az áram ára mindenképpen EU-s szinten mozog, mint termék. Tehát ott hasonlóan kell, hogy fizesse mindenki az árakat. Itt az a kérdés, hogy a nagykereskedelmi árra mekkora plusz jön rá a kiskereskedelmi oldalról. Ez az, amit említettem, hogyha valahol egy országban kockázatos a kereskedő tevékenysége, akkor vastagabban fog a ceruzája, hogy ha valahol kiszámíthatóbb a szabályozás, ott vékonyabban fog, tehát elképzelhető, hogy lehetnek olyan országok, ahol ugyanolyan típusú versenypiaci ügyfél ugyanarról a nagykereskedelmi piacról vásárol, mégis olcsóbban kapja meg, mert a kereskedőnek nem kell plusz, kockázati elemeket beépíteni az árazásába.
A magyar energiaköltségeket milyen módszerrel lehetne racionális módon, tudatosan csökkenteni?
Az energiahatékonyság növelése és az energiaspórolás a legfontosabb és legegyértelműbb módja a helyzet kezelésének, és ezek magukban hordozzák a hosszú távú csökkentés lehetőségét is. Akár egy magánszemélynek, akár egy vállalatnak azt kell megnéznie, hogy milyen energiákat használ, milyen mértékben, milyen módon tudná azokat csökkenteni. Több intézkedés beruházásmentesen is csökkenti a felhasznált energia mennyiségét. Eddig senkit nem érdekelt, hogy mennyibe kerül a földgáz, mert olcsó volt minden egyes köbmétere, de tavaly óta már mindenki jobban odafigyel, hogy ne lépje túl az 1729 köbméteres fogyasztást. És mit lehetett tenni, mit tett egy magyar felhasználó? Ha volt rá lehetőség, akkor szigetelt vagy ablakot cserélt, beruházott, de ha nem, akkor egyszerűen letekerte a termosztátot 24 Celsius fokról 22-re. Tehát ez a legjobb módja annak, hogy energiát spóroljunk meg, ugyanezeket az intézkedéseket, csak sokkal komplexebbeket, az összes nagyvállalat és középvállalat is elvégzett az elmúlt egy évben. Az a legjobb megoldás, ha kevesebbet akarunk költeni energiára, hogy kevesebbet fogyasztunk. A másik, ami nagyon fontos a mindenkori piaci ár ismerete, azaz mindig csak annyit lenne szabad fizetni az energiáért, amennyit adott időszakban a piac indokol, de ez a lakosságot nem érinti, mert az állam hatósági árral szabályozza az árakat. A versenypiacon az a jó, hogyha a versenypiaci vételezők, a felhasználók, a fogyasztók tisztában vannak a piacokkal, akár saját kútfőből megtanulják annak a működését, akár tanácsadót vesznek igénybe. Előnyös, ha tendereket bonyolítanak le, megnézik az árakat, nem írnak alá mindenféle ajánlatot, mert jól körülnéznek a piacon, és kiválasztják a legoptimálisabb, legjobb árat biztosító partnert a következő időszakra. Ez a két megoldás mindenképpen fontos.
És pusztán a tudatossággal mit lehet elérni? Tudna százalékokat mondani?
Én azt gondolom, hogyha valaki nem csinál semmi mást, csak egyszerűen odafigyel arra, hogy milyen energiát használ, és abból mennyit, és hoz néhány olyan intézkedést, hogy lekapcsolja a villanyt ott, ahol nem kell, hogy égjen egész nap, vagy tényleg visszafogja a hőfokot, akkor már csak ezzel is 10-15%-ot megtakaríthat. És ha valakinek van lehetősége arra, hogy beruházzon, tehát szigetel, ablakot cserél, akkor azzal további 10-20 százalék még megspórolható. Jó példa erre, hogy Magyarországon a földgázfelhasználás gyakorlatilag a válság óta látható módon, 20%-ot csökkent.
Hogyan értékelhető a szeptember 29-én megjelent az a közlemény, amelyet az energiaügyi minisztérium adott ki, hogy lefelezte a kormány az október 1-től induló gázévben a távhőtermeléshez szükséges gázárakat?
Semmi meglepő nincs abban, hogy csökkentek a távhő támogatási összegek, illetve a külön kezelt intézmények távhődíjai, mivel mindkettőben tükröződik a földgázár csökkenés. A távhőtermelők 2023.10.01-től új szerződés szerint vásárolnak földgázt – már akik földgázt használnak fel távhőtermelés céljából -, és ezen új szerződések természetesen sokkal kedvezőbbek, mint a 2022-ben kötött szerződések. Mivel olcsóbb a földgáz, olcsóbban állítható elő a távhő. A kérdés maximum az lehet, hogy az így kialakuló új árak versenyképesek-e, folytatódik a távhőpiac csökkenése, visszatérnek a távhőről 2022-ben leváló nem lakossági fogyasztók, vagy válnak-e még le mások is!
És egy drágább beruházással, egy kazáncserével, teljes hőszigeteléssel is csak pár százalékot lehet nyerni vagy jelentősebb mennyiséget?
Ez nagymértékben függ attól, hogy milyen gázkazánt cserélünk mire. Az biztos, hogy minden beruházás, ami korszerűbb készüléket jelent, egy kevésbé korszerű helyett, az valamilyen módon energia-takarékosságot is jelent, ez lehet egy százalék, de lehet akár tíz-húsz százalék is a konkrét esetekben.
Magyarország energiaellátása jelen pillanatban biztosítottnak tűnik, de az erőteljesen fejlesztett akkumulátor-gyártás energiaszükséglete megköveteli az újabb erőművek építését. Hogy látja, szakmai vagy politikai alapon döntöttek a tervezett gázerőművek és az atomenergatikai fejlesztés mellett? Milyen alternatív utakat lát még?
Politikai, társadalmi, gazdasági szempontok kell érvényesüljenek, amikor egy állam meghatározza, hogy milyen elsődleges energiafajtákból lenne jó előállítani a villamos energiát. Szakmai szempontoknak is érvényesülnie kell véleményem szerint, mint például mikorra kell a többlet villamos energia, mennyi idő alatt épülhet fel ahhoz egy erőmű, milyen élettartamot terveznek egy új erőműnek, stb. Fontos az egy adott országban, hogy a szabályozás mit támogat, vagy éppen mit lehetetlenít el. Ezért fontos, hogy minden országnak vagy akár az EU-nak legyen hosszú távú energiastratégiája, legyenek célok, amelyek irányába haladunk. Persze az odavezető út valószínű göröngyös lesz, és egy hosszú távú cél megvalósítása során lehetnek olyan lépések, amelyek nem szolgálják elsőre magát a cél elérést, de a cél eléréshez vezető úton mégis indokolt lehet a megvalósítása egyes beruházásoknak.
Nem vagyok erőműves szakértő, de szerintem az a jó megoldás, ha minél több megújuló energia van a villamos energia termelési mixben, ha több lábon áll maga a termelés, van lehetőség még importra is, és mindez gazdaságos alapon működik úgy, hogy nemcsak a mennyiségi kritériumok számítanak, hanem a szabályozás, menetrendtartás szabályai is. 2050-re jelentősen csökkenni kell a földgáz szerepének a villamos energiai termelésben, de nem biztos, hogy lehet vagy szabad 0-ra csökkenteni. Nem lehet szerintem csak nap- és atomenergiára alapozni a termelést, de ezeknek is fontos szerepet kell kapniuk, ha a magyar társadalom, a szakértők az atomenergiát elfogadhatónak tartják.
